Huszárik Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huszárik Zoltán
Huszárik Zoltán domonyi bronz szobra{{-}}(Fotó:Horváth Adrienne
Huszárik Zoltán domonyi bronz szobra{{-}}(Fotó:Horváth Adrienne
Született Huszárik József Zoltán
1931. május 14.[1]
Domony
Elhunyt 1981. október 15. (50 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa
  • Melczer Annamária
  • Móger Ildikó (1975. június 2. – )[2]
Gyermekei egy gyermek:
Huszárik Kata (1971)
(édesanyja Nagy Anna)
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései
Halál okanem ismert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszárik Zoltán témájú médiaállományokat.

Huszárik Zoltán (Domony, 1931. május 14.Budapest, 1981. október 14.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, grafikus. Feleségei: Melczer Annamária orgonista, majd pedig Móger Ildikó táncos, koreográfus voltak; lánya: Huszárik Kata színésznő (Nagy Anna színésznőtől).[3]

Életpályája[szerkesztés]

Domonyban született. Mindössze kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A József nevet középiskolás korában hagyta el[4] („…a Józsefet átadtuk az elmúlásnak, vagy inkább az emlékeinknek” – írta későbbiekben édesanyjának). Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor nyolcosztályos gimnáziumban végezte. Tanárai nagy hatással voltak rá, mint például Schéner Mihály festő. Innen három helyre is felvételizett, sikeresen: a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára. Ő ez utóbbit választotta, ahova 1950-ben vették fel, azonban - a család minden alapot nélkülöző kuláklistára kerülése miatt - 1952-ben eltávolították. 1959-ig járta sajátos, tehetségéhez méltatlan, de a művészetét mégis érlelő kálváriáját: volt földműves a szülőfalujában, olajbányász Bázakerettye olajmezőin, dekoratőr az ikladi Ipari Műszergyárban, dolgozott a Borsod megyei Tanács művészeti előadójaként is, majd 1957 után már megengedték, hogy világosító legyen a filmgyárban. Részt vett a városligeti Vajdahunyad várának restaurálásában, illetve közreműködött több rajzfilm elkészítésében (pl. A két bors ökröcske, 1955).

Az Elégiának számomra az a legnagyobb haszna, hogy a forgatás során olyan kollektívát sikerült kialakítanunk Tóth János operatőrrel, Durkó Zsolt zeneszerzővel, Morell Mihály vágóval és Csonka Ferenc hangmérnökkel, amely – ha új filmet rendezhetek – állandó marad.

– Huszárik Zoltán
(Forrás: mma.hu)

1959-ben visszatérhetett a főiskolára (negyedéves hallgatóként rehabilitálták), Máriássy Félix legendás osztályába. Vizsgafilmje a Játék volt, mellyel azonnal kitűnt. Leonardo Fioravanti, a római filmfőiskola (Centro Sperimentale di Cinematografia(wd)) akkori igazgatója is felfigyelt rá - ennek köszönhette, hogy elfogadták. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát. Első alkotásai rövidfilmek voltak, már ezek érett művészt, kifejező képi megoldásokat mutattak. Egyik (újra)alapítója volt - elsősorban évfolyamtársaival - a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának.[5] Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, ami a kiugrást jelentette számára 1965-ben. Egy újfajta filmes látásmódot teremtett, mellyel elnyerte az Oberhauseni Filmfesztivál kiemelt fődíját. Első játékfilmjével, a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen megidéző Szindbáddal (1971) a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelkedett. Mindkét nagy sikerű film - ahogy többi alkotása is - egy filmtörténeti korszakban alkotók páratlan együttműködésén is alapult, amiben Huszárik Zoltán személyisége és sorsa is megnyilatkozott.

Gravestone of Zoltan Huszarik.JPG

Huszárik Zoltán műveiben gyakran és nyomatékosan megjelenik az elmúlás gondolata, a halál. Asszociációkra építve vált ki erős érzelmi hatást a nézőben. Ezt a motívumvilágot dolgozza fel az 1977-ben készült A piacere (ahogy tetszik) rövidfilm is, amely Major János sírkőfelvételeinek hatására[6] született. Utolsó alkotásában, a Csontváry című filmben a különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, sajátos módon ábrázolva a művészegyéniség és a kor viszonyát.

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben: Zöldár (r.: Gaál István), Budapesti mesék (r.: Szabó István), Holnap lesz fácán (r.: Sára Sándor), stb., illetve színházban, rádióban is rendezett.

1981-ben hirtelen, Budapesten hunyt el. Mindössze 50 éves volt.

Emlékezések[szerkesztés]

Szobrának avatásán lánya, Huszárik Kata és unokája Gergő

Ágh István így vallott Huszárik Zoltán filmjeinek titkáról: "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

1981–1982 között Fehér György filmrendező Emlékfilm címmel portréfilmet szeretett volna forgatni Huszárik Zoltán és Latinovits Zoltán emlékére, de a munkálatok elakadtak. Az elkészült anyagok sok már Huszárik-portréfilmben (pl. Mátis Lilla: Elégia Huszárik Zoltánról, 2002) felhasználásra kerültek, illetve egy Zolnay Pál portréfilm (Dialógus, 2013) is készült belőle Székely Orsolya szerkesztésében.[forrás?]

Huszárik-breviárium címmel készült film halálának egyéves évfordulójára (1982). A filmben fel-, és megidézik Huszárik Zoltán szinte egész pályafutását, bejátszva jeleneteket és riportokat fontosabb filmjeiből vagy azok forgatásáról, színészként Szabó István Budapesti mesék című filmjében, de az összeállításban magánemberként is megmutatkozik.[7]

1984-ben jelent meg a Filmbarátok Kiskönyvtára – kortársaink a filmművészetben című sorozat keretében Zay László Huszárik kismonográfiája. Ugyanebben az évben a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának támogatásával – Mohi Sándor rendezésében – Huszárik néni címmel portréfilm is készült, amelyet csak 1987-ben mutattak be.[forrás?]

1985-ben, Fóton, a Mafilm telepének parkjában helyeztek el a filmrendezőre emlékező, nonfiguratív mészkő emlékkövet, mely Mészáros Dezső alkotása.[8] Ugyanebben az évben grafikáival illusztrált emlékfüzet jelent meg a rendezőről Fodor László szerkesztésében.[forrás?]

1986-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hommage à Huszárik Zoltán címmel emlékkiállítást szerveztek, amelyhez Lencsó László szerkesztésében egy Huszárik Zoltán grafikáival illusztrált katalógus is megjelent.[forrás?]

1990-ben a Szabad Tér Kiadó gondozásában, Lencsó László szerkesztésében Huszárik-breviárium címmel emlékkötetet adtak ki írásaiból.[forrás?]

2002-ben az Elégia Huszárik Zoltánról című film-etológiájában emlékezett meg gazdag életművéről és költői személyiségéről Mátis Lilla rendező és Jankura Péter operatőr, Durkó Zsolt filmzenéjének segítségével.[9][10]

2006-ban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány gondozásában Szindbád, a halhatatlan címmel album jelent meg a rendezőről.[forrás?]

Születésének 80. és halálának 30. évfordulóján, 2011-ben Huszárik Kata és édesanyja, Nagy Anna felhívást tettek közzé a „Huszárik Zoltán Alapítvány” létrehozására. Céljuk, hogy a filmrendező szülőházában, Domonyban, méltó helyre kerüljenek rajzai, hiszen kevesen tudják, hogy nemcsak rendező, de kiváló grafikus is volt.[11] Az alapítványt neves művészek és közéleti személyiségek hozták létre,[12] melynek 2016 februárjában érkezett meg a jogerősítő végzése.[13]

2012-től a NMHH Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében Huszárik Zoltán Kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázat címmel hirdeti meg azok gyártási támogatását.[14]

2013-ban, halálának 32. évfordulója (október 14.) alkalmából, szülőfalujában, Domonyban felavatták Monori Sebestyén szobrászművész róla készült bronz mellszobrát, illetve a községi művelődési ház ünnepélyesen felvette a művész nevét.[15]

A 2018-as Ünnepi könyvhétre adta ki az MMA Kiadó a Talán mindenütt voltam - Huszárik Zoltán című könyvet, amiben Gelencsér Gábor tanulmánya mellett Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi olvashatók.[16][17] (A könyv mellékleteként egy új portréfilm is napvilágot látott In Memoriam Huszárik Zoltán címmel, újra Mohi Sándor rendezésében.)[forrás?]

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Mint rendező[szerkesztés]

Mint színész[szerkesztés]

  • Zöldár (1965)
  • Holnap lesz fácán (1974)
  • Budapesti mesék (1976)
  • Ékezet (1977)

Tévéfilmek[szerkesztés]

Mint rendező[szerkesztés]

  • A dolgok eredete (1968)
  • Amerigo Tot (1969)
  • Törvényt teremtő mesterek (1974)
  • Négy műsoretűd az MTV Közművelődési Főszerkesztősége számára: Maszkok, álarcok, Ékszerek, Pénz és kereskedelem, Művészet és mágia
  • Két lírai riport az MTV Irodalmi és Drámai Főosztálya számára: (Ladányi Mihály, 1976, Kormos István 1977)

Mint színész[szerkesztés]

  • Koplalóművész (1975)

Rövidfilmek[szerkesztés]

  • Játék (1959-főiskolás vizsgafilmje)
  • Elégia (1965)
  • Groteszk (1963)
  • Egy mentőorvos naplójából (1967)
  • Heten a hegy ellen (1968)
  • Hegyi kiképzés (1968)
  • Ugye te is akarod? (1968)
  • Capriccio (1969)
  • Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)
  • A piacere (1976)

Rádió[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

legjobb nemzeti műsor díja (Amerigo Tot, 1970.)[22]
katolikus zsűri díja (A Piacere 1977)[22]
  • Film- és tévékritikusok díja (Elégia 1966, Szindbád 1972 - nagydíj)[21][23]
  • Elismerő oklevél, Velence (Amerigo Tot 1970.)[22]
  • Miskolc város díja - a Kísérleti és játékfilm kategória díja és a Filmkritikusok díja ('Elégia 1966)[22]
- a zsűri operatőri díja (Amerigo Tot 1970.)
- (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)
  • Mannheim Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri - a legjobb elsőfilmes rendezés díj (Szindbád, 1972)[21][22][24]
  • Evangélikus Filmközpont - Joseph von Sternberg díj (Szindbád, 1972)[21][22]
  • Cracow Film Festival - C.I.D.A.L.C. díj (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)[22][25]
  • Balázs Béla-díj (1973)
  • Atlantai Filmfesztivál - különdíj (Szindbád, 1973)[21]
  • Auckland Nemzetközi Filmfesztivál szakmai zsűri - legjobb rendezés díja (Szindbád, 1973)[21][24]
  • Milano Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri - Nagydíj "Agis Kupa" (Szindbád 1973)[21][24]
  • Atlanta Nemzetközi Filmfesztivál Szakmai zsűri - Arany Különdíj (Szindbád 1973)[22][24]
  • Barcelona - Aranyérem (Tisztelet az öregasszonyoknak 1973)[22][26]
Barcelona - Első díj (A Piacere 1977)[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Eifert János: Kedvesem! Boldog születésnapot!, 2011. augusztus 12.
  3. L. Horváth Katalin: Minden idők egyik legszebb magyar filmje 40 éves, HVG.hu - 2011. október 28.
  4. Vetési: Huszárik Zoltán - a rajzoló művész, Dunakanyar Régió - Közéleti Újság Online Kiadása - 2013. október 16.
  5. filmkultura.hu A Balázs Béla Stúdió (hozzáférés: 2014. május 10.)
  6. Véri Dániel: „A halottak élén” – Major János világa, 2013.
  7. hmdb.hu Huszárik-breviárium (hozzáférés: 2014. május 10.)
  8. Köztéri szobrok adatbázisa: In memoriam Huszárik emlékkő (hozzáférés: 2014. május 10.)
  9. Animare TV újság: Elégia Huszárik Zoltánról (hozzáférés: 2014. május 17.
  10. Nemzeti Audiovizuális Archívum Elégia Huszárik Zoltánról (hozzáférés: 2014. május 17.
  11. Huszárik Kata, Nagy Anna: Felhívás: A Huszárik Zoltán Alapítvány létrehozásáért, magyar.film.hu - 2011. október 14.
  12. A Huszárik Zoltán Alapítvány honlapja: Az Alapítvány tevékenysége - (hozzáférés: 2016. június 5.)
  13. Örömmel értesítünk mindenkit... bejegyzés a Huszárik Zoltán Alapítvány hivatalos Facebook-oldalán - 2016. február 23.
  14. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának blogja: Szélesedik a Magyar Média Mecenatúra program pályázati kínálata, 2012. július 10.
  15. MTI: Szobrot állítottak Huszárik Zoltán rendezőnek, hvg.hu - 2013. október 13.
  16. Kiállítás Huszárik Zoltán grafikáiból, magyar-muveszet.hu - 2018. május
  17. A Talán mindenütt voltam könyv borítóképe a Francia Új Hullám Kiadó Facebook-oldalán - 2018. május 24.
  18. Forgach András: Kemény dió ÉS LIV. évfolyam 44. szám, 2010. november 5.
  19. Pegazus istállója, Bartók Rádió, nava.hu - 2007. március 9.
  20. est.hu Elégia - 2006. május 5.
  21. ^ a b c d e f g Kis Márta: Az első magyar "képíró", 2011. május 14.
  22. ^ a b c d e f g h i j k N. N.: Huszárik Zoltán filmjei Filmvilág folyóirat 1982/01 6. oldal - 1982. január
  23. Huszárik Zoltán - PIM OPAC (hozzáférés: 2014. május 10.)
  24. ^ a b c d MaNDA magyar játékfilmek >SZINDBÁD
  25. IMDB Tisztelet az öregasszonyoknak (1971)Awards
  26. Melbourne International Film Festival Angelus Hungary, 1973 (MIFF 1974) (hozzáférés: 2014. május 17.)
  27. IMDB A piacere (1976) Awards
  28. Gubcsi Lajos: A Magyar Művészetért – 25 éves gyermekem, mek.hu - G Marketing & Média Kft., Budapest, 2013
  29. A Szindbád a legjobb magyar film, index.hu - 2010. november 18.
  30. magyarorokseg.hu Díjazottak táblázata (hozzáférés: 2014. június 28.)
  31. PP: Átadták a Magyar Örökség-díjakat, PolgárPortál, magyar civil összefogás - 2014. március 23.
  32. A Magyar Örökség-díjak átadási ünnepsége (galéria) hirado.hu/MTI - 2014. március 23.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]