Gaál István (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gaál István
Gaál István filmrendező.JPG
Született 1933. augusztus 25.
Salgótarján
Elhunyt 2007. szeptember 25. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filmrendező, fényképész, operatőr
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Kitüntetései Kossuth-díj (1991)
Magyar Mozgókép Mestere (2005)

Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25.Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.

Életpályája[szerkesztés]

Iskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.

Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt oktatóként is tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.

Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.

Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.

Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.

Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásának megfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve.

Filmjei[szerkesztés]

Rendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként[szerkesztés]

  • Ötven (1955) rendező
  • Pályamunkások (1957)
  • Etűd (1961) rendező
  • Oda-vissza (1962) rendező
  • Cigányok (1962) operatőr
  • Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező
  • Sodrásban (1963)
  • Zöldár (1965)
  • Keresztelő (1967)
  • Krónika (1967) rendező
  • Férfiarckép (1968) (TV film) operatőr
  • Tízéves Kuba (1969) rendező
  • Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró
  • Magasiskola (1970)
  • Holt vidék (1971)
  • Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (TV film) rendező
  • Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező
  • Naponta két vonat (1977) (TV film) rendező
  • Vámhatár (1977) (TV film) rendező
  • Legato (1977)
  • Cserepek (1980)
  • Haláltánc (1981) (TV film) rendező
  • Orfeusz és Eurydiké (1985)
  • Isten teremtményei (1986) (TV film) rendező
  • Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
  • Peer Gynt (1988) (TV film) rendező
  • Éjszaka (1989) (TV film) rendező
  • Zene (1990) (TV film) rendező
  • Római szonáta (1996) (TV film) rendező
  • Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Eiben István fényudvara – Az utolsó tekercs (2002) (TV film) közreműködő
  • Rendhagyó párizsi leltár (2004) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
  • Bartók Béla (1881-1945) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr

Portréfilmek Gaál Istvánról[szerkesztés]

  • Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő
  • Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja (2006-2007) szereplő

Díjai[szerkesztés]

A "Párhuzamos kultúráért" díj átvételekor a díjjal

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források[szerkesztés]

  • Gaál István-portré
  • Filmkultúra.hu
  • Szabó György: Gaál István; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára)
  • Gaál István; szerk. Fodor László, Németh Beatrix; Műcsarnok, Bp., 1990
  • Zalán Vinceː Gaál István krónikája; Osiris, Bp., 2000 (Osiris könyvtár. Film)
  • Képességek. Gaál István fényképei; szerk. Kincses Károly, Módos Péter, Schrammel Imre; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Shah Gabriellaː Egy képíró a Varázsvölgyből. Gaál István életútja; Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján, 2011 (Nógrád, a varázslatos világ)
  • Sodrásban. Gaál 80; szerk. Pintér Judit, Shah Gabriella; Magyar Művészet Akadémia, Bp., 2014

További információk[szerkesztés]

  • Elhunyt Gaál István filmrendező
  • Odeon.hu
  • Kovács Sándorː Bartók Béla útján. Utószó a Gyökerek című filmhez; fénykép Gaál István, szerk., előszó Várbíró Judit; Holnap, Bp., 2001 (angolul, franciául, németül, olaszul is)