Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nmhh logó.jpg

Alapítva 2010. augusztus 11.
Típus • központi államigazgatási szervek
• önálló szabályozó szervek
Jogelőd
Tevékenység hírközlés, média
Székhely 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.[1]
Vezető Karas Monika
Székház
Székház
Elhelyezkedése
A szervezet weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv[2] Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat.[3] Az NMHH elnöke a köznyelvben Médiatörvényként ismert 2010. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján frekvenciadíjakkal, hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatban hozhat rendeletet.[4]

Története[szerkesztés]

Az NMHH-t 2010. augusztus 11-én hozta létre az Országgyűlés a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel.[5] A konvergens hatóság a médiaszabályozásért felelős Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a hírközlési szektor felügyeletét ellátó Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyesülésével jött létre. Első elnöke, Szalai Annamária 2013. április 12-én elhunyt. Ezt követően a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-i hatállyal Áder János köztársasági elnök 9 évre kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé dr. Karas Monika Zsuzsannát.[6] A hatóság angol nyelvű neve National Media and Infocommunications Authority.

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Az NMHH hatásköreit három önálló hatáskörrel rendelkező szervén keresztül gyakorolja[7]:

  1. Az NMHH szervezetének élén az elnök áll.
  2. Az NMHH másik önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Médiatanácsa, amely és amelynek tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.[8]
  3. Szintén az NMHH önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Hivatala, amelynek élén az NMHH elnöke által kinevezett főigazgató áll.[9]

Az NMHH-n belül az igazgatóságok és az igazgatóságokhoz tartozó osztályok, továbbá a belső ellenőrzés és az informatikai biztonságért felelős személy közvetlenül az elnök ellenőrzése alá tartozik, de a hírközlési igazgatóság az elnök által kinevezett hírközlési elnökhelyetteshez kapcsolt szervezeti egység.[10]

A főigazgató alá tartozik az NMHH Hivatalának három fő divíziója, amelyek az állami infokommunikációs erőforrásokkal való gazdálkodásért, a hírközlési ágazat felügyeletéért, illetve a médiatörvény által a hivatal hatáskörébe utalt médiaszabályozási feladatok ellátásáért felelősek. Közvetlenül a főigazgatóhoz tartozó szerv a nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH), a Nemzeti Filmiroda, valamint a médiatanács titkársági feladatait ellátó főosztály és az NMHH-n belüli projektek összehangolásáért felelős főosztály.[10]

A média- és hírközlési biztost az NMHH elnöke nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ugyanakkor a biztos a médiatörvény által előírt feladatai ellátása körében nem utasítható.[11][12] A biztosi hivatal vezetője 2011. március 22-től 2015. április 30-ig dr. Bodonovich Jenő volt. Az ő nyugdíjba vonulását követően, 2015. május 1-jei hatállyal Kastory Edina ügyvédet, jogi szakértőt nevezte ki a biztosi posztra az NMHH elnöke.[13]

Lásd még itt:

Az NMHH szervezetének fastruktúra-szerű ábrázolása

Tevékenysége[szerkesztés]

Hírközlés[szerkesztés]

Az NMHH általános feladata a hírközlési ágazatot nézve az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.[14]

Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:

  1. nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
  2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
  3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
  4. piacelemzést végez,
  5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
  6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
  7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
  8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
  9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

A kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság látja el. A KFGH az NMHH Hivatalának szervezetében és a főigazgató irányítása alatt álló, önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.[15]

Média[szerkesztés]

A média ágazatában a legfontosabb feladatokat egy öttagú testület, az NMHH önálló hatáskörű szerveként működő, az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott médiatanács látja el.[16] A Médiatanács gyakorolja a kiemelt hatósági hatásköröket,[17] azonban bizonyos területeken az NMHH egy másik önálló hatáskörű szervének, a Hivatalnak is van hatósági hatásköre[18] (például vezeti a hatósági nyilvántartásokat, elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt tett kérelmeket nem jelentős befolyásoló erejű, illetve nem közszolgálati médiaszolgáltatók esetén,[19] felügyeli a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó, valamint a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó szabályok érvényesülését, stb.). Az NMHH Elnökének mint a hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervének médiaigazgatási ügyekben nincs feladat- és hatásköre (a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító rendelet kivételével). Az NMHH elnökének tisztségét betöltő személynek médiatanács-elnökként – a négy médiatanács-taggal közösen – testületi döntés révén van módja arra, hogy médiaigazgatási ügyekben gyakorolja a médiatanácsot megillető hatásköröket.

Bővebben:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alaptevékenysége a vonatkozó jogszabályok szerint[20]

A Médiatanács[szerkesztés]

A Médiatanács az NMHH önálló szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés egyetlen listán, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja meg. A tagokra a médiatörvény szerint az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot. A tagok frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznek.[21] Az NMHH köztársasági elnök által kinevezett elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.[22]

A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 1) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy 2) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.[23]

A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg. Elnöke Szalai Annamária lett. Az ő 2013. április 12-i halálát követően a tisztség öt hónapig betöltetlen volt, majd az Országgyűlés 2013. szeptember 9-én Karas Monikát, az NMHH elnökét választotta meg a Médiatanács elnökévé.[24] A Médiatanács jelenlegi tagjai: Dr. Auer János, Dr. Kollarik Tamás, Dr. Koltay András és Dr. Vass Ágnes.[25]

A Médiatanács feladatai:[26]

  1. ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését a médiatörvény valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között,
  2. ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
  3. ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
  4. a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
  5. véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
  6. rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
  7. állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
  8. kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
  9. beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
  10. szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
  11. kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében.

Korhatár-besorolás[szerkesztés]

A jogszabályok kötelezik a televíziókat arra, hogy a legtöbb műsorukat tartalmuk alapján korhatár-kategóriák szerint besorolják.[27] Az NMHH a korhatárjelölések alkalmazásának egységesítése céljából ajánlásban fogalmazza meg a javasolt jelzésekre vonatkozó kritériumokat.[28] Tartalmaikat alapvetően a csatornák sorolják be az egyes kategóriákba, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kérésre a televíziós műsorokat külön díj ellenében, 15 napon belül besorolja. A hatóság a médiaszolgáltatók saját besorolásait ellenőrizheti. Alapvetően 6 kategóriát különböztethetünk meg, de a televízióknak lehetőségük van alkalmazni a gyermekbarát piktogramot is azon műsorszámok esetében, amelyek kifejezetten gyermekeknek szólnak.[29] Ha egy műsor a médiahatóság szerint „Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” (IV. kategória), de a csatorna mégis alacsonyabb kategóriába sorolja be, annak jogkövetkezményei lehetnek: egyrészt a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseiben leírt szankciókat, másrészt a médiatörvény V. fejezetében leírt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.[30] Mozifilmek esetében az NMHH végzi el a besorolást.[31][32] Az alábbi táblázatban láthatóak a korhatárra figyelmeztető piktogramok, amelyeket a köznyelvben csak „karikáknak” szokás nevezni.

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az NMHH székhelye, épületei, elérhetőségei
  2. Önálló szabályozó szervek Magyarországon a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdése szerint
  3. Magyarország Alaptörvénye az önálló szabályozó szervekről (23. cikk)
  4. Az NMHH Elnökének felhatalmazása rendeletalkotásra a médiatörvény szerint
  5. 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
  6. Karas Monika lett a médiahatóság elnöke
  7. Az NMHH önálló hatáskörű szervei a médiatörvény szerint
  8. A médiatörvény a médiatanács jogállásáról és szervezetéről
  9. A médiatörvény az NMHH Hivataláról
  10. ^ a b Az NMHH szervezeti és működési szabályzata
  11. A médiatörvény a média- és hírközlési biztosról
  12. A média- és hírközlési biztosra vonatkozó törvényi előírások
  13. Edina az uj media es hirkozlesi biztos|Kastory Edina az új média- és hírközlési biztos
  14. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai a hírközlési ágazatban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdése szerint
  15. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (8) és (9) bekezdése a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóságról
  16. A médiatanács feladatai a médiatörvény szerint
  17. A Médiatanács hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
  18. Az NMHH Hivatalának hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
  19. Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén a médiatörvény 181. szakasza szerint
  20. A szöveg minden egyes eleme fontos, ezért szövegfelhasználási engedély megszerzéséig a teljes tartalom a fenti linken érhető el.
  21. A Médiatanács tagjainak jelölése a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  22. [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1366 A 2010. évi CLXXXV. törvény 125. szakasza (hogyan válik az NMHH elnöke a Médiatanács elnökjelöltjévé)]
  23. A Médiatanács tagjaival szembeni személyi feltételek a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  24. Megválasztotta az Országgyűlés a médiatanács elnökévé Karas Monikát
  25. A Médiatanács tagjai
  26. A Médiatanács feladatai a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  27. Kiskorúak védelme, korhatár besorolás
  28. A Médiatanács korhatár-besorolásra vonatkozó ajánlása
  29. Amit érdemes tudni a televíziós korhatárjelzésekről
  30. [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1830 Jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények a médiatörvény szerint]
  31. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a mozgóképszakmai hatóságról
  32. NMHH-kiadvány a mozis korhatárjelzésekről

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]