A két bors ökröcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A két bors ökröcske
1955-ös magyar animációs rövidfilm

A két bors ökröcske.jpg
Rendező Macskássy Gyula
AlapműSzékely népmese
Műfaj mese
Forgatókönyvíró Macskássy Gyula
Dramaturg Hajós Magda
Hang
Narrátor Bihari József
Zene Ránki György
Operatőr Kozelka Kálmán
Hangmérnök Lászlóffy Géza
Gyártásvezető
  • Boros Olga
  • Kamarás Anna
Gyártás
Gyártó Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 27 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP
BemutatóMagyarország 1955.
Eredeti magyar adó MTV / MTV-1 / M1, Duna TV
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető.
További információk

A két bors ökröcske 1955-ben bemutatott magyar rajzfilm, egy székely népmese feldolgozása. Az animációs játékfilm írója és rendezője Macskássy Gyula, zeneszerzője Ránki György. A Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat gyártásában készült, forgalmazója a MOKÉP. Műfaja mesefilm. A Kati és a vadmacska c. fimmel együtt mutatták be.[1]

Történet[szerkesztés]

Gergő, a székely legény fát vágni megy az erdőre. Az első fa kidöntése után leül szalonnázni. Egy öregemberrel találkozik,aki elkéri az ennivalóját. Cserébe hálából két borsszemnyi ökröcskét ajándékoz Gergőnek, azzal hogy ez a két jószág soha nem hagyja el ha bajba kerül. Az ökrök rendkívüli erejéről Gergő rövidesen meggyőződik, amikor egy csomó fát haza tud fuvarozni velük. A földesúr meg akarja vásárolni őket, de Gergő nem adja. Erre ráparancsol, hogy egy nap alatt irtson ki egy erdőt, ha nem elveszi az ökröket. A semmiből egy kötél jelenik meg, ezt a főhős a két ökör nyakára helyezi s előbb csak egy fát majd az egész erdőt egyszerre kitépik a földből.(A földesúr erdejében egyébként csak hollók laknak és nem is leveledzik, míg az első erdő tele van állattal és teljesen zöld) A fákat a földesúr udvarára borítják beterítve vele magát az uraságot is. A második parancs az, hogy estig az erdő helyét szántsa fel, vesse be és arassa le a termést. Ezt már a főhős se hiszi el elsőre, hogy sikerülhet, de az ökrök biztatják a szántás és a vetés el is készül, de az az aratás csak félig. Ekkor a két ökröcske vissza löki a napot az égre, a holdat pedig az ég alá szorítják. Az ökrök fúvásától egyszerre fújják le a kalászokat. A zsákok teljesen elborítják a várudvart,az úr a torony szélkakasa mellől mászik le teljesen lisztesen. (Arról nem szól a mese, hogyan lett egyből liszt a búzából.) A földesúr mérgében káromkodik:"Ördög és pokol!" Gergő ezt kívánságnak veszi és a pokol nyitott kapujához kocsikáztatja a földesurat, majd a két ökröcske befújja rajta. [1]

Alkotók[szerkesztés]

  • Írta, rendezte és a képet tervezte: Macskássy Gyula
  • Dramaturg: Hajós Magda
  • Zenéjét szerezte: Ránki György
  • Operatőr: Kozelka Kálmán
  • Hangmérnök: Lászlóffy Géza
  • Tervezte: Dargay Attila, Hont-Varsányi Ferenc, Máday Gréte, Mocsáry Ida, Szabó Szabolcs, Várnai György
  • Háttér tervezők: Csermák Tibor, Varga Oszkárné, Molnár László
  • Mozgástervezők: Bessenyei István, Cseh András, Hauswirth Magda, Reményi Mária, Temesi Miklós
  • Rajzolták: Dlauchy Ferenc, Dr. Székely Gáborné, Huszárik Zoltán, Jedon Erzsébet, Király Erzsébet, Kiss Bea, László Andor, Nagy Pál, Nagy Zsuzsanna, Spitzer Henrikné, Szabó János, Vásárhelyi Magda
  • Színes technika: Dobrányi Géza
  • Gyártástechnikai vezető: Vörös Gizella
  • Gyártásvezető: Boros Olga, Kamarás Anna

[2]

Szereplők[szerkesztés]

Háttér[szerkesztés]

1953 szeptemberében került át Macskássy Gyula stábja Híradó és Dokumentumfilmgyártól a Magyar Szinkronfilmgyárhoz. Már zajlottak a munka, amikor egy év múlva 1954 szeptemberétől utasítás érkezett a Filmfőosztálytól, hogy minden túl nagy költséggel működő munkát le kell állítani és a felesleges dolgozókat elbocsátani. Ez érintette a Két bors ökröcske nagy létszámú stábját is. Újhelyi József a Szinkron vezetője bebizonyította, hogy olcsóbb ha befejezik a félkész rajzfilmet, mint ha abbahagyják. A kezdeti stábból csak Macskássy Gyula, Kozelka Kálmán, Vörös Gizi, Várnai György, Csermák Tibor, Szabó Szabolcs és Dargay Atilla maradt meg és fejezte be a rajzfilmet.[3]

Utóélet[szerkesztés]

a film zenéjéből Ránky György szvitet komponált. A rajzok alapján diafilm és mesekönyv is készült. A rajzfilm 1956-ban Montevideóban oklevelet Varsóban 1. díjat nyert. A sikernek köszönhetően stabilizálódott a magyar rajzfilm helyzete és 1957-ben megalakult a Pannónia Rajzfilmstúdió.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dizseri Kockáról-kockára 28. o.
  2. A kiskakas gyémánt félkrajcárja és más mesék: Magyar nemzeti filmarchívum, 2012 ISBN MNFA26
  3. Dizseri Eszter:Kockáról-kockára 25-27. o.
  4. Dizseri Eszter:Kockáról-kockára 28. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]