Ránki György (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ránki György
Emléktáblája a II. kerületi Gül Baba u. 36. szám alatt
Emléktáblája a II. kerületi Gül Baba u. 36. szám alatt
Életrajzi adatok
Születési név Ránki György
Született 1907. október 30.
Budapest
Elhunyt 1992. május 22. (84 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok opera
Díjak
Tevékenység
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránki György témájú médiaállományokat.

Ránki György (Budapest, 1907. október 30.Budapest, 1992. május 22.) magyar zeneszerző.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést 1926-1930 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ezután népzenei tanulmányokat folytatott Lajtha László mellett a Néprajzi Múzeumban. 1947-48-ban a Magyar Rádió zenei osztályát vezette, majd 1948 és 1949 között Párizsban és Londonban élt.

Sokoldalú zeneszerző, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni. Írt operát, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és a rádiójátékok számára, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat. Legnépszerűbb, és egyben legismertebb műve a Pomádé király új ruhája című opera, amelynek a szövegét – Andersen meséje nyomán – Károlyi Amy írta a Magyar Rádió felkérésére (később a mű zenei anyagából két szvitet is összeállított). Az Operaházban 1953. június 6-án mutatták be. Ugyancsak népszerű műve az Egy szerelem három éjszakája című musical, amelynek szövegét Hubay Miklós és Vas István írta, film- és tévéváltozat is készült belőle. Komponált misztériumoperát Az ember tragédiája témájára, Madách Imre drámája nyomán (1970), de írt operát Weöres Sándor A holdbéli csónakosára, Chitz Klára ifjúsági regénye nyomán pedig Muzsikus Péter címmel gyermekoperát. A Magyar Rádió is rendszeresen foglalkoztatta, egyik gyermek-musicalje, A győztes ismeretlen címmel, rádiójáték formájában hangzott el a Kossuth Rádióban. Érdekessége, hogy a még fiatalnak mondható Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjai voltak a szereplők.

Kantátát is írt, például József Attila A város peremén című versére, oratóriumot Radnóti Miklós Á la recherche című verse alapján. Filmzenéi közül megemlítendő Macskássy Gyula Két bors ökröcske című rajzfilmjéhez, a Keleti Márton rendezte Két vallomás című, 1962-ben forgatott darabjához és a Körhintához, Fábri Zoltán híres filmjéhez írt zenéje.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, halála előtt három nappal kapta meg életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

Díjai[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Operák[szerkesztés]

Az opera I. felvonásának részleteit 1. Bevezető, 2. Kettős, 3. Paprika Jancsi szerenádja, 4. A holdbéli csónakos és Pávaszem kettőse, 5. Az I. felvonás fináléja a Hungaroton kiadásában, LP-n megjelent, 1979-ben. Az előadók: Komarniczki Zita, Gregor József, Rozsos István, Győrgyfi József, Terebessy Éva, Bede Fazekas Csaba, Hantos Gábor, Póka Balázs, a Győri Kisfaludy Színház zenekarát Csala Benedek vezényelte, a cimbalmon közreműködött Fábián Márta.

  • Muzsikus Péter Hangszerországban – gyermekopera (Chitz Klára ifjúsági regénye alapján Romhányi József szövegével)

Oratóriumok[szerkesztés]

Balettek[szerkesztés]

  • Cirkusz – Fantasztikus álomjelenetek öt képben, előjátékkal (szimfonikus táncdráma Karinthy Frigyes novellája nyomán), 1965
  • Varázsital
  • Pázmán lovag (Arany János nyomán)

Zenekari művek, versenyművek[szerkesztés]

  • Két szimfónia
  • Brácsaverseny
  • Concertino cimbalomra és zenekarra
  • 1514 zongorára és zenekarra

Kamarazene[szerkesztés]

  • Vonósnégyes
  • A hétfejű sárkány szerenádja
  • 1960 Pentaerophonia

Húsz színpadi zene[szerkesztés]

  • Egy szerelem három éjszakája

Ki a győztes. Gyermekdaljáték. (Reggeli torna. Milyenek a lànyok...)

Ötven filmzene[szerkesztés]

Párizsban szép a nyár
A lemez „A” oldala
A lemez „B” oldala

Megzenésítések leánya, Ránki Katalin verseire:

  • Emberiség
  • Invokáció a kék madárhoz
  • Két karodban
  • Óda a természethez
  • Régmúlt időkben merültem
  • The Poet´s Song

Pedagógiai művek, népdalfeldolgozások, kórusok stb.

Diszkográfia[szerkesztés]

  • 1973 – Zeneművek a főváros egyesítésének 100. évfordulójára. Hungaroton SLPX 11699 (közreműködő)
  • 1988 – A Rádiózenekar fúvósötöse. Radioton SLPX 31084 (közreműködő)
  • 1995 – Kortárs magyar fúvószene. Hungaroton HCD 31612 (közreműködő)
  • 1996 – Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéje. Hungaroton HCD 31680 (közreműködő)
  • 1997 – Kortárs magyar szerzők művei cimbalomra. Hungaroton HCD 31669 (közreműködő)
  • 1997 – Kortárs magyar zene trombitára és hárfára. Hungaroton HCD 31734 (közreműködő)
  • 2001 – Ránki György: Pomádé király új ruhája. Hungaroton HCD 31971 (saját)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]