Ugrás a tartalomhoz

Egy szerelem három éjszakája (musical)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy szerelem három éjszakája
(Egy szerelem három éjszakája)
musical
A bemutató előadás két főszereplője, Bodrogi Gyula és Margitai Ági (1961)
A bemutató előadás két főszereplője, Bodrogi Gyula és Margitai Ági (1961)
Eredeti nyelvmagyar
AlapműVas István: Elveszett otthonok
ZeneRánki György
DalszövegVas István
SzövegkönyvHubay Miklós
Főbb bemutatók1961. január 12. (Petőfi Színház)

Az Egy szerelem három éjszakája musical három felvonásban, utójátékkal; ebben a műfajban az első magyar alkotás. Az ősbemutató színlapja „egy nemzedék lírai requiemjeként” határozta meg a darabot. Zenéjét Ránki György szerezte. Szövegkönyvét Vas István 1957-ben megjelent Elveszett otthonok. Elbeszélés egy szerelem környezetéről c. műve nyomán Hubay Miklós írta. A dalszövegek Vas Istvántól származnak.

A mű a magyar színháztörténet egyik klasszikus értékévé vált.

A darabot a Petőfi Színház mutatta be 1961-ben. A Petőfi Színház volt az első olyan színház Magyarországon, amelyik az operetthagyományokkal szakítva a modern zenés művek bemutatóhelyévé vált. A második világháborút követően először itt adták elő – nagy sikerrel – a Koldusoperát is.

A darabból 1967-ben filmváltozat is készült.


  „Az etikett, az etikett,
  Mire tanít az etikett?
  Hát arra, hogy bármi is adódik,
  A halat késsel sose edd.
  De arról megfeledkezett
  Az etikett, az etikett,
  Mi illendőbb az emberöléshez:
  Ágyú, gáz, vagy bajonett?
  Ó, ó, etikett,
  Csak a halottak tudnak illemet.”

A darab születése és fogadtatása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ungvári Tamás irodalomtörténész, dramaturg szervezte meg az alkotói gárdát. A bemutatón Petrovics Emil vezényelte a zenekart. A főszerepeket Margitai Ági, Bodrogi Gyula, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta. A premier rendezője Szinetár Miklós volt.

A darab librettóját Radnóti Miklós sorsa ihlette.[forrás?]

Pernye András ősbemutató utáni kritikájából:

„„A témaválasztás minden becsületes embert szíven talált. A náci elnyomatást, illetve annak utolsó fázisát, a felszabadulást közvetlenül megelőző idők borzalmait viszik színre a szerzők. A mű így állítja fel az alapvető ellentmondást: milyen az élete egy becsületes emberpárnak ebben a pokolban? Becsületes maradhat-e vagy szükségképpen korrupnak kell lennie, illetve azzá kell-e válnia?
Érezhető, hogy a szerzők legigazabb személyes élményeiket vitték színre. [...] Ez a tény pozitív és negatív eredményre vezetett: a darab erényei és hibái egyaránt ugyanebből származnak.
[...] maga a konfliktus a lehető legelvontabb elvi szinten vetődik fel, anélkül, hogy a színpadi érzékletesség erejével hatná át a szereplőket. [...] a darab elsősorban epikus karakterű, úgy hat, mint valami tragikus hangulatú mese, stilizált szereplőkkel és jól megragadott, ám végeredményben stilizált konfliktussal.
[...]
Ránki György viszont melódiainvenciójának legjavát adta. [...]
Mindent összevetve, valóban új műfaj születéséről adhatunk hírt. A Szivárványvölgy[1] még nem ment lényegesen túl az operett műfaján, jóllehet a konfliktus felvetése mélyebb amannál, az Egy szerelem három éjszakája arról tanúskodik, hogy a »musical« akklimatizálódótt a speciálisan magyar viszonyokhoz. Kíváncsian várjuk a folytatást!””

– Gondolatok egy új műfajról[2]

A musicalből film készült 1967-ben Révész György rendezésében.

Diszkográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ránki György–Hubay Miklós–Vas István
Egy szerelem három éjszakája
Megjelent1961
Felvételek
Stílusmusical
Nyelvmagyar
KiadóQualiton (LPX 1121) Hungaroton (HCD 16852)

Az ősbemutató után a 21 zeneszámból 15 került ún. „original cast”-lemezre.[3]

  1. Ballada és ellenballada az ifjúságról
  2. Egy kalandor ars poeticája
  3. Csak te vagy (Gázol-dal)
  4. Ballada a halhatatlanságról
  5. A bíróné dala
  6. Dal a napsugárról
  7. Itália
  8. Planta dal
  9. Hangaszál
  10. Vita a humanizmusról
  11. Dal a hűségről
  12. Dal az etikettről
  13. Búcsú budapesttől
  14. Három királyok
  15. Epilógus

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ E. Y. Harburg és Harold Arlen musicalje.
  2. ↑ Eredetileg: Muzsika 1961. április, újraközlés: Pernye András: Fél évezred fényében. Írások a zenéről. Budapest, 1988. Gondolat. 179–182. l. ISBN 9632820991
  3. ↑ "Ránki György - Egy Szerelem Három Éjszakája" (angol nyelven). 1961. Hozzáférés: 2025. május 16. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a kultúra témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egy_szerelem_három_éjszakája_(musical)&oldid=28119108”