Karinthy Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Frigyes
Rippl-Rónai József festményén
Rippl-Rónai József festményén
Élete
Született 1887. június 25.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1938. augusztus 29. (51 évesen)
Siófok, Magyarország
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Karinthy Frigyes aláírása
Karinthy Frigyes aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Frigyes témájú médiaállományokat.
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt
Emléktáblája egykori iskolája falán

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25.Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[1][2] 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet.[2] Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[3][4]

1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[5] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.[6]

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás, stb.) írt, több, mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackóé, és folytatása a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név.[7][8]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[9]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlávics László, ifj.: Karinthy Frigyes portré (Budapest, Karinthy Színház)
  • Utazás a Merkurba, regény, 1898-1901
  • Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
  • Így írtok ti, paródiák, 1912
  • Esik a hó, novellák, 1912
  • Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
  • Együgyű lexikon, 1912
  • Görbe tükör, humoreszkek, 1912
  • Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
  • Grimasz, novellák, 1914
  • Két hajó, novellák
  • Legenda az ezerarcú lélekről, novellák
  • Beszéljünk másról, karcolatok
  • Ó, nyájas olvasó, karcolatok
  • Aki utoljára nevet, karcolatok
  • Így láttátok ti, paródiák
  • Tanár úr kérem, novellaszerű humoreszkek (karcolatfüzér), 1916
  • Holnap reggel, dráma
  • Utazás Faremidóba, regény
  • Krisztus és Barabbás, elbeszélések, 1918[10]
  • Bűvös szék, dráma, 1918
  • Viccelnek velem
  • A repülő ember, 1920
  • Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
  • Hököm-színház, jelenetek, 1921
  • Jelbeszéd, novellák, 1921
  • Gyilkosok, novellák, 1921
  • Capillária, regény, 1921
  • Kötéltánc, regény
  • Nevető dekameron, esszék
  • Ki kérdezett?, esszék
  • Minden másképp van, karcolatok
  • Nem mondhatom el senkinek, versek
  • A delejes halál, novellagyűjtemény (sci-fi), 1926
  • Hasműtét, novellák
  • 100 új humoreszk
  • Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
  • Barabás, novellák
  • Nevető betegek
  • Mennyei riport, regény, 1937
  • Utazás a koponyám körül, 1937
  • Üzenet a palackban, versek, 1938

Társszerzőkkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről, 1937

Művei alapján készült filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35. Borsos Miklós alkotása.

Hangoskönyv formában megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az emberke tragédiája és más íráskák
  • Így írtok ti
  • Tanár úr kérem
  • Utazás a koponyám körül

Műfordításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Kerepesi temető)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 2. oldal 25. sor.
  2. ^ a b Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, CVII. évf. 4–5. sz. (2003) 535–544. o.
  3. Alkotók – Karinthy Frigyes. nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  4. A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó u 35. alatt.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914. folyószáma alatt.
  6. Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
  7. Miért Mici a mackó?
  8. Fordította Karinthy Frigyes
  9. 2011. június 2.-i lekérdezés
  10. Karinthy Frigyes: Krisztus és Barabbás < Háboru és béke > (magyar nyelven) (papír) pp. 1–155. "Ujságüzem" Könyvkiadó és Nyomda Rt., Budapest., 1918

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hallgatható művei
  • Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
  • Életrajz – literatura.hu
  • Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
  • Idézetek
  • Irodalomtörténet
  • Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Szerzői oldala a Molyon
  • Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
  • Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
  • Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
  • Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia
  • Nagy Lajos: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1924)
  • Kardos László: Karinthy Frigyes 1–5. (Nyugat, 1926)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1927)
  • Komlós Aladár: Karinthy Frigyes (Korunk, 1927)
  • Boross István: Karinthy Frigyes Tanulmány. (Mezőtúr, 1929)
  • Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák embere. Karinthy Frigyes (Korunk, 1938)
  • Soós László: Karinthy Frigyes halálára. (Napkelet, 1938)
  • Nagy Zoltán: Karinthy Frigyes versei. (Nyugat, 1938)
  • Mátrai László: Az író és a város. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1945)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes élete és munkássága ismeretterjesztő előadásokhoz. (A TTIT kiadványa. Bp., 1956)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes, a költő. (Irodalomtörténet, 1960)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes Kismonográfia. 9 táblával. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
  • Hiller István: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1961)
  • Halász László: Karinthy Frigyes írói tehetségének pszichológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
  • Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán. (Élet és Irodalom, 1963)
  • Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás. (Világosság, 1967)
  • Mária Béla: Az író és betegsége. (Kortárs, 1967)
  • R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
  • Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza. (Budapest [folyóirat], 1968)
  • Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
  • Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel. (Filmvilág, 1969)
  • Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje. (Budapest [folyóirat], 1971)
  • Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
  • Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
  • Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában. (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
  • H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
  • Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor. (Új Írás, 1975)
  • Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok. (Helikon, 1976)
  • Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
  • Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a képernyőn. (Filmvilág, 1977)
  • Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben. (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
  • Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ Karinthy Frigyes költészetéről. (Irodalomtörténet, 1979)
  • Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
  • Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról. (Irodalomtörténet, 1981)
  • Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke. (Pedagógiai Műhely, 1981)
  • Robotos Imre: Utazás egy koponya körül. (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
  • Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának két szatirikusa. (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
  • „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
  • Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet. (Irodalomtörténet, 1982)
  • Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében. (Magyar Nyelvőr, 1982)
  • Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az elidegenedés. (Új Látóhatás, 1983)
  • Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1984)
  • Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága viták és vélemények tükrében. (Bp., 1987)
  • Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán. (Bp., 1987)
  • „Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről. (Bp., 1987)
  • Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc. – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről. (Alföld, 1987)
  • Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc. – Mihályfi Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön. (Nagyvilág, 1987)
  • Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes (Napjaink, 1987)
  • Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1987)
  • Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
  • Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes-ről. (Bp., 1988)
  • Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve. (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
  • Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
  • Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 1990)
  • Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes szépprózájáról. (Literatura, 1990)
  • Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és Karinthy Frigyes között. (Thalassa, 1993)
  • Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. regényéről. (Iskolakultúra, 1994)
  • Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól. (Filmkultúra, 1994)
  • Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
  • Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból. (Hitel, 1995)
  • Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése. („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
  • Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása Karinthy Frigyes írásaiban. (Magyartanítás, 1996)
  • Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia. (Bp., 1998)
  • A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk. Domokos Mátyás. (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
  • Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában. (Névtani Értesítő, 1999)
  • Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. Karinthy Frigyes: Így írtok ti. (Alföld, 2000)
  • Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ Karinthy Frigyes: Capillária. (Tiszatáj, 2000)
  • Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba. (Tiszatáj, 2001)
  • Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
  • Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
  • Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében. (Névtani Értesítő, 2003)
  • Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
  • Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka, 2003)
  • Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. (Magyar Nyelvjárások, 2003)
  • Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán. (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
  • Karinthy Frigyes-emlékszám. (Budapesti Negyed, 2009)
  • Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban. (Híd, 2009)
  • Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében. (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina. (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
  • Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás Karinthy Frigyes gyermekkori naplóiban. (Új Forrás, 2011)
  • Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül – problémafelvetések Karinthy Frigyes Capilláriája kapcsán. (Tudományos Közlemények, 2012)
  • Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
  • Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában. (Forrás, 2014)
  • Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel. (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Karinthy Frigyes témában.