Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes | |
1930 körül | |
Született | Karinthy Frigyes Ernő 1887. június 25.[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
Elhunyt | 1938. augusztus 29. (51 évesen)[1][7][2][3][4] Siófok |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Gyermekei | |
Foglalkozása |
|
Halál oka | agyi érkatasztrófa |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (41-1-35) |
Írói pályafutása | |
Fontosabb művei |
|
Karinthy Frigyes aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Karinthy Frigyes témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Frigyes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25.[8][9] – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító, eszperantista. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc édesapja.
Élete
[szerkesztés]Édesapja Karinthi József (1846–1921)[10] művelt, zsidó származású[11] tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[12][13] 1886. január 3-án az evangélikus vallásra tért ki[14] feleségével és négy leánygyermekével, Elzával (1879–1930), Adával (1880–1955), Gizivel (1882) és Emiliával (1885) együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri evangélikus templom lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát (1886–1887), Mária Katalint (1889–1894), Frigyest (1887), Erzsébetet (1890–1930) és Józsefet (1892).[13] Az édesanya, Engel Karolina (1850–1895)[15] halála után[16] az apa egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[17][18]
1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Az 1905-ben tett érettségi vizsga után a matematika–fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.
1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[19] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.
1920-ban házasodott össze Böhm Arankával[20]. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhírű lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
Karinthy 1932-től 1938-ig a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke volt.[21]
1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.
1936. május 4-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.
1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben halt meg. Sírja a Kerepesi temetőben található.
Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései („magyarázom a bizonyítványomat”) a mai köznyelvet gazdagítják.
Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.
Munkássága
[szerkesztés]Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatalkorától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.
Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.
Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.
Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.
Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részének nyersfordítását a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette elő az író számára. Őrá utal a Micimackó név.[22][23]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[24]
Lelkes és erős amatőr sakkozó volt, a Kelenföld–Lágymányosi Sakk-kör,[25] majd később a Hadik kávéházban működő „Szávay sakk-kör” elnöke volt.[26][27] Emlékezetes „ellenelemzése” jelent meg 1934-ben, az akkor indult Budapesti Sakkújság első számában.[28]
Legendásnak tartják ma már a néhol Kosztolányinak, néhol Babitsnak tulajdonított mondást, miszerint „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni!”[29][30] Babits több írásában is megerősítette véleményét, ő Karinthyt rendszeresen zseninek nevezte.[31][32][33]
Művei
[szerkesztés]Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegen nyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.[34]
1919-ig
[szerkesztés]- Utazás a Merkurba – regény, 1898–1901
- Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény, 1902
- Pesti mókák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
- Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Esik a hó. Novellák; Nyugat, Bp., 1912 Online
- Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár)
- Görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára)
- Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913
- Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
- Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
- Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
- Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
- Két hajó. Novellák; Athenaeum, Bp., 1915
- A repülő ember. A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta arcképével; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
- Aki utoljára nevet; Galantai, Bp., 1916 (Galantai könyvtár)
- Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár)
- Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Bp., 1916
- Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Bp., 1916
- Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Bp., 1916
- Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Bp., 1916
- Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Bp., 1917
- Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
- A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
- Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Bp., 1918 (Tábori levél)
- Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918
- Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Bp., 1918
- Gyilkosok. Novellák; Dick, Bp., 1919
1920–1938
[szerkesztés]- Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
- Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és színházakról; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
- Kolombuc tojása; Kultúra, Bp., 1920 (Tréfás könyvek)
- Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Bp., 1921
- Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Bp., 1921 (Színházi könyvtár)
- Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Bp., 1921
- Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1921
- Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921 Online
- Capillária. Regény; Kultúra, Bp., 1921 (Magyar regényírók) Online
- Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Bp., 1922
- Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
- Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922
- Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Bp., 1923
- Kötéltánc. Regény; Dick, Bp., 1923 (A mi íróink)
- Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Bp., 1923
- Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Bp., 1923
- Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Bp., 1924
- Egy tucat kabaré; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
- Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei)
- Panoráma; Grill, Bp., 1926
- „Ki kérdezett…?”. Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner, Bp., 1926
- Írta … Színházi karikatúrák; Kultúra, Bp., 1926
- Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Bp., 1927
- Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Bp., 1927
- A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár)
- Heuréka; Singer-Wolfner, Bp., 1927
- Színház; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Új görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
- Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)
- Minden másképpen van. Ötvenkét vasárnap; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
- Két hajó; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
- Nem mondhatom el senkinek. Karinthy Frigyes versei; Athenaeum, Bp., 1930
- Vendéget látni, vendégnek lenni… Gundel Károly tanácsaival; Cserépfalvi, Bp., 1933
- Hasműtét. Novellák; Athenaeum, Bp., 1933
- Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem; rajz Berény Róbert; Révai Ny., Bp., 1933
- Még mindig így írtok ti. Karinthy Frigyes új karikatúrái; előszó Kosztolányi Dezső; Nyugat, Bp., 1934
- 100 új humoreszk; Nyugat, Bp., 1934
- Barabbás; Hungária Ny., Bp., 1935 (Hungária Könyvek)
- Nevető betegek; Athenaeum, Bp., 1936
- Mennyei riport; Nova, Bp., 1937
- Utazás a koponyám körül; Athenaeum, Bp., 1937
- Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
- Üzenet palackban; Cserépfalvi, Bp., 1938
- Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Bp., 1938
1939–1989
[szerkesztés]- Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1946
- Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Bp., 1946
- Így írtok ti. A „Még mindig így írtok ti” és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. legújabb kiad.; Új Idők, Bp., 1947
- Martinovics; a könyvdíszeket Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Bp., 1947
- A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1951 (Színpadunk)
- Cirkusz. Válogatott írások, 1–2.; vál., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil, sajtó alá rend., utószó Vajda Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1956
- A lélek arca. Összegyűjtött novellák, 1–2.; szerk. Abody Béla, Szalay Károly, utószó Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
- Számadás a tálentomról; összeáll., bev. Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
- Hőköm-Színház, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Kellér Andor; Szépirodalmi, Bp., 1957
- Az egész város beszéli. Karcolatok, 1–4.; összegyűjt., utószó Abody Béla; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Méné tekel...; terv. Szántó Tibor, ill. Würtz Ádám; s. n., Bp., 1959
- Karinthy Frigyes válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Kardos László; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Magyar klasszikusok)
- Az író becsülete. Válogatott írások; vál., utószó [Erdős Magda, ill. Kondor Béla; Magyar Helikon, Bp., 1962 (Új Elzevir könyvtár)
- Naplóm, életem; vál., bev. Szalay Károly; Magvető, Bp., 1964
- Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek; összegyűjt., utószó, jegyz. Szalay Károly; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Miniatűrök; összeáll., bev. Szalay Károly; Gondolat, Bp., 1966
- Följelentem az emberiséget, 1–2.; vál., szerk., bev. Domokos Mátyás; Szépirodalmi, Bp., 1967
- A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések; utószó Ladik János, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1969 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
- Heuréka. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Nem mondhatom el senkinek. Versek; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Új Iliász; ill. Dános Judit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1978
- Jelbeszéd. Novellák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Így írtok ti. Paródiák, 1–2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei) ISBN 963 15 0477 8 életmű; ISBN 963 15 1243 6 1. kötet ISBN 963 15 1244 4 2. kötet
- Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, 1–2.; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Idomított világ, 1–2.; vál., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Szavak pergőtüzében; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
- Gyermekkori naplók. 1898–1899, 1899–1900, 1–3.; sajtó alá rend., utószó Szalay Károly; Helikon, Bp., 1987 + hanglemez
- Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyodaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
1990–
[szerkesztés]- Kísértetek és szellemek. Válogatás az író kötetben még nem publikált műveiből; gyűjt., vál. Urbán V. László; Pannon, Bp., 1992
- Felvesznek a csecsemőklinikára. Kötetben eddig meg nem jelent írások; sajtó alá rend. Urbán V. László; Editorg, Bp., 1992
- Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem publikált írásaiból; vál., szerk. Urbán V. László; Aqua, Bp., 1992
- A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek; vál. Végvári Judit; Gulliver, Bp., 1992 (Szamárfüles könyvek)
- Ekmekstek; szerk., utószó Urbán V. László; Hunga-print, Bp., 1993 (Filléres füzetek)
- Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek, cikkek; gyűjt., vál. utószó Ungvári Tamás, szerk., szöveggond. Kaiser László; Talentum, Bp., 1994
- Összegyűjtött versek; utószó Halász Lajos; Nippon, Bp., 1996
- Margó. Karinthy a margón; Karinthy Frigyes gyerekkori rajzaival; Ab Ovo, Bp., 1996
- A gép hazudik. Írások a filmről; vál., szerk. Nagy Csaba; Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány, Zsámbék, 1996
- A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; Noran, Bp., 1997
- Minden másképp van. Karinthy Frigyes füveskönyve; vál., összeáll. Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2009
- Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; szerk., előszó Nagy Edit; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2010
- A negyedik halmazállapot. Tudományos-fantasztikus írások; vál., szerk. ifj. Veress István; Arión, Bp., 2011
- Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; vál., szerk., bev. Nagy Edit; 2. bőv., átdolg. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2011 (Madách könyvtár)
- Az ezerarcu lélek és Telma Titusz kiáltványa egy kötetben; tan. Bacsó Beáta; Sáránszki, Sajóvelezd, 2011
- „Új lélektan”. Pszichoanalitikus írások; vál., szerk., utószó Hárs György Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2013 (Nepes. Múlt és Jövő pszichológia)
- A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; 2. bőv., jav. kiad.; kieg. Bíró-Balogh Tamás; Noran Libro, Bp., 2016
- Karinthy Frigyes összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Kőrizs Imre, utószó Keresztesi József, Magvető, Bp., 2017
Társszerzőkkel
[szerkesztés]- Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Bp., 1918 (Vidám könyvtár)
- Karinthy Frigyes–Szini Gyula–Tábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
- Karinthy Frigyes–Emőd Tamás: A vándor katona. Ünnepi történet; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
- Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről!; többekkel; Magyar Polgári Blokk, Bp., 1932
- Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma; huszonkét betűre versbe szedte Karinthy Frigyes; Sacelláry, Bp., 1921
- Karinthy Frigyes–Szinnai Tivadar–Kovács György: Az ezerarcú író. Tanulmányok H. G. Wells-ről; Pantheon, Bp., 1927
- Herczeg Ferenc–Karinthy Frigyes–Sebestyén Károly: Móra Ferenc emlékezete. 1879–1934. Móra Ferenc válogatott elbeszélései; Móra Emlékbizottság, Bp., 1934
Művei alapján készült filmek
[szerkesztés]- Mágia (1917) rendezte Korda Sándor
- Barátságos arcot kérek (1935) rendezte Kardos László
- Tanár úr, kérem (1956) rendezte Mamcserov Frigyes
- Utazás a koponyám körül (1970) rendezte Révész György
- Holnap reggel (1970) rendezte Horváth Jenő
- A Nagy Ékszerész (1978) rendezte Karinthy Márton
- 1 és a semmi (2004) (rövidfilm) rendezte Molnár Péter
- Utazás a koponyám körül (2005) készítette Chi Recordings
- Lux úr szabadalma (2006) (rövidfilm) rendezte Gerő Marcell
- T.U.K. – Tanár úr, kérem (2011) rendezte Mátyássy Áron
- Frici & Aranka (2022) tv -film rendezte Tóth Tamás
Hangoskönyv formában megjelent művei
[szerkesztés]- A cirkusz – Lógok a szeren – Üzenet a palackban és más novellák (2014)[35][36]
- Az emberke tragédiája és más íráskák (2006)[37]
- Így írtok ti (LP, 1983)[38]
- Tanár úr kérem és más írások (2017)[37]
- Utazás a koponyám körül (2016)[36]
Műfordításai
[szerkesztés]- Charles Dickens: Két város regénye
- Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
- Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
- Alan Alexander Milne: Micimackó (átdolgozás)
- Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója (átdolgozás)
- Alan Alexander Milne: Micsoda négy nap!
- Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
- Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
- Frank Wedekind-novellák
- Néhány verset fordított többek között Goethétől, Heinétől, Morgensterntől és Wedekindtől.
Származása
[szerkesztés]Karinthy Frigyes (Budapest, 1887. jún. 25. – Siófok, 1938. aug. 29.) író, költő, műfordító, ev. |
Apja: Karinthi József (szül. Kohn József, Pápa, 1846. márc. 28. – Budapest, 1921. nov. 1.) tisztviselő, eredetileg izr., 1886. jan 3-tól ev. |
Apai nagyapja: Kohn Lipót (? – Pápa, 1880. ápr. 18.) órás, izr. |
Apai nagyapai dédapja: n. a. |
Apai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
Apai nagyanyja: Glück Mária (? – Pápa, 1892. jan. 27.) izr. |
Apai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
Apai nagyanyai dédanyja: n. a. | |||
Anyja: Engel Karolina (Pest, 1851. aug. 13. – Budapest, 1895. jan. 26.) eredetileg izr., 1886. jan. 3-tól ev.[39] |
Anyai nagyapja: Engel Dávid (? – Budapest, 1883. márc. 28.) magánzó, izr. |
Anyai nagyapai dédapja: n. a. | |
Anyai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
Anyai nagyanyja: Sternberg Katalin (? – Budapest, 1888. aug. 16.) izr. |
Anyai nagyanyai dédapja: n. a. | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: n. a. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Deák téri evangélikus templom német egyházközség anyakönyve szerint. Saját önéletrajzában 24-ét ír
- ↑ Frigyes Ernő Karinthy. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 21.) keresztelési bejegyzés
- ↑ József Kohn. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 17.) születési helye: Pápa
- ↑ Karinthy Frigyes és a cionizmus. Szombat Online, 2024. április 12. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
- ↑ Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 2. oldal 25. sor.
- ↑ a b Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, CVII. évf. 4–5. sz. (2003) 535–544. o.
- ↑ Matrikel der Getauften (kereszteltek anyakönyve). familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 22.) a család még Karinthi Frigyes születése előtt áttért az evangélikus vallásra. Az Anmerkungen (megjegyzések) rovatban látható a belühgyminiszteri névváltoztatás engedély dátuma: 1874
- ↑ Engel Karolina. familysearch. (Hozzáférés: 2022. június 17.) a szülők házassága 1878
- ↑ Karinthi született Engel Sarolta gyászjelentése. (Karolina Szeréna – Sarolta Karinthi) geni.com. [2023. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 19.)
- ↑ Alkotók – Karinthy Frigyes. nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
- ↑ A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó utca 35. alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914. folyószáma alatt.
- ↑ Házasultak jegyzéke. famiysearch. (Hozzáférés: 2022. június 21.) Karinthy ekkor özvegyként van bejegyezve
- ↑ Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
- ↑ Miért Mici a mackó?. [2014. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 6.)
- ↑ Fordította Karinthy Frigyes
- ↑ 2011. június 2-i lekérdezés
- ↑ Vajda Árpád (1966. február). „Sakkozók a Magyar Irodalmi Lexikonban”. Magyar Sakkélet 16 (2), 24. o.
- ↑ Bán Tibor (1968. október). „A humor nagymestere mint sakkozó”. Magyar Sakkélet 18 (10), 160 (hátsó belső borító). o.
- ↑ Karinthy Frigyes (1968. november). „Sakkoztam a bajnokcsapat bajnokával”. Magyar Sakkélet 18 (11), 202. o.
Az eredeti megjelenés fotókkal: Karinthy Frigyes (1936. szeptember 13–19). „Sakkoztam a bajnokcsapat bajnokával”. Színházi Élet 26 (38), 6–8. o. - ↑ Négyesi György (1984. október 10.). „Nem árt, ha tudjuk”. Magyar Sakkélet 34 (10), 228. o.
- ↑ Anna, Gáll: „Ez a marha volt köztünk az egyetlen zseni” (magyar nyelven). index.hu, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ A zseni és utódai (magyar nyelven). 24.hu, 2004. február 19. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ Babits Mihály: Karinthy: Holnap reggel. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ Babits Mihály: KÖNYVRŐL KÖNYVRE. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ Fábián László: Mű és életmű dialógusa Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényében (magyar nyelven). Litera – az irodalmi portál. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ Nyugat, Alkotók – Karinthy Frigyes
- ↑ Discogs.com
- ↑ a b Mácsai Pál előadásában
- ↑ a b Rudolf Péter előadásában
- ↑ Haumann Péter előadásában
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00001/00013/merenyim.htm Engel Karolina, A születés ideje: 1851. aug. 13., A keresztelés ideje: 1886. jan. 3.
Források
[szerkesztés]- Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342–345. old. (Korona Kiadó, Budapest, 1992)
- Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
- Naplóm, életem (szerk. Szalay Károly), Magvető Kiadó, Budapest, 1964
- Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai Irodalomtörténeti Közlemények 2003. 4-5.
- OSZK gyászjelentések
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 4.)
- eszperanto.hu: Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- Kulturális enciklopédia
További információk
[szerkesztés]- Hallgatható művei Archiválva 2007. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
- Életrajz – literatura.hu
- Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
- Idézetek
- Irodalomtörténet
- Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Szerzői oldala a Molyon
- Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
- Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
- Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
- Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia
- Nagy Lajos: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1924)
- Kardos László: Karinthy Frigyes 1–5. (Nyugat, 1926)
- Tersánszky Józsi Jenő: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1927)
- Komlós Aladár: Karinthy Frigyes (Korunk, 1927)
- Boross István: Karinthy Frigyes Tanulmány (Mezőtúr, 1929)
- Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák embere. Karinthy Frigyes (Korunk, 1938)
- Soós László: Karinthy Frigyes halálára (Napkelet, 1938)
- Nagy Zoltán: Karinthy Frigyes versei (Nyugat, 1938)
- Mátrai László: Az író és a város. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1945)
- Szalay Károly: Karinthy Frigyes élete és munkássága ismeretterjesztő előadásokhoz (A TIT kiadványa. Bp., 1956)
- Szalay Károly: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
- Szalay Károly: Karinthy Frigyes, a költő (Irodalomtörténet, 1960)
- Szalay Károly: Karinthy Frigyes Kismonográfia. 9 táblával (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
- Hiller István: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései (Soproni Szemle, 1961)
- Halász László: Karinthy Frigyes írói tehetségének pszichológiai elemzése (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
- Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán (Élet és Irodalom, 1963)
- Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás (Világosság, 1967)
- Mária Béla: Az író és betegsége (Kortárs, 1967)
- R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
- Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza (Budapest [folyóirat], 1968)
- Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
- Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel (Filmvilág, 1969)
- Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje (Budapest [folyóirat], 1971)
- Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
- Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
- Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
- H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
- Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor (Új Írás, 1975)
- Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok (Helikon, 1976)
- Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
- Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a képernyőn (Filmvilág, 1977)
- Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
- Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ Karinthy Frigyes költészetéről (Irodalomtörténet, 1979)
- Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
- Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról (Irodalomtörténet, 1981)
- Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke (Pedagógiai Műhely, 1981)
- Robotos Imre: Utazás egy koponya körül (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
- Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának két szatirikusa (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
- „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
- Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet (Irodalomtörténet, 1982)
- Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében (Magyar Nyelvőr, 1982)
- Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az elidegenedés (Új Látóhatás, 1983)
- Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében (Magyar Nyelvőr, 1984)
- Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága viták és vélemények tükrében (Bp., 1987)
- Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán (Bp., 1987)
- „Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről (Bp., 1987)
- Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről (Alföld, 1987)
- Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc – Mihályfi Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön (Nagyvilág, 1987)
- Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes (Napjaink, 1987)
- Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1987)
- Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
- Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes-ről (Bp., 1988)
- Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
- Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
- Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely (Bp., 1990)
- Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes szépprózájáról (Literatura, 1990)
- Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és Karinthy Frigyes között (Thalassa, 1993)
- Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. regényéről (Iskolakultúra, 1994)
- Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól (Filmkultúra, 1994)
- Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
- Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
- Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
- Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása Karinthy Frigyes írásaiban (Magyartanítás, 1996)
- Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia (Bp., 1998)
- A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk. Domokos Mátyás (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
- Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában (Névtani Értesítő, 1999)
- Szieberth Kristóf: Tündér és kobold. Karinthy S Frigyes: E a szegény X kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból (Hitel, 1995)
- Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. Karinthy Frigyes: Így írtok ti. (Alföld, 2000)
- Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ Karinthy Frigyes: Capillária (Tiszatáj, 2000)
- Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba (Tiszatáj, 2001)
- Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
- Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
- Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében (Névtani Értesítő, 2003)
- Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
- Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka, 2003)
- Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái (Magyar Nyelvjárások, 2003)
- Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
- Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc – Mű és valóság viszonyáról Madách Imre, Karinthy Frigyes és Ottlik Géza írói világában. (Költészet és gondolkodás, Eger, 2007)
- Nagy Edit: Lánc, lánc, háló-lánc II. A „nem időben, hanem térben” megírt Tragédiáról (XV. Madách Szimpózium, 2007)
- Karinthy Frigyes-emlékszám (Budapesti Negyed, 2009)
- Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban (Híd, 2009)
- Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
- Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás Karinthy Frigyes gyermekkori naplóiban (Új Forrás, 2011)
- Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül – problémafelvetések Karinthy Frigyes Capilláriája kapcsán (Tudományos Közlemények, 2012)
- Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
- Nagy Edit: Karinthy Frigyes – A teljességigényű nagy álmodó (In.: N. E.: Moralitás és időbeliség, Szeged, 2012, 215-227.)
- Fráter Zoltán: Karinthy, a városi gerilla; Holnap, Bp., 2013
- Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában (Forrás, 2014)
- Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015)
- Beck András: Szakítópróba. Karinthy, a Nihil és akiknek nem kell; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2015 (Műút-könyvek)
- Minden másképp van. Karinthy Frigyes összes fényképe; összeáll., szerk., előszó, utószó Kovács Ida; jav., bőv. kiad.; PIM, Bp., 2016
- Balogh Gergő: Karinthy nyelvet ölt. Nyelv, technika és felelősség Karinthy Frigyesnél; szerk. Pataki Viktor; FISZ, Bp., 2018 (Minerva könyvek)
- "Itt vagyok én köztetek". Tanulmányok Karinthy Frigyes életművéről; szerk. Fráter Zoltán, Reichert Gábor; MIT, Bp., 2019 (MIT-konferenciák)
- Büky László: Karinthy és a nyelv; Magyar Szemiotikai Társaság, Bp., 2020 (Magyar szemiotikai tanulmányok)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Karinthy Frigyes témában.
|
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Karinthy Frigyes témában. |
- Karinthy család
- Magyar költők
- Magyar írók
- Magyar műfordítók
- Magyar humoristák
- Magyar eszperantisták
- Zuglóiak
- Zsidó származású magyarok
- Evangélikus magyarok
- 1887-ben született személyek
- 1938-ban elhunyt személyek
- A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők
- Baumgarten-díjasok
- Budapesten született személyek
- A Négyesy-szemináriumok tagjai
- A Nyugat folyóirat szerzői
- Magyar Örökség díjas személyek
- Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek