Karinthy Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Frigyes
1930 körül
1930 körül
Élete
Született 1887. június 25.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1938. augusztus 29. (51 évesen)
Siófok, Magyarország
Nemzetiség magyar
Házastársa
  • Judik Etel (Budapest VIII. kerülete, Budapest VIII. kerülete)
  • Böhm Aranka (1920. augusztus 14.–1938. augusztus 29.)
Gyermekei
Pályafutása
Karinthy Frigyes aláírása
Karinthy Frigyes aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karinthy Frigyes témájú médiaállományokat.
Emléktáblája szülőházán, a Damjanich utca 27. szám alatt
Emléktáblája egykori iskolája falán

Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25.[1]Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira.[2][3] 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet.[3] Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.[4][5]

1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt,[6] aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.

1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely későbbvilághíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.[7]

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Grätzer József is.

Munkássága[szerkesztés]

Ifj. Szlávics László: Karinthy Frigyes portré (Budapest, Karinthy Színház)

Karinthy maga mondta, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Az olvasóközönség többnyire irodalmi karikatúráit ismeri, az Így írtok tit, valamint a kisdiák életéből megírt képeket tartalmazó Tanár úr kéremet. De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb. Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, a magyarok közül elsőként ült repülőre Wittmann Viktor pilóta mellett, majd annak szerencsétlenségből bekövetkezett halála után megírta életrajzát.

Első irodalmi sikerét gyerekkorában érte el, Verne hatását mutató kisregényét, a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című írást 15 éves korában kiadták. A század eleji vicclapokban közölt irodalmi karikatúráival és humoreszkjeivel szerzett magának hírnevet. Ezeket a műveit később sem tagadta meg, de nem egy nyilatkozatából, írásából, kortársak által lejegyzett mondatából kiérződik a keserűség, hogy a humoros művei miatt nem veszik őt eléggé komolyan, nem törődnek filozófiai, politikai gondolataival. (Erre utal A cirkusz című novellájában is.) Főként újságokba, folyóiratokba (Nyugat, Magyar Írás, stb.) írt, több mint ötezer cikket alkotott életében, ezek között akad riport, tudósítás, útinapló, filozófiai eszmefuttatás, irodalmi elemzés, tűnődés a politika állásáról és temérdek humoreszk.

Regényei nő és férfi kapcsolatát boncolgatják, leginkább a Gulliver utazásai folytatásaként írt Capillária és az Utazás Faremidóba. Legnépszerűbb regénye mégis az Utazás a koponyám körül, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt. A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.

Novelláiban is sokat foglalkozik a párkapcsolat és a szerelem problémáival, férfi és nő közti egyenlőtlenséggel. A történetek fő témája a szenvedés, a megalkuvás, a magát érvényesíteni próbáló hős sikertelensége. Emellett számos, ma a sci-fi műfajába sorolható történetet is írt.

Sikeres színpadi szerző volt, művei többnyire egyfelvonásos bohózatok, de írt egész estés vígjátékot (Földnélküly János, A nagy ékszerész) és komoly hangvételű darabot is (Holnap reggel). Összegyűjtött színpadi művei három kötetet töltenek meg.

Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezeknek kisebb része a lírai jellegű (pl. a Lecke, a Kudarc, az Ősz) – többségük szabadvers: hosszú, központozás nélküli gondolatkitörés (pl. a Számadás a tálentumról vagy a Karácsonyi elégia).

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény: a Micimackó, és folytatása, a Micimackó kuckója. Mivel Karinthy Frigyes sem angolul, sem németül nem beszélt tökéletesen, a fordítások nagy részét a nyelvzseninek ismert nővére, Karinthy Emília (Mici) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást. Őrá utal a Micimackó név.[8][9]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 136.[10]

Művei[szerkesztés]

Karinthy Frigyes műveinek bibliográfiáját, műveinek idegennyelvű fordításait lásd még az OSZK Nyugat-honlapján.[11]

  • Utazás a Merkurba – regény – 1898-1901
  • Nászutazás a Föld középpontján keresztül – regény – 1902
  • Pesti mókák; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Így írtok ti. Irodalmi karrikatúrák; karikatúra Dezső Alajos, Major Henrik; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
  • Esik a hó. Novellák; Nyugat, Bp., 1912
  • Ballada a néma férfiakról. Novellák; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
  • Együgyű lexikon; Tevan, Békéscsaba, 1912 (Tevan-könyvtár)
  • Görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1912 (Jeles elbeszélők kincsestára)
  • Találkozás egy fiatalemberrel. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913
  • Budapesti emlék. Meséskönyv. Képeskönyv; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • Grimasz. Szatírák és humoreszkek; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
  • Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1914 (Tevan-könyvtár)
  • Beszéljünk másról. Újabb karcolatok; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
  • Két hajó. Novellák; Athenaeum, Bp., 1915
  • A repülő ember.A repülő ember. Wittmann Viktor emlékére. A pilóta arcképével; Athenaeum, Bp., 1915 (Modern könyvtár)
  • Aki utoljára nevet; Galantai, Bp., 1916 (Galantai könyvtár)
  • Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan-könyvtár)
  • Az ezerarcú lélek; Légrády Ny., Bp., 1916
  • Tanár úr kérem. Képek a középiskolából; Dick, Bp., 1916
  • Ó nyájas olvasó. Mindenféle dolog; Dick, Bp., 1916
  • Utazás Faremidóba. Gulliver ötödik útja; Athenaeum, Bp., 1916
  • Így láttátok ti. A háborús irodalom karrikatúrája; Dick, Bp., 1917
  • Legenda az ezerarcú lélekről és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár)
  • A bűvös szék. Komédia; Athenaeum, Bp., 1918 (Modern könyvtár)
  • Hogyan tesz a gránát?; Pátria Ny., Bp., 1918 (Tábori levél)
  • Írások írókról. Kritikák; Tevan, Békéscsaba, 1918
  • Krisztus és Barabbás. Háború és béke; Dick, Bp., 1918
  • Gyilkosok. Novellák; Dick, Bp., 1919
  • Hogy kell bánni a férfiakkal?; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
  • Kacsalábon forgó kastély. Mese-paródia a magyar humoristákról és színházakról; Kultúra, Bp., 192? (Tréfás könyvek)
  • Kolombuc tojása; Kultúra, Bp., 1920 (Tréfás könyvek)
  • Ne bántsuk egymást. Újabb tréfák; Pallas Ny., Bp., 1921
  • Hököm-színház. Kis tréfák és jelenetek; Athenaeum, Bp., 1921 (Színházi könyvtár)
  • Jelbeszéd. Válogatott novellák; Dick, Bp., 1921
  • Így írtok ti; bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1921
  • Holnap reggel. Tragikomédia; Tevan, Békéscsaba, 1921
  • Capillária. Regény; Kultúra, Bp., 1921 (Magyar regényírók)
  • Visszakérem az iskolapénzt; Franklin, Bp., 1922
  • Vitéz László színháza. Új jelenetek; Új modern könyvtár, Bécs, 1922 (Új modern könyvtár)
  • Két mosoly; Pegazus, s.l., 1922
  • Fából vaskarika. A csokoládé-király meséi; Kultúra, Bp., 1923
  • Kötéltánc. Regény; Dick, Bp., 1923 (A mi íróink)
  • Két álom. Mozgóképjáték; Franklin, Bp., 1923
  • Nevető dekameron. Száz humoreszk; Athenaeum, Bp., 1923
  • Harun al Rasid. Kis novellák; Athenaeum, Bp., 1924
  • Egy tucat kabaré; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
  • Drámák ecetben és olajban; Tevan, Békéscsaba, 1926 (A toll mesterei)
  • Panoráma; Grill, Bp., 1926
  • "Ki kérdezett...?". Címszavak a nagy enciklopédiához; Singer-Wolfner, Bp., 1926
  • Írta ... Színházi karikatúrák; Kultúra, Bp., 1926
  • Karinthy Frigyes notesze; Singer-Wolfner, Bp., 1927
  • Lepketánc. Fantasztikum; Athenaeum, Bp., 1927
  • A másik Kolumbusz és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár)
  • Heuréka; Singer-Wolfner, Bp., 1927
  • Színház; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Új görbe tükör; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Harun al Rasid; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Esik a hó. Novellák; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Krisztus vagy Barabás. Háború és béke; Dick, Bp., 1928 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Nem tudom a nevét; Singer-Wolfner, Bp., 1928 (Műkedvelők Színháza. Új sorozat)
  • Minden másképpen van. Ötvenkét vasárnap; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Két hajó; 2. bőv. kiad.; Athenaeum, Bp., 1929 (Karinthy Frigyes munkái)
  • Nem mondhatom el senkinek. Karinthy Frigyes versei; Athenaeum, Bp., 1930
  • Vendéget látni, vendégnek lenni... Gundel Károly tanácsaival; Cserépfalvi, Bp., 1933
  • Hasműtét. Novellák; Athenaeum, Bp., 1933
  • Haditanács Anthroposban. Élettan-politikai dráma és tudománytörténelem; rajz Berény Róbert; Révai Ny., Bp., 1933
  • Még mindig így írtok ti. Karinthy Frigyes új karikatúrái; előszó Kosztolányi Dezső; Nyugat, Bp., 1934
  • 100 új humoreszk; Nyugat, Bp., 1934
  • Barabbás; Hungária Ny., Bp., 1935 (Hungária Könyvek)
  • Nevető betegek; Athenaeum, Bp., 1936
  • Mennyei riport; Nova, Bp., 1937
  • Utazás a koponyám körül; Athenaeum, Bp., 1937
  • Amiről a vászon mesél. Jegyzetek a filmről; Singer-Wolfner, Bp., 1938 (Szép könyvek)
  • Üzenet palackban; Cserépfalvi, Bp., 1938
  • Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei; bev. Babits Mihály, sajtó alá rend. Ascher Oszkár; Nyugat, Bp., 1938
  • Betegek és bolondok. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1946
  • Az emberke tragédiája. Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról. A versikéket írta Karinthy Fricike; a csonkán fennmaradt kézirat kieg. Karinthy Ferenc; Új Idők, Bp., 1946
  • Így írtok ti. A "Még mindig így írtok ti" és egyéb irodalmi torzképekkel bőv. legújabb kiad.; Új Idők, Bp., 1947
  • Martinovics; könyvdíszek Hincz Gyula rajzolta; Új Idők, Bp., 1947
  • A bűvös szék. Komédia; Testvériség-Egység Kiadó, Újvidék, 1951 (Színpadunk)
  • Cirkusz. Válogatott írások, 1-2.; vál., bev. Kolozsvári Grandpierre Emil, sajtó alá rend., utószó Vajda Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • A lélek arca. Összegyűjtött novellák, 1-2.; szerk. Abody Béla, Szalay Károly, utószó Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
  • Számadás a tálentomról; összeáll., bev. Abody Béla; Magvető, Bp., 1957
  • Hőköm-Színház, 1-3.; sajtó alá rend., utószó Kellér Andor; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Az egész város beszéli. Karcolatok, 1-4.; összegyűjt., utószó Abody Béla; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Méné tekel...; terv. Szántó Tibor, ill. Würtz Ádám; s.n., Bp., 1959
  • Karinthy Frigyes válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Kardos László; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Magyar klasszikusok)
  • Az író becsülete. Válogatott írások; vál., utószó Erdős Magda, ill. Kondor Béla; Magyar Helikon, Bp., 1962 (Új Elzevir könyvtár)
  • Naplóm, életem; vál., bev. Szalay Károly; Magvető, Bp., 1964
  • Hátrálva a világ körül. Válogatott cikkek; összegyűjt., utószó, jegyz. Szalay Károly; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • Miniatűrök; összeáll., bev. Szalay Károly; Gondolat, Bp., 1966
  • Följelentem az emberiséget, 1-2.; vál., szerk., bev. Domokos Mátyás; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • A delejes halál. Tudományos-fantasztikus elbeszélések; utószó Ladik János, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1969 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Heuréka. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Görbe tükör. Karcolatok, humoreszkek; szerk., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Nem mondhatom el senkinek. Versek; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Új Iliász; ill. Dános Judit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1978
  • Jelbeszéd. Novellák, 1-2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Így írtok ti. Paródiák, 1-2.; szerk., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1979 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Címszavak a Nagy Enciklopédiához. Cikkek, 1-2.; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Idomított világ, 1-2.; vál., sajtó alá rend. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Szavak pergőtüzében; vál., szöveggond. Ungvári Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei)
  • Gyermekkori naplók. 1898-1899, 1899-1900, 1-3.; sajtó alá rend., utószó Szalay Károly; Helikon, Bp., 1987 + hanglemez
  • Babits és Karinthy Frigyes; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyodaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
  • Kísértetek és szellemek. Válogatás az író kötetben még nem publikált műveiből; gyűjt., vál. Urbán V. László; Pannon, Bp., 1992
  • Felvesznek a csecsemőklinikára. Kötetben eddig meg nem jelent írások; sajtó alá rend. Urbán László; Editorg, Bp., 1992
  • Az elátkozott munkáskisasszony. Válogatás az író kötetben még nem publikált írásaiból; vál., szerk. Urbán V. László; Aqua, Bp., 1992
  • A kutya szimulál. Paródiák, szatírák, humoreszkek; vál. Végvári Judit; Gulliver, Bp., 1992 (Szamárfüles könyvek)
  • Ekmekstek; szerk., utószó Urbán László; Hunga-print, Bp., 1993 (Filléres füzetek)
  • Az utolsó palackposta. Kiadatlan írások. Karcolatok, humoreszkek, cikkek; gyűjt., vál. utószó Ungvári Tamás, szerk., szöveggond. Kaiser László; Talentum, Bp., 1994
  • Összegyűjtött versek; utószót Halász Lajos; Nippon, Bp., 1996
  • Margó. Karinthy a margón; Karinthy Frigyes gyerekkori rajzaival; Ab Ovo, Bp., 1996
  • A gép hazudik. Írások a filmről; vál., szerk. Nagy Csaba; Art'húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány, Zsámbék, 1996
  • A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; Noran, Bp., 1997
  • Minden másképp van. Karinthy Frigyes füveskönyve; vál., összeáll. Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2009
  • Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; szerk., előszó Nagy Edit; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2010
  • A negyedik halmazállapot. Tudományos-fantasztikus írások; vál., szerk. ifj. Veress István; Arión, Bp., 2011
  • Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban; vál., szerk., bev. Nagy Edit; 2. bőv., átd. kiad.; Madách Irodalmi Társaság, Szeged–Bp., 2011 (Madách könyvtár)
  • Az ezerarcu lélek és Telma Titusz kiáltványa egy kötetben; tan. Bacsó Beáta; Sáránszki, Sajóvelezd, 2011
  • "Új lélektan". Pszichoanalitikus írások; vál., szerk., utószó Hárs György Péter; Múlt és Jövő, Bp., 2013 (Nepes. Múlt és Jövő pszichológia)
  • A feleségem beszéli; összeáll. Urbán László; 2. bőv., jav. kiad., kieg. Bíró-Balogh Tamás; Noran Libro, Bp., 2016
  • Karinthy Frigyes összegyűjtött versei; sajtó alá rend. Kőrizs Imre, utószó Keresztesi József, Magvető, Bp., 2017

Társszerzőkkel[szerkesztés]

  • Karinthy Frigyes–Szini GyulaTábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny., Bp., 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
  • Karinthy Frigyes–Emőd Tamás: A vándor katona. Ünnepi történet; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
  • Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről!; többekkel; Magyar Polgári Blokk, Bp., 1932
  • Kozma Lajos: Zsuzsa Bergengóciában. Álompanoráma; huszonkét betűre versbe szedte Karinthy Frigyes; Sacelláry, Bp., 1921
  • Karinthy Frigyes–Szinnai Tivadar–Kovács György: Az ezerarcú író. Tanulmányok H. G. Wells-ről; Pantheon, Bp., 1927
  • Herczeg Ferenc–Karinthy Frigyes–Sebestyén Károly: Móra Ferenc emlékezete. 1879-1934. Móra Ferenc válogatott elbeszélései; Móra Emlékbizottság, Bp., 1934

Művei alapján készült filmek[szerkesztés]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35, Borsos Miklós alkotása

Hangoskönyv formában megjelent művei[szerkesztés]

  • Az emberke tragédiája és más íráskák
  • Így írtok ti
  • Tanár úr kérem
  • Utazás a koponyám körül

Műfordításai[szerkesztés]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Kerepesi temető)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Deák téri evangélikus templom német egyházközség anyakönyve szerint. Saját önéletrajzában 24-ét ír
  2. Belügyminisztérium 1874. július 6-án kelt 27756. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 2. oldal 25. sor.
  3. ^ a b Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. Irodalomtörténeti Közlemények, CVII. évf. 4–5. sz. (2003) 535–544. o.
  4. Alkotók – Karinthy Frigyes. nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  5. A mai Berzsenyi Dániel Gimnázium egyik jogelődje a Markó u 35. alatt.
  6. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. házassági akv. 1427/1914. folyószáma alatt.
  7. Rátkai Árpád: Karinthy Frigyes és a nemzetközi nyelv
  8. Miért Mici a mackó?
  9. Fordította Karinthy Frigyes
  10. 2011. június 2-i lekérdezés
  11. http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/karinthy.htm

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Hallgatható művei
  • Életrajza – Magyar Irodalom Arcképcsarnoka
  • Életrajz – literatura.hu
  • Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
  • Idézetek
  • Irodalomtörténet
  • Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Szerzői oldala a Molyon
  • Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
  • Karinthy Frigyes a PORT.hu-n (magyarul)
  • Kosztolányi és Karinthy kölcsönös ugratásai
  • Életrajz, művei magyarul és fordításokban Bábel Web Antológia
  • Nagy Lajos: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1924)
  • Kardos László: Karinthy Frigyes 1–5. (Nyugat, 1926)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Karinthy Frigyes (Nyugat, 1927)
  • Komlós Aladár: Karinthy Frigyes (Korunk, 1927)
  • Boross István: Karinthy Frigyes Tanulmány. (Mezőtúr, 1929)
  • Pap Gábor: Egy új enciklopédista. ; Kemény Gábor: A végső problémák embere. Karinthy Frigyes (Korunk, 1938)
  • Soós László: Karinthy Frigyes halálára. (Napkelet, 1938)
  • Nagy Zoltán: Karinthy Frigyes versei. (Nyugat, 1938)
  • Mátrai László: Az író és a város. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1945)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes élete és munkássága ismeretterjesztő előadásokhoz. (A TTIT kiadványa. Bp., 1956)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem! (Irodalomtörténet, 1957)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes, a költő. (Irodalomtörténet, 1960)
  • Szalay Károly: Karinthy Frigyes Kismonográfia. 9 táblával. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Bp., 1961)
  • Hiller István: Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes soproni szereplései. (Soproni Szemle, 1961)
  • Halász László: Karinthy Frigyes írói tehetségének pszichológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
  • Weinstein Pál: Karinthy a szemklinikán. (Élet és Irodalom, 1963)
  • Szalay Károly: Mítoszokon és legendákon túl. Karinthy Frigyes és a vallás. (Világosság, 1967)
  • Mária Béla: Az író és betegsége. (Kortárs, 1967)
  • R. Kocsis Rózsa: A magyar groteszk tragikomédiát megteremtő Karinthy Frigyes (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
  • Vihar Béla: Karinthy Frigyes szülőháza. (Budapest [folyóirat], 1968)
  • Ficzay Dénes: Karinthy Frigyes Aradon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
  • Pongrácz Zsuzsa: Karinthy Frigyes filmen. Beszélgetés Révész György rendezővel. (Filmvilág, 1969)
  • Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Karinthy Frigyes badar Budapestje. (Budapest [folyóirat], 1971)
  • Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp., 1972)
  • Kardos László: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
  • Robotos Imre: A kétkedés és a hit ellentétpárja Karinthy Frigyes humorában. (R. I.: A nevetés vonzásában. Értelmezések a szatíra és a humor köréből. Bukarest, 1973)
  • H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája. 1–3. (Budapest [folyóirat], 1974)
  • Karinthy Frigyes agyműtéte. Összeáll. Buzády Tibor. (Új Írás, 1975)
  • Karl Kraus és Karinthy Frigyes Párhuzamok és hasonlóságok. (Helikon, 1976)
  • Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
  • Nyerges András: „Nem mondhatom el senkinek.“ Karinthy Frigyes versei a képernyőn. (Filmvilág, 1977)
  • Szabolcsi Miklós: Halandzsa. Nyelv és valóság Karinthy Frigyes műveiben. (Kortárs, 1978; Levendel Júlia: Így élt Karinthy Frigyes (Így élt. Bp., 1979)
  • Tandori Dezső: „Volt valami példátlan izgalom és remény a levegőben…“ Karinthy Frigyes költészetéről. (Irodalomtörténet, 1979)
  • Büky László: „A szív idézete: líra.“ A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. 1–2. (Nyelvészeti dolgozatok. 192. és 199. Szeged, 1981)
  • Egri Péter: Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról. (Irodalomtörténet, 1981)
  • Nyéki Károly: Karinthy Frigyes nyíregyházi emléke. (Pedagógiai Műhely, 1981)
  • Robotos Imre: Utazás egy koponya körül. (Kismonográfiák. Kolozsvár, 1982)
  • Szabó János: Karl Kraus és Karinthy Frigyes Századunk első harmadának két szatirikusa. (Modern Filológiai Füzetek. 34. Bp., 1982)
  • „Nézzétek ezt a fotográfiát!“ Karinthy Frigyes összes fényképe. Összeáll. Kovács Ida. Az előszót írta Halász László. (Fototéka. Bp., 1982)
  • Búzásy Éva: Karinthy Frigyes és a Színházi Élet. (Irodalomtörténet, 1982)
  • Büky László: A mély főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvének képalkotási rendszerében. (Magyar Nyelvőr, 1982)
  • Hellenbart Gyula: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes és az elidegenedés. (Új Látóhatás, 1983)
  • Büky László: A lélek főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. (Magyar Nyelvőr, 1984)
  • Szalay Károly: Minden másképpen van. Karinthy Frigyes munkássága viták és vélemények tükrében. (Bp., 1987)
  • Mennyei riport Karinthy Frigyes-sel. Összeáll. Fráter Zoltán. (Bp., 1987)
  • „Elmondtam hát mindenkinek.“ Karinthy Frigyes életéről és műveiről. (Bp., 1987)
  • Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes antifreudista regénye. Kötéltánc. – Fülöp László: Egy klasszikus tényregény. Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. – Kun András: Gondolatok Karinthy Frigyes különös lírai őszinteségéről. (Alföld, 1987)
  • Moreau, Jean-Luc:Karinthy Frigyes, avagy akasztófa-kötéltánc. – Mihályfi Márta: Karinthy Frigyes művei külföldön. (Nagyvilág, 1987)
  • Rónay László: „Minden álomnál több a valóság.“ A költő Karinthy Frigyes (Napjaink, 1987)
  • Robotos Imre: Az értelmetlenség trónfosztása. Karinthy Frigyes (Budapest [folyóirat], 1987)
  • Tidrenczel Sándor: Karinthy Frigyes és a nyíregyházi publikum. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1987)
  • Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyes-ről. (Bp., 1988)
  • Pomogáts Béla: Karinthy Frigyes száz éve. (Nyelvünk és Kultúránk, 1988)
  • Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Monográfia. (Bp., 1989)
  • Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyes-ről. Az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Karinthy Frigyes Emlékbizottság által 1988. máj. 17-én és 18-án, Budapesten rendezett ülésszak előadásai. Vál., szerk. Angyalosi Gergely. (Bp., 1990)
  • Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság. Karinthy Frigyes szépprózájáról. (Literatura, 1990)
  • Nemes Lívia: Karakter és korszellem. Párhuzamok Ferenczi Sándor és Karinthy Frigyes között. (Thalassa, 1993)
  • Juhász Erzsébet: „Találkozás egy haldoklóval.“ Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. regényéről. (Iskolakultúra, 1994)
  • Nagy Csaba: Privát filmesztétika. Karinthy Frigyes filmtémájú írásairól. (Filmkultúra, 1994)
  • Dörgő Tibor: Karinthy Frigyes Kötéltánca és Az ember tragédiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
  • Alföldy Jenő: Tündér és kobold. Karinthy Frigyes: A szegény kis trombitás szimbolista klapec nyöszörgései c. ciklusból. (Hitel, 1995)
  • Iván Éva: Karinthy Frigyes Kötéltánc című regényének egy lehetséges elemzése. („Modernnek kell lenni mindenestül”? Szeged, 1996)
  • Fábián Berta: a differenciált bánásmód és a tanári magatartás ábrázolása Karinthy Frigyes írásaiban. (Magyartanítás, 1996)
  • Fráter Zoltán: A Karinthy-életmű. Monográfia. (Bp., 1998)
  • A humor a teljes igazság. In memoriam Karinthy Frigyes Vál., szerk. Domokos Mátyás. (In memoriam. Bp., 1998; 2. kiad. 2000; 3. kiad. 2003)
  • Takács Edit: Karinthy Frigyes írói névadása a Tanár Úr kérem c. írásában. (Névtani Értesítő, 1999)
  • Bónus Tibor: Irónia, paródia, esztétikai szublimáció. Karinthy Frigyes: Így írtok ti. (Alföld, 2000)
  • Balogh Tamás: „Csak férfi és nő van.“ Karinthy Frigyes: Capillária. (Tiszatáj, 2000)
  • Balogh Tamás: „…állandóan figyelni fognak.“ Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba. (Tiszatáj, 2001)
  • Karinthy Márton: Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. I–II. köt. (Bp., 2003)
  • Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
  • Takács Edit: Írói névadás Karinthy Frigyes Kötéltánc c. regényében. (Névtani Értesítő, 2003)
  • Braun Tibor: Egyetemes lángelme – a hálózatok új tudományának előfutára: Karinthy Frigyes (Magyar Tudomány, 2003)
  • Balogh Tamás: Tréfa a humorban. Karinthy Frigyes, a humorista? (Bárka, 2003)
  • Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái. (Magyar Nyelvjárások, 2003)
  • Egyfülü kosár. Karinthy Frigyes szerelmei. Írta és vál. Fráter Zoltán. (Szerelmes magyar írók. Bp., 2007)
  • Karinthy Frigyes-emlékszám. (Budapesti Negyed, 2009)
  • Nagy Edit: Így írsz te. Tragédia-átfordítások Karinthy Frigyes írásaiban. (Híd, 2009)
  • Tiringer Aranka–Tiringer István: Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül c. kisregényében. (Pszichoterápia, 2010) Szállási Árpád: Karinthy Frigyes és a medicina. (Orvosi Hetilap, 2010. 8.)
  • Tiringer Aranka: Gyász, humor kreativitás Karinthy Frigyes gyermekkori naplóiban. (Új Forrás, 2011)
  • Miklós Ágnes Kata: Viszonyulások könyvön kívül és belül – problémafelvetések Karinthy Frigyes Capilláriája kapcsán. (Tudományos Közlemények, 2012)
  • Sereg Mariann: Az Így írtok ti szövegeinek textológiai vizsgálata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
  • Büky László: Karinthy-groteszkek nyomában. (Forrás, 2014)
  • Pesti csillagok. Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona. – A két egyetlen. Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és Judik Etel. (F. Z.: Szerelmes Budapest. Irodalmi háromszögek. Bp., 2015).

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Karinthy Frigyes témában.
Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Karinthy Frigyes témában.