Hans Christian Andersen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hans Christian Andersen
HCA by Thora Hallager 1869.jpg
Született 1805. április 2.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16]
Odense[17][18][19][3]
Elhunyt 1875. augusztus 4. (70 évesen)[1][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][15][16]
Koppenhága[18][3]
Állampolgársága dán[20][14][21][22]
SzüleiAnne Marie Andersdatter
Hans Andersen
Foglalkozása
Iskolái Slagelse Gymnasium (1822–1826)
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Prometheus Award - Hall of Fame
  • Order of the Dannebrog
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1859)
  • Golden Paintbrush (1976)
Halál okamájtumor
Sírhely Assistens-temető, Koppenhága (P-513)

Hans Christian Andersen aláírása
Hans Christian Andersen aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Christian Andersen témájú médiaállományokat.

Hans Christian Andersen (Odense, 1805. április 2.Koppenhága, 1875. augusztus 4.) dán költő és meseíró.

Életútja[szerkesztés]

Andersen apja szegény cipész volt, akinek 1816-os halála után a 11 éves fiú abbahagyta az iskolát, és otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta, és fabábuival a maga készítette játék-színházban el is játszotta őket.[forrás?]

Hans Christian Andersen

14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 18221828 között latin iskolába, majd egyetemre járt.

Híres meséi: A kis gyufaáruslány, A császár új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő.

Sokat utazott Európában. Egyik alkalommal járt Magyarországon is, ahol többek közt bejárta a mohácsi csatateret.

Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek.

Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen (1820–1859) volt.

Emlékezete[szerkesztés]

A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születése évfordulóján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen Award.

2005-ben, születése 200. évfordulójának tiszteletére Izraelben a Képzőművészeti Egyetem az Izraeli Éremművész Szövetséggel és a Dán nagykövetséggel közösen nagyszabású nemzetközi éremművészeti pályázatot és kiállítást rendezett. A kiállításon több magyar művész is részt vett, közülük ketten díjat is nyertek. Az egyik magyar érem a kiállításról

Magyarul[szerkesztés]

  • Andersen meséi; ford. Szendrey Júlia; Lampel, Pest, 1858
  • Mesék, kalandok s történetek; ford. Vachott Sándorné; Pollák, Pest, 1866 (Ifjúsági könyvtár)
  • Andersen újabb meséi s képei; ford. Czanyuga József; Lampel, Bp., 1874
  • Mesék, kalandok és történetek. Nyolcz képpel; 2. jav., bőv. kiad.; Légrády, Bp., 1875 (Ifjúsági könyvtár)
  • Regék és mesék; ford. Milesz Béla; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Andersen János Keresztélyː Képeskönyv képek nélkül; ford. Schambach Gyula; Franklin, Bp., 1882 (Olcsó könyvtár. Új olcsóbb kiad.)
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; Lampel, Bp., 1890
  • Andersen meséi; szabadon átdolg. Paul Arndt, ford. Győry Ilona; Lauffer, Bp., 1890
  • Andersen válogatott meséi; ford. Móka bácsi [Halász Ignác]; Athenaeum, Bp., 1894
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; 2. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1897
  • Andersen meséi; ford. Mikes Lajos; 3. átdolg., bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1901
  • Andersen meséi; ford. Endrei Zalán; Beer "Kosmos" Ny., Bp., 1903
  • Andersen összes meséi; ford. Mikes Lajos; 5. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1904
  • Napkelet tündérvilága. Tündérmesék és regék. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi / ifjúsági átdolg. Kemény György / Andersen meséi; ford., átdolg. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1905
  • Andersen meséi; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1905

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b c d Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 89, 1
  4. ^ a b Hans Christian Andersen
  5. ^ a b H.C. Andersen
  6. ^ a b Hans Christian Andersen
  7. ^ a b KulturNav. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ^ a b Nationalencyklopedin. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. ^ a b Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. ^ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. ^ a b http://web.archive.org/web/20170323062220/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/hans-christian-andersen
  15. ^ a b Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  16. ^ a b NooSFere author ID. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  17. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  18. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Андерсен Ханс Кристиан, 2015. szeptember 28.
  19. http://www.telegraph.co.uk/technology/google/7546807/Hans-Christian-Andersen-honoured-in-Google-doodle.html
  20. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  21. http://www.telegraph.co.uk/travel/destination/denmark/148125/A-weekend-break-in...-Copenhagen.html
  22. http://www.bbc.co.uk/norfolk/kids/nightingale_preview.shtml

További információk[szerkesztés]