Győry Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győry Ilona
SzületettIlona de Györy
1868. december 13.[1]
Orosháza
Elhunyt1926. július 27. (57 évesen)
London
Állampolgárságamagyar
HázastársaCharles Arthur Ginever
SzüleiGyőry Vilmos
Foglalkozása
SírhelyeHampstead Cemetery
SablonWikidataSegítség

Ginever Artúrné Győry Ilona (Orosháza, 1868. december 13.London, 1926. július 27.) tanítónő, író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Győry Vilmos evangélikus lelkész-író és Székács Etelka leánya. Tanult Orosházán; azután Budapesten az evangélikus iskola két osztályát, majd az állami felsőbb leányiskola hat osztályát és végül az Andrássy-úti polgári és felsőbb leányiskolára képesítő tanfolyamot 1888. június 20-án végezte. 1893 szeptemberétől tanítónő volt a budapesti I. kerületi leányiskolában.

Költeményei: a gödöllői honvéd-szobor bizottság Kegyelet cz. albumában (Longfellow után sat.), Pesti Hirlapban (1890., 1892-93. költ. Lord Byron, Hugo V., Longfellow után sat.), az Ország-Világban (1894. Moore Tamás), prózai dolgozatok a Magyar Ujsághan (1893), a Szegedi Hiradóban (1893), az Egyetemi Lapokban (1893); a P. Hirlapban (1892. Részletek, Jerom K. után, 1893. Cressy, californiai regény Bret Harte után, 1894. Lady Baby, regény. Gerard D. után).

Munkái[szerkesztés]

  • A karácsonest és öt más elbeszélés. Schmidt K. után ford. Bp., 1887.
  • Husvéti tojások és öt más elbeszélés, Schmidt K. után ford. Bp., 1887.
  • Regék a görög és római őskorból. Grimm A. L. után átdolgozta Győry Vilmos és Győry Ilona. Bp., 1888. (2. jav. kiadás. 12 eredeti rajzzal ellátta Angyalffy Erzsike.)
  • Az 1001 éj regéi, Benndorf P. után ford. Bp., 1888.
  • Tannenburgi Róza és négy más elbeszélés. Bp., 1889.
  • Stanley és a hősiesen megszabadított Emin pasa. Scott E. P. után angolból ford. Bp., 1890. (Több képpel és egy térképpel.)
  • Andersen meséi. Szabadon átdolg. Andt Pál; a Reclam-féle kiadás után ford. Bp., 1890. (Öt színny. képpel.)
  • Gyermekek öröme. Beutner Renata után ford. Bp., 1890. (Négy színnyom. képpel.)
  • Tizenkét elbeszélés. Schanz Frida után ford. Bp., 1890.
  • Jó leánykáknak, Schanz Paulina után ford. Bp., 1890.
  • Virágok az útfélen. Öt elbeszélés fiatal leányok számára. Írta Ludwig Julia. Átdolgozta Győry Ilona. Bp., 1891.
  • Messze nyugaton. Elbeszélések Észak- és Délamerikából. Pajeken Frigyes után ford. Bp., 1891.
  • Beszélyek távoli világrészekből. Campe és Cooper után ford. Bp., 1891.
  • Vizen és szárazon. Négy elbeszélés a fiatalság számára. Írta Christian W., ford. Bp., 1892.
  • Egyszer volt, hol nem volt. Mesekönyv. Bechstein L. után átdolgozta. Bp., 1892.
  • Crusoe Robinson. Burnside M. H. után ford. Bp., 1892.
  • Columbus Kristóf. Burnside M. H. után. Bp., 1892.
  • A bolygó hollandi. Bp., 1892.
  • Utazás a föld körül 80 nap alatt. Verne Gyula után átdolg. Christian W., ford. Bp., 1892.
  • Péter a hírvivő. Elbeszélés az észak-amerikai szabadságharczból. Gundmann után ford. Bp., 1892.
  • Ötven mese gyermekek számára Hey Vilmos után. Bp., 1892. (Nyolc színny. képpel Klimich tanár vízfestményei után és 60 ábrával.)
  • Az amerikai örökös. Regény. Twain Mark után ford. Bp., 1893.
  • Százötven rövid elbeszélés. Schmidt K. és mások után ford. Bp., 1893.
  • A rokkant hagyatéka. Amerikai elbeszélés. Pajeken Fr. után ford. Bp., 1894
  • Kain. Dráma 3 felv. Lord Byron után. Bp., 1895. (A Kisfaludy-társaság kiadása.)
  • Hiuság vására. Írta Thackeray. Fordította Gineverné Győry Ilona. Bp., 1905.
  • Angolok. (Az "Élet" kiadása. Bp., 1914.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981. (Kiegészítések és helyesbítések az 1. és 2. kötethez 871-900. l.) 2. változatlan kiadás. 1985. (Függelék: Kiegészítések és helyesbítések a Magyar Életrajzi Lexikon I., II. és III. kötetéhez 871-956. l.)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.