Walter Scott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Walter Scott
Henry Raeburn (1756–1823) festménye
Henry Raeburn (1756–1823) festménye
Élete
Született 1771. augusztus 15.
skót Edinburgh
Elhunyt 1832. szeptember 21. (61 évesen)
skót Abbotsford
Sírhely Dryburgh Abbey
Nemzetiség skót
Házastársa Charlotte Genevieve Charpentier
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) történelmi regény
Irodalmi irányzat romantika
Fontosabb művei Ivanhoe
Waverley
Rob Roy
Puritánok utódai
Walter Scott aláírása
Walter Scott aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Scott témájú médiaállományokat.

Walter Scott (Edinburgh, 1771. augusztus 15. – Abbotsford, 1832. szeptember 21.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja.

Jelentősége[szerkesztés]

Elsősorban a regénytechnika megújításában és a realista táj- és környezetábrázolásban alkotott maradandót.

Alig van olyan műve, amit ne zenésítettek volna meg operaként.

»Az önző csak magának élt, de végül átok ült reá. A mélybe kétszer szállt alá, nyom nélkül fedte el a rög, lelkéért senki nem könyörög.«

„A múlt század elején nem volt nála kapósabb író. Senkinek sem volt több olvasója és senkit sem fizettek jobban.”Voinovich Géza
„Shakespeare után ő az az angol író, aki legnagyobb hatással volt az egyetemes irodalomra.”Szerb Antal

Élete[szerkesztés]

Scott skót nemesi családból származott, apja ügyvéd volt, s ő is annak készült. Gyermekkori betegsége következtében az egyik lába lebénult. Az Edinburgh-i Egyetemen jogot tanult, majd apja nyomdokaiba lépve ügyvédnek állt.

Irodalmi pályáját a balladaköltészet tanulmányozásával kezdte, majd fordításokkal folytatta. 1799-ben megjelent népballada-gyűjteménye. Később regényeivel igen sokat keresett és felújította a régi feudális nemesség életmódját. 1818-ban bárói rangot kapott s különböző előlegeket vett fel további regények megírására. Társkiadóként részt vett saját művei kiadásában.

1825-ben súlyos anyagi veszteségek érték, s ezután már csak azért dolgozott, hogy hitelezőit kielégítse. Ez idő tájt derült fény arra is, hogy pályája elején számos történelmi regényt írt álnéven. 1827-ben megjelentette Napóleon életrajzát kilenc kötetben. 1832-ben utat tett a Földközi-tengeren. Nápolyban rosszul lett, majd hazatérve otthonában meghalt.

Művei[szerkesztés]

Történelmi regényei[szerkesztés]

Akkor fordul el a verses elbeszéléstől, mikor feltűnik vetélytársa, Byron. Új műfajt alkot a történelmi regény megteremtésével, világhírét is ennek köszönheti. Regényei középpontjában nem a történelem, hanem a regényes szerelem áll. Mindez azonban határozott, hiteles történelmi háttér megrajzolásával, korfestéssel jár. Tipikus eszköze a sajátságosan romantikus elem: a csoda (wonder), az a csoda, amit a hősök annak hisznek. Scott meglehetősen régészi beállítottságú volt, szenvedélyesen gyűjtötte a különböző középkori tárgyakat, tanulmányozta a szokásokat. Az emberek lelki életének leírásával azonban még nem foglalkozott.

angol és európai középkori regényei:

  • Ivanhoe (1820)
  • A kolostor (1820)
  • Kenilworth (1821)
  • Quentin Durward (1823)
  • Keresztes vitézek történetei – A jegyesek, A talizmán (1825)

skót történelmi művei:

  • Marmion (1808) – elbeszélő költemény
  • A tó hölgye (1810) – elbeszélő költemény
  • Waverley (1814) – regény
  • Rob Roy (1818) – regény
  • Puritánok utódai - regény
  • Midlothian Szíve (1818) – regény
  • A lammermoori nász (1819) – regény
  • Puritánok utódai
  • Nigel jussa
  • Redgauntlet (1824) – regény
  • A fekete törpe – regény

Magyarul[szerkesztés]

  • Ivanhoe. Román, 1-3.; ford. Thaisz András; Wigand, Pest, 1829
  • A lammermoori menyasszony; ford. Palóczy L. Lajos; Ráth, Bp., 1874 (A magyar nemzet jutányos családi könyvtára)
  • Peveril lovag. Regény; ford. Frecskay János; Athenaeum, Bp., 1874
  • A kárpitozott szoba. Elbeszélés; ford. Dáni Ede; Lévai, Ungvár, 1898
  • Durward Quentin. Regény; az ifjúság számára átdolg. Telekes Béla; Lampel, Bp., 1903
  • Ivanhoe; ford. Gineverné Győry Ilona; Révai, Bp., 1906 (Klasszikus regénytár)
  • A fekete törpe; ford. Biró Sándor; Ifjúsági, Bp., 1921
  • Quentin Durward, 1-2.; ford. Csillay Kálmán; Nova, Bp., 1928 (Regények-regényei)
  • A kínai váza. Regény; ford. Goerl István; Légrády, Bp., 1929 (Pesti Hírlap könyvek)
  • A titkos házasság. Regény, 1-2.; ford. Forró Pál; Légrády, Bp., 1929 (Pesti Hírlap könyvek)
  • A talizmán. Regény, 1-2.; ford. Forró Pál, Légrády, Bp., 1929 (A Pesti Hírlap Díszkönyvtára. A világirodalom új és régi remekei)
  • Mid-Lothian szíve. Regény, 1-2.; ford. Sebestyén Ede; Légrády, Bp., 1930 (Pesti Hírlap könyvek)
  • Ivanhoe; ford. Salgó Ernő; Az Est–Pesti Napló, Bp., 1935 (Filléres klasszikus regények)
  • Waverley vagy hatvan évvel ezelőtt. Regény; ford. Bókay János; Révai, Bp., 1949 (A realizmus mesterei)
  • Donizetti: Lammermoori Lucia; szöv. Walter Scott nyomán Cammarano; Zeneműkiadó, Bp., 1953 (Opera füzetek)
  • Ivanhoe; ford. Szinnai Tivadar, versford. Weöres Sándor; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
  • Quentin Durward. Regény, 1-2.; ford. Szávai Nándor, Máthé Elek, utószó, jegyz. Szávai Nándor; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Rob Roy. Regény; ford., utószó Szinnai Tivadar, versford. Weöres Sándor; Móra, Bp., 1959
  • A talizmán. Regény, 1-2.; ford. Szász Imre, Vajda Miklós, utószó Szász Imre; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1963
  • Puritánok utódai. Regény; ford. Szinnai Tivadar, versford. Eörsi István, Weöres Sándor, bev. Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1964 (A világirodalom klasszikusai)
  • A lammermoori nász. Regény; ford. Kulin Ilona, versford. Tandori Dezső; Európa, Bp., 1967 (A világirodalom remekei)
  • Kenilworth; ford. László Balázs, versford. Dávidházi Péter, Európa, Bp., 1971 (A világirodalom remekei)
  • Redgauntlet; ford., utószó Bart István, versford. Dávidházi Péter; Európa, Bp., 1972
  • A fekete törpe. Kisregények; vál. Geher István, ford. Donga György et al., utószó Bart István, Európa, Bp., 1974
    • A Canongate-i krónikák bevezetője; ford. Takács Ferenc
    • A fa asszonya; ford. Vajda Gábor
    • A két hajcsár; ford. Udvarhelyi Hanna
    • A fekete törpe; ford. Donga György
  • Nigel jussa; ford. Kászonyi Ágota, szerzői jegyz., versford. Geher István, utószó Bart István; Európa, Bp., 1975
  • Waverley; ford., utószó Bart István, versford. Tandori Dezső; Európa, Bp., 1976
  • A lovag. Regény; ford. Szegő György, utószó Bart István; Európa, Bp., 1978
  • Midlothian szíve; ford. Gy. Horváth László, utószó Bart István; Európa, Bp., 1980
  • A kárpitos szoba. Kisregény. Elbeszélések; ford. Bart István, Donga György, Udvarhelyi Hanna; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Rob Roy; ford. Szinnai Tivadar, átdolg. Zékány Éva; Móra, Bp., 1990
  • Oroszlánszívű Richárd; ford. Majtényi Zoltán; Pesti Szalon, Bp., 1993 (A világirodalom legszebb történetei)
  • Ivanhoe; ford. Bart István, versford. Weöres Sándor; Európa, Bp., 1993 (Európa klasszikus regények)
  • Ivanhoe; átdolg. Maria Danesi, rajz Cosimo Musio, ford. Varga Judit; Juventus, Bp., 1997 (Kalandos regények tára)
  • A skót íjász; ford. Máthé Elek, Szávai Nándor; Aquila, Debrecen, 1999 (Krónikás könyvek)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Scott témájú médiaállományokat.