Szerb Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerb Antal
Szerb Antal.jpg
Született 1901. május 1.
Budapest
Elhunyt 1945. január 27. (43 évesen)
Balf
Álneve A. H. Redcliff
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
SzüleiSzerb Károly
Herzfeld Elza
Foglalkozása
Iskolái
Halál oka
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Antal témájú médiaállományokat.
Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza

Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1.[2]Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.

Élete[szerkesztés]

Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot.[3] Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Utolsó gimnáziumi évében, 1918/1919-ben az iskolai önképzőkör elnöke volt. Főként Sík Sándor hatására lett 1914-től nyolc éven át az iskola frissen alakult cserkészcsapatának tevékeny tagja, sőt őrsvezetője.

A Magyarországi Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén tette le az érettségi vizsgát, jeles eredménnyel, majd egy évet Grazban töltött, ahol klasszika-filológiát tanult. Ezután, 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Egyetemi évei alatt kötött ismeretséget az önmagukat „Barabásoknak” nevező baráti kör tagjaival, amelyhez hozzá hasonló, fiatal, zsidó származású, katolikus irodalmárok tartoztak: Sárközi György, Juhász Vilmos, Faludi János, Szedő László (később Szeverin néven kármelita szerzetes), Szedő Mihály (később Dénes néven ferences szerzetes).[4]

Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.

1925-ben egy darabig rendezőként dolgozott a Belvárosi Színházban. 1925. december 19-én Budapesten feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb Lakner Amália Irént, Dr. Lakner Bertalan és Szaborszky Gizella lányát,[5] akitől 1928-ban elvált.[6] 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskola tanára volt, majd 1929-30-ban ösztöndíjjal Londonban tartózkodott egy évig.

Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.

1932. június 15-én Budapesten az Erzsébetvárosban másodszor is feleségül vette Lakner Amália Irént,[7] akitől 1933-ban újra elvált.[8] Következő házasságát Bálint Klárával (Bálint Aladár, a Nyugat című folyóirat képzőművészeti kritikusa és Roth Edit lánya, Bálint Endre festőművész nővére) kötötte 1938. július 28-án Budapesten, a Terézvárosban.[9] 1933-ban elnöke lett az újonnan létrejött Magyar Irodalomtudományi Társaságnak.

A balfi nemzeti emlékhely a tömegsír felett, ahol Szerb Antal is nyugodott

Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár volt.

1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor hóhér "őrei" agyonverték, mert a kikérője ellenére sem volt hajlandó az ott senyvedő barátja, Halász Gábor nélkül a haláltábort elhagyni.

Munkássága[szerkesztés]

Magyar irodalomtörténet[szerkesztés]

Magyar irodalomtörténet című művét a marosvécsi Helikon által 1930 júniusában meghirdetett magyar irodalomtörténeti pályázatra írta. A pályázat kiírása szerint a bevezetőt, az egész irodalomtörténet részletes vázlatát, valamint az Eötvösről és Adyról szóló fejezetet kellett beküldeniük a pályázóknak, akik között ott volt az egyelőre „Invitis nubibus” jelige alá rejtőző Szerb Antal is. A Helikon által felkért bírálóbizottság (Makkai Sándor, Molter Károly és az elnök: Babits Mihály) a Helikon íróinak 7. marosvécsi összejövetelén, 1932. augusztus 5-én előterjesztett jelentésében egyetértőleg ezt a jeligés pályázatot érdemesítette díjazásra, s Szerb Antalnak ítélte a 30 000 lejes díjat, amelyhez a könyv megjelenésekor a 100 000 lejes pályatételen felül a Kuncz Aladár hagyatékából származó 30 000 lejes jutalom is hozzájárult.

Babits elemzésében így foglalta össze a pályamunka érdemeit: „…az »Invitis nubibus« ("Baljós felhők") jeligéjű mű kivált a múlt irodalmára vonatkozólag hoz új szempontokat, s irodalmunk jelenségeinek új csoportosításával kísérletezik, mindig gondolatébresztően, még ahol nem is teljesen győz meg. Ez a mű inkább intuitív, mint tudós hajlamú szerzőre vall, akinek mindazonáltal tudományos képzettsége és esztétikai műveltsége is kellő szinten áll. De e műveltségét a szerző egyáltalán nem fitogtatja: azt inkább csak sorai mögül érezzük. Előadása rokonszenvesen egyszerű s a nagyobb közönség számára is élvezhető; sok lendület és közvetlenség van benne.”

A Magyar irodalomtörténet két kötetben, Makkai Sándor előszavával, az Erdélyi Szépmíves Céh 86–87. kiadványaként, VII. sorozatának 20–22. könyveként 1934-ben jelent meg. A maga idején kivívta a kritika egy részének elismerését, de több elmarasztaló bírálatot is kapott.[10] A könyv azóta is a magyar irodalomtörténet-írás legkiemelkedőbb teljesítményei egyikeként tartható számon. Ma is érvényes Poszler György egykori összegező értékítélete: „Szerb szintézise… egyrészt csúcspontját és végső kiteljesedését jelenti annak a fejlődési vonalnak, amely Riedl Frigyes hagyományaiból kiindulva, Ignotus és Babits ihletése nyomán, Schöpflin és Benedek szintéziskísérleteiben a Nyugat törekvéseinek irodalomtörténeti igazolását adja, másrészt pedig Szekfű történetszemlélete mellett jelentős szerepet játszik a népies ellenkoncepció megszületésének kiprovokálásában. Ugyanakkor Horváth, Benedek, Farkas és Féja mellett azok közé tartozik, akik teljes szintézist adnak… Szellemtörténeti beállítottsága csak Thienemann-nal rokonítható, de a Minerva németes beállítottságú fő teoretikusától elválasztja törekvéseinek és szellemének latinitása… Sajátos színfolt a korabeli irodalomtörténet-írásban a konzervatív tudományos hagyományokkal tudatosan szembeszegülő lázadó attitűdje is. A tudományos megalapozottságra való törekvésnek, a szubjektív lírai fűtöttségnek és az egész művet beragyogó humánumnak a megejtő egysége pedig szintézisét művészi ihletettségű esszéista remekléssé … teszi” (Poszler György: Szerb Antal. 240–241).

Erdélyben írt róla Makkai László (Erdélyi Helikon, 1934. 744–748), Molter Károly (Pásztortűz, 1934. 367), Fejtő Ferenc (Korunk, 1934/12), Gáldi László (Vasárnap, 1934. 362–364), Vita Zsigmond (Erdélyi Fiatalok, 1934. 137–139), Reischel Arthur (Erdélyi Tudósító, 1934. 286–289), Kéki Béla (uo. 1935. 107–110).

Műveinek listája[szerkesztés]

  • A magyar újromantikus dráma; Pallas, Bp., 1927 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Az udvari ember; s.n., Bp., 1927 (Minerva-könyvtár)
  • William Blake; Városi Ny., Szeged, 1928 (Széphalom-könyvtár)
  • Az ihletett költő (Berzsenyi Dániel); Városi Ny., Szeged, 1929 (Széphalom-könyvtár)
  • Az angol irodalom kis tükre; Magyar Szemle, Bp., 1929 (Kincsestár)
  • Magyar preromantika; Minerva-társaság, Bp., 1929 (Minerva-könyvtár)
  • Vörösmarty tanulmányok; Dunántúl Ny., Bp., 1930 (Minerva-könyvtár)
  • Magyar irodalomtörténet, 1-2.; bev. Makkai Sándor; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvár 1934 Online elérhetőség
  • A Pendragon-legenda; Franklin, Bp., 1934 Online elérhetőség
  • Budapesti kalauz marslakók számára; ill. Kolozsváry Sándor; Löbl D. Ny., Bp., 1935 Online elérhetőség
  • Hétköznapok és csodák; Révai, Bp., 1936 (Világkönyvtár)
  • Utas és holdvilág; Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, Bp., 1937 (Magyar regények) Online elérhetőség
  • Kováts Albert–Szerb Antal: Don't say ... but say ... Mit hibáznak el leggyakrabban az angolul tudó magyarok?; Cserépfalvi, Bp., 1939
  • A világirodalom története, 1-3.; Révai, Bp., 1941 Online elérhetőség
  • A királyné nyaklánca. Igaz történet; Bibliotheca, Bp., 1943
  • Száz vers. Görög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása; összeáll. Szerb Antal; Officina, Bp., 1943
  • Rózsakereszt. A Pendragon-legenda; Franklin, Bp., 1944 (Új magyar regények)
  • Gondolatok a könyvtárban; sajtó alá rend., bev. Kardos László; Révai, Bp., 1946
  • Madelon, az eb; Révai, Bp., 1947 (Révai könyvtár) Online elérhetőség
  • A varázsló eltöri pálcáját; Révai, Bp., 1948
  • A varázsló eltöri pálcáját. Cikkek; sajtó alá rend. Bodnár György; bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1961 Online elérhetőség
  • Szerelem a palackban; szerk., bev. Poszler György; Magvető, Bp., 1963
  • VII. Olivér; ill. Réber László; Magvető, Bp., 1966
  • Pico herceg és Monna Lianora története. Novella; ill. Balla Margit; Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1972
  • Könyvek és ifjúság elégiája; összeáll. Szántó Tibor; s.n., Bp., 1978
  • Könyvekről, írókról, 1922-1944; gyűjt., jegyz. Wágner Tibor; Holnap, Bp., 1997
  • Szerb Antal válogatott levelei; sajtó alá rend., jegyz. Nagy Csaba; PIM, Bp., 2001
  • Naplójegyzetek, 1914-1943; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Tompa Mária, közrem. Petrányi Ilona; Magvető, Bp., 2001
  • Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Papp Csaba, közrem. Duró Gábor; Magvető, Bp., 2002
  • A harmadik torony; fotó Martin Hürlimann, szöveggond., fényképvál. Dávid Anna; Magvető, Bp., 2007
  • A világ sokkal több... Szerb Antal füveskönyve; vál., szerk. Papp Csaba; Lazi, Szeged, 2016
  • Nagy emberek gyermekcipőben. Rádióelőadások; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Bp., 2017
  • A hammelni patkányfogó; sajtó alá rend. Kovács Attila Zoltán; Szépmíves, Bp., 2018

Műfordításainak listája[szerkesztés]

  • E. R. Curtius: Az új Franciaország irodalmi úttörői; ford. Szerb Antal, Kecskeméti György; Franklin, Bp., 1925 (Ember és természet)
  • John Collier: A majom-feleség; Franklin, Bp., 1935 (Külföldi regényírók)
  • William B. Seabrook: Utak a dzsungelben; Révai, Bp., 1936
  • Rose Macaulay: A két Daisy; Athenaeum, Bp., 1937
  • V. Sackville-West: Szent Johanna; Athenaeum, Bp., 1937
  • Johan Huizinga: A középkor alkonya; Athenaeum, Bp., 1938 (Az európai kultúra története)
  • Somerset Maugham: Színház; Athenaeum, Bp., 1938 (Athenaeum regénytár)
  • Hugh Walpole: Christina; Széchenyi Irodalmi és Művészeti Rt., Bp., 1940
  • Hans Fallada: Kis ember – nagy ember; Nova, Bp., 1940
  • Hendrik Van Loon: Rembrant. 1-2. köt.; Magyar Téka, Bp., 1940
  • Lane Naomi Babson: Szegény kis Barackvirág. Kínai regény; Dante, Bp., 1941
  • Columbus úti naplója; ford., sajtó alá rend. Szerb Antal; Officina, Bp., 1941 (Officina könyvtár)
  • Claude Houghton: Vissza az életbe. Regény; Révai, Bp., 1942 (Világsikerek)
  • Joachim von Kürenberg: A tündöklő asszony. Egy nő, aki legyőzte Napóleont. Történelmi regény, 1-2.; Széchenyi, Bp., 1942
  • Jean de Baroncelli: Dünkirchenben végződött. Regény; Dante, Bp., 1942
  • P. G. Wodehouse: Rengeteg pénz; Hungária, Bp., 1943
  • Hendrik van Loon: Rembrandt a halhatatlan. 1-2. köt.; Széchenyi Rt., Bp., 1943
  • Comisso Giovanni: Velencei kémek; ford. Szerb Antal, ifj. Pongrácz Alajos; Révai, Bp., 1943
  • Stephen Leacock: A Mauzóleum klub; Pharos, Bp., 1943
  • H. W. van Loon: A hajózás története; Stílus, Bp., 1943
  • W. B. Seabrook: A bűvös sziget. Regény; Stílus, Bp., 1943
  • Eric Knight: Sam Small csodálatos élete; Révai, Bp., 1945
  • Anatole France: Thaisz; Európa, Bp., 1962
  • Johan Huizinga: A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században; ford. Szerb Antal, Vas István, Tótfalusi István, utószó Klaniczay Gábor, jegyz. Vidrányi Katalin; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Giacomo Casanova emlékiratai; szöveggond., jegyz., utószó Kovács Ilona; Atlantisz, Bp., 1998 (Veszedelmes viszonyok)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Budapest XVI. kerületében hatosztályos gimnáziumot neveztek el róla.
  • A balfi tömegsírt exhumálták. Sírja ma a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.
  • Utca viseli nevét Budapest II. kerületében, egykori lakhelyén, ahol egy emléktáblát is elhelyeztek tiszteletére.
  • Romániában a második világháború után, a fasizmus áldozatává lett Szerb Antalt idézték a kortársak: Zolnai Béla és Méliusz József az Utunkban (1947/1, ill. 1947/5). Majd a marxista kritika elutasító minősítései nyomán az elhallgatás évtizedei következnek, s csak az 1960-as évek második felében fedezik fel a szépírót: Kovács Győző A királyné nyakláncáról (Igaz Szó, 1966. 360–362), Ficzay Dénes és Bálint Tibor A varázsló eltöri pálcáját c. kötetéről (Utunk, 1969/40, ill. 48), Jánosházy György A világirodalom történetéről (Igaz Szó, 1968. II. 584) írt. 1970-ben, az Igaz Szó januári számában Szemlér Ferenc idézte emlékét, Kovács György a Magyar irodalomtörténet körül 1943-ban kirobbant vitákat, támadásokat elevenítette fel, amikor széles körű jobboldali sajtókampány, majd egy parlamenti interpelláció nyomán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte a könyv kivonását az iskolai könyvtárakból. Ugyanebben a számban Marosi Ildikó a Helikon magyar irodalomtörténeti pályázatára vonatkozó kiadatlan dokumentumokat tett közzé. Az évtized végén került a hazai olvasók kezébe újrakiadásban A Pendragon-legenda (Bukarest, 1979. Lektúra), majd Marosi Ildikó gondozásában A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája kétkötetes dokumentum-kiadásban jelentek meg újra a pályázattal kapcsolatos dokumentumok, valamint Szerb Antal Kovács Lászlóval, Molter Károllyal, Makkai Sándorral és Kovács Györggyel váltott, addig kiadatlan levelei. A Szerb Antal – Molter-levele­zés a marosvásárhelyi író levelezésének az 1990-es években indult kiadása harmadik kötetében látott napvilágot teljes egészében, szintén Marosi Ildikó gondozásában.
  • "Örökre a Kék Virág lovagja és talán bohóca maradok." Kiállítás a 100 éve született Szerb Antal emlékére;[11] Petőfi Irodalmi Múzeum, 2001, rendező: Petrányi Ilona
  • Egy művészcsalád emlékezete;[12] kiállítás (Osvát Ernő, Osvát Kálmán, Bálint Aladár, Bálint Endre, Szerb Antal, Bálint István);[13] Tokaj, 2014, kurátor: Mezey Katalin, rendezte: Thuróczy Gergely

Származása[szerkesztés]

Szerb Antal családfája[14][15]
Szerb Antal
(Budapest, 1901. máj. 1.–
Balf, 1945. jan. 27.)
író, irodalomtörténész
Apja:
Szerb Károly[16]
(Budapest, 1869. aug. 1.–
Gödöllő, 1960. november 16.)
kereskedő, biztosítóintézeti vezértitkár
Apai nagyapja:
Stern Antal

(1838 körül –
Budapest, 1897. nov. 26.)

Apai nagyapai dédapja:
n. a.
Apai nagyapai dédanyja:
n. a.
Apai nagyanyja:
Hirsch Berta

(1846 körül –
Budapest, 1933. dec. 24.)[17]

Apai nagyanyai dédapja:
Hirsch Sámuel
Apai nagyanyai dédanyja:
Boskovitz Jozefa
Anyja:
Herzfeld Elza[18]
(Baja, 1881. márc. 6.–
?)
Anyai nagyapja:
Herzfeld Ferdinánd
Anyai nagyapai dédapja:
Herzfeld Henrik
(Baja, 1824 – ?)
Anyai nagyapai dédanyja:
Beck Nanetta[19]
(Bácsalmás, 1829 – Baja, 1900. máj. 13.)
Anyai nagyanyja:
Schwarcz Jenny
Anyai nagyanyai dédapja:
Schwarz Ábrahám
(Sarkad, 1823 – ?)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Grosz Sára
(Sarkad, 1827 – ?)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. Születése bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami születési akv. 127/1901. folyószáma alatt.
  3. Bp. V. ker. állami házassági akv. 300/1900.
  4. A Barabásokról: Szerb Antal, Naplójegyzetek (1914–1943), Budapest, 2001, 227. Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, 2. bőv. kiad., Budapest, 2002, 81, 247. Poszler György, Szerb Antal pályakezdése, Budapest, 1965 (Irodalomtörténeti füzetek, 51), 57-65. Havasréti József, Szerb Antal, Budapest, 2013, 618-619. Zatykó László OFM, Szedő Dénes (1902–1938), in Szedő Dénes Összes művei, I: Műfordítások, s. a. rend. Hidász Ferenc OFM Bp., 2011, 783-784.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági anyakönyv 661/1925. folyószáma alatt.
  6. Budapesti kir. tszék. 38924/1928. sz. ítélet.
  7. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági anyakönyv 818/1932. folyószáma alatt.
  8. Budapesti királyi törvényszék 1P.43573/933/3. sz ítélete.
  9. A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1161/1938. folyószám alatt.
  10. Keményfy János kritikája pl. ezzel a sommás véleménnyel fejeződik be: „Mindenképen sajnálni lehet tehát, hogy e mű megjelenhetett.” (Irodalomtörténet 23. évf. (1934.) 5-6. füzet, 144. o.)
    Szerb Antal válaszcikke a kritikákra (1934) a Wikiforrásban: Középosztály és irodalom
  11. https://pim.hu/hu/kiallitas/kiallitas-100-eve-szuletett-szerb-antal-emlekere#
  12. http://www.pmk.hu/content/egy-m%C5%B1v%C3%A9szcsal%C3%A1d-eml%C3%A9kezete
  13. http://www.litera.hu/netnaplo/a-tokaji-irotabor-merlege
  14. Szerb Antal géppel kitöltött, aláírt két helyütt nem zsidó származását igazoló "Személyi lap"-ja
  15. Szerb Károly. Életrajzi index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 24.
  16. Születése bejegyezve a Bp. Pesti Izraelita Hitközség akv. 855/1869. folyószáma alatt
  17. Halálesete bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 367/1933. folyószám alatt.
  18. Születése bejegyezve a Bajai Izraelita Hitközség születési akv. 16/1881 folyószáma alatt
  19. Beck Nanetta gyászjelentése

Források[szerkesztés]

  • Szerb Antal, Naplójegyzetek (1914–1943), Budapest, 2001.
  • Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, 2. bőv. kiad., Budapest, 2002.
  • Az Erdélyi Helikon 100 000 lejes pályázata magyar irodalomtörténet megírására. Erdélyi Helikon 1930. 627.
  • Babits Mihály levele, Makkai Sándor és Molter Károly jelentése a beérkezett pályaművekről, Erdélyi Helikon 1932. 442–457, 584–585.
  • A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládáj, 1924–1944, I–II, sajtó alá rendezte Marosi Ildikó. Bukarest, 1979.
  • Molter Károly Levelezése, III: 1933–1938, sajtó alá rendezte Marosi Ildikó, Kolozsvár–Budapest, 2006.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1969.

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Makkai Sándor: Előszó. In: Sz. A: Magyar irodalomtörténet. Kv. 1934. I. 5–6.
  • Méliusz József: Szerb Antal. Utunk, 1947/5.
  • Tóbiás Áron: Szerb Antal. 1901-1945. Bibliográfia; FSZEK, Bp., 1961
  • Poszler György: Intellektualitás és élmény Szerb Antal pályakezdésében. Irodalomtörténet, 1962. (50. évf.) 3-4. sz. 382-397. old.
  • Poszler György, Szerb Antal pályakezdése, Budapest, 1965
  • Bálint Tibor: A varázsló eltöri pálcáját. Utunk 1969/48.
  • Ficzay Dénes: A Pendragon-legenda. Utunk, 1970/10.
  • Kovács György: Tíz év múlva. Igaz Szó, 1970/1.
  • Kunszery Gyula: A Magyar irodalomtörténet ebek harmincadján. Irodalomtörténet 1970. 145–158.
  • Marosi Ildikó: Egy pályázat dokumentumaiból. Igaz Szó, 1970/1.
  • Szemlér Ferenc: Szerb Antal emlékezete. Igaz Szó 1970/1.
  • Poszler György, Szerb Antal, Budapest, 1973.
  • Lengyel András, Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937), Szeged, 1988
  • Akitől ellopták az időt: Szerb Antal emlékezete, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 1996. (2. bőv. kiad., Budapest, 2002.)
  • Gyurcsek András-Mészáros László: Utas és a holdvilág. Itáliai utazás Szerb Antal regénye nyomán; Alexandra, Pécs, 2007
  • Tört pálcák: Írások Szerb Antalról 1926–1948, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 1999
  • R. Lőrincz Anita: Félreértett hagyomány. A Kemény Zsigmond-i örökség továbbélése Halász Gábor, Szekfű Gyula és Szerb Antal munkásságában; szerző, Dunakeszi, 1999
  • Tört pálcák 2.: Írások Szerb Antalról 1949-től napjainkig, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 2000
  • Balogh Tamás: Mélyenszántó Gondolati és Hűséges Megemlékezés. Johan Huizinga és Szerb Antal. In: Holmi 2000/4
  • Nagy Csaba: Szerb Antal bibliográfia; PIM, Bp., 2001 (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. XX. századi magyar írók bibliográfiái)
  • Visszaperelt idő: Beszélgetések Szerb Antalról, szerk. Wágner Tibor, Budapest, 2005
  • Havasréti József: Szerb Antal; Magvető, Bp., 2013

Művei az interneten[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Szerb Antal témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Szerb Antal témában.

További információk[szerkesztés]

  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
  • Szerb Antal. In: Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Budapest, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1973.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Az Erdélyi Szépmíves Céh írói = Erdélyi Szépmíves Céh Emlékkönyv 1924-1944, 1990-1995. Összeáll. Tar Károly. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1995.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon, főszerk. Markó László, Bp., 2001-2007, Magyar Könyvklub.
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár, Kriterion; Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2010.
  • Szerb Antal a PORT.hu-n (magyarul)
  • Szerzői adatlapja a Molyon

Képek[szerkesztés]