Osvát Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osvát Ernő
Rippl-Rónai József portréja Osvát Ernőről
Rippl-Rónai József portréja Osvát Ernőről
Élete
Születési név Roth Ezékiel
Született 1876. április 7.
Nagyvárad
Elhunyt 1929. október 28. (53 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Steiner Cornélia
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osvát Ernő témájú médiaállományokat.
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3.
Osvát Ernő emléktábla Budapesten.

Osvát Ernő (Roth Ezékiel, Nagyvárad, 1876. április 7.[1]Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, kritikus, író. 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője, Osvát Kálmán író testvére.

Élete[szerkesztés]

Roth Ezékielként született, gyermekkorában Nagyváradon, a Brüll-házban lakott. Rövid ideig a nagyváradi jogakadémián tanult. 1895-ben Budapestre költözött, jogásznak készült, hamarosan azonban átiratkozott a bölcsészkarra. Első cikke 1897-ben jelent meg az Esti Újságban. 1898-tól a Budapesti Hírlap közölte irodalmi kritikáit, majd A Hét belső munkatársa lett 1899-től. Az 1900-as években az Új Magyar Szemle munkatársa volt. 1901-ben kísérletet tett egy önálló folyóirat megindítására, de csak az előfizetési felhívásig jutott el. Folyóiratszerkesztési tervét csak a következő évben, 1902-ben tudta megvalósítani. 19021903 között a Magyar Géniuszt szerkesztette. 1905-ben megalapította a Figyelő című folyóiratot. Az 1908-ban indult Nyugat munkatársa, (első főszerkesztője: Ignotus és Fenyő Miksa), majd főszerkesztője volt. Számos tehetséget fedezett fel (Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László, stb.). Később szerkesztői szerepe csökkent, s megélhetési gondokkal is küzdött. Otthagyta a Nyugatot, csak a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után lett újból a lap irányítója. Átesett a spanyolnáthán, több veseoperáción. Lányát elvitte a tüdőbaj, 1927-ben pedig felesége, Steiner Cornélia öngyilkos lett.[2] Osvát Ernő 1929-ben lánya halála miatti elkeseredésében öngyilkosságot követett el, szíven lőtte magát. Utolsó lakhelyén, a róla elnevezett, Budapest VII. kerületi Osvát utca 1. sz. házon emléktábla hirdeti: „Osvát Ernő 1877–1929 kritikus, a modern magyar irodalom nagy hatású szervezője. 1908-tól haláláig a Nyugat szerkesztője.”

Könyvei csupán halála után jelentek meg. Kvalitásérzékével egyedülálló tekintélyt szerzett kortársai körében, ami azóta is mérceként van jelen irodalmunkban. A magyar irodalom – Kazinczy Ferenc mellett – egyik legnagyobb irodalomszervezője, kritikusa volt.

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Az elégedetlenség könyvéből, Gyoma, 1930. – Új kiadása: Budapest: Helikon Kiadó, 1988.
  • Összes írásai, kiad. Osvát Kálmán, Budapest, 1945.
  • Az elégedetlenség könyvéből. Összegyűjtött írások. – Budapest: Kiss József Könyvkiadó, 1995. ISBN 963-85500-0-7

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3

További információk[szerkesztés]