Móricz Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása, 1935
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása, 1935
Élete
Született 1879. június 29.
Tiszacsécse
Elhunyt 1942. szeptember 5. (63 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Holics Eugénia (1905–1925)
Simonyi Mária (1926–1937)
Gyermekei
Pályafutása
Írói álneve Zicshy
Móricz Zsigmond aláírása
Móricz Zsigmond aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond témájú médiaállományokat.

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29.Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Élete[szerkesztés]

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés]

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet (1859-1924),[2] aki református lelkész leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint (18511919) földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. A szülők 1878. május 30-án kötöttek házasságot. Móricz Zsigmondnak kilenc testvére volt, ebből kettő korán halt meg; az egyik tejhiány miatt „valósággal elsorvadt", a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós.

Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A hitelre vett cséplőgép, amelyet sógora, Pallagi László, okleveles gépész-kovács megpróbált megjavítani, felrobbant. A tiszai jégzajlás tönkretette a jól jövedelmező vízimalmot is. A család kénytelen volt Istvándiba (Túristvándi), Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, majd Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Móricz Zsigmond elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.

Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.

Írói pályájának elején[szerkesztés]

1900 októberében Budapestre költözött, a Nádor utca 15.-ben bérelt egyetlen szobát.[3] A fővárosban jogot és bölcsészetet tanult, azonban nem tett tanári szakvizsgát. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt, 1902-ben mint óraadó tanár dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban. Egyetemi tanulmányait sohasem fejezte be.[4] 1903-ban Mikszáth Kálmán hívására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Házasságuk 1925-ben Janka öngyilkosságával végződött.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt fel igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította fel benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza – aki a Sári bíró című vígjátékának címszerepét alakította

1912-ben házat építtetett Leányfalun, 1913-ban feleségével Olaszországban nyaralt.

A világháború és a forradalmak idején[szerkesztés]

1915-ben a fronton haditudósítóként dolgozott, több riportot írt. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól. Az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiának 1918. december 1-jétől alelnöke volt, 1919. február 5-én pedig a Kisfaludy Társaság beválasztotta tagjai közé.[5] 1919 februárjában írta A földtörvény kiskátéját. Eleinte reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, bízott a változásokban, azonban májusban a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Megjelent egy füzete a somogyi földműves-szövetkezetekről és egyúttal több újságnak is a munkatársa volt (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.). Az írói direktórium is tagjává választotta. Emiatt a Horthy-korszakban folyamatosan mellőzték, az irodalmi társaságokból is kizárták (1919. december 10-én szűnt meg tagsága a Kisfaludy Társaságnál),[5] műveit pedig hosszabb ideig csupán a Nyugat, majd később Az Est Lapok publikálta.

A későbbi évtizedek[szerkesztés]

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége féltékenységből 1925 áprilisában öngyilkosságba menekült. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát.

Az író 1928-ban

Osvát Ernő halála után, 1929 decembere és 1933 februárja között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket.
A Csehszlovákiában tartott felolvasó körútját (1930) követően ismét támadások érték.

1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett. Írói szemléletmódjára javarészt az ekkoriban induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom gyakorolt hatást, paraszti demokratizmusa is megerősödött.

Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja

1936 szeptemberében találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később lányává fogadott. Kapcsolatuk úgy indult, hogy az író megmentette a húszéves lányt az öngyilkosságtól, amikor az a Ferenc József hídról akart a Dunába ugrani. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.[6]

1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. Ekkor végleg visszavonult Leányfalura. A nehéz időkben e település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki vigaszt.

1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.

1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi klinikán.

„Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…”
   – Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929)

Gyermekei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének reklámja a Pesti Hírlapban, 1932-ben
Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28, Medgyessy Ferenc alkotása
  • 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
  • 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
  • 1908 – Judith és Eszter (novella)
  • 1908Hét krajcár (novella, kisepikai alkotás)
  • 1910Sári bíró (színmű) – már 1909-ben bemutatták
  • 1909 – Tragédia (novella)
  • 1911 – Sárarany (regény)
  • 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
  • 1912 – Boldog világ (állatmesék)
  • 1912 – A galamb papné (regény)
  • 1912 – Harmatos rózsa (regény)
  • 1912 – Magyarok (elbeszélés)
  • 1912 – Tavaszi szél (novella)
  • 1913 – Kerek Ferkó (regény)
  • 1913 – Szerelem (színmű)
  • 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
  • 1916 – Pacsirtaszó
  • 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
  • 1917 – Szegény emberek (novella)
  • 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
  • 1917 – A fáklya (regény)
  • 1917 – Árvalányok (regény)
  • 1918 – Fortunatus (novellák)
  • 1918 – Vérben, vasban (novella)
  • 1920Légy jó mindhalálig (regény)
  • 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
  • 1924 – A vadkan (dráma)
  • 1924 – Búzakalász (regény)
  • 1925 – Pillangó (regény)
  • 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
  • 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
  • 1927Úri muri (regény)
  • 1929Forró mezők (regény)
  • 1929 – Esőleső társaság (novella)
  • 1931Forr a bor (regény)
  • 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
  • 1931 – Karácsonyi ének (novella)
  • 1931 – Barbárok (novella)
  • 1932 – Első nap az iskolában (novella)
  • 1932Rokonok (regény)
  • 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
  • 1934 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
  • 1935 – Égi madár (novella)
  • 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
  • 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
  • 1936 – Bál (regény)
  • 1936 – Komor ló (elbeszélés)
  • 1936 – Rab oroszlán (regény)
  • 1937 – Betyár (regény)
  • 1938 – Míg új a szerelem (regény)
  • 1939 – Életem regénye (önéletleírás)
  • 1941Árvácska (regény)
  • 1941Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
  • 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)

Művei filmen[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Szobra a Móricz Zsigmond körtéren, Budapesten

Sárospataki Református Kollégium[szerkesztés]

Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezető út bal oldalán található kő mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászművész készített. 1968-ban avatták fel. Állíttatta – a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére – a Képzőművészeti Alap.

Származása[szerkesztés]

Móricz Zsigmond családfája[7]
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. jún. 29.–
Budapest, 1942. szep. 4.)
író, újságíró, ref.
Apja:
Móricz Bálint
(1851 –
1919)
Apai nagyapja:
Móricz Mihály
Apai nagyapai dédapja:
Móritz Lukáts Ferenc[8]
Apai nagyapai dédanyja:
Pap Mária
(? –
1841)[9]
Apai nagyanyja:
Lengyel (Farkas) Zsuzsanna
Apai nagyanyai dédapja:
Lengyel József (Pál)
Apai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Anyja:
Pallagi Erzsébet
(Csetfalva, 1859 –
1924)[10]
Anyai nagyapja:
Pallagi József
beregújfalusi református lelkész
Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Nyilas Katalin
(1839 –
 ?)[10]
Anyai nagyanyai dédapja:
nagyváradi Nyilas(s) József
csécsi református lelkész
(? –
1870. júl. 11.)[11]
Anyai nagyanyai dédanyja:
kisdobronyi Isaák Erzsébet
(? –
1853. szept. 17.)[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt.
  2. Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)Történettudomány, helytörténetSin Edit: Szentendre vonzáskörzetének irodalmi topográfiája. 300. o.
  3. Szilágyi Zsófia: A Magyar Küszködés városa (Móricz Zsigmond Budapestje)
  4. Tiszacsécse honlap
  5. ^ a b A százéves Kisfaludy-társaság. Szerk.: Kéky Lajos. Budapest, Franklin-társulat, 1936. 268. old.
  6. ^ a b c „Csibe rám borult és a szívemen ujjongott és csacsogott” - Móricz Zsigmond és Litkei Erzsébet. In Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2: Újabb irodalmi szerelmeskönyv. (hely nélkül): Corvina Kiadó Kft. 2013. ISBN 9789631361650  
  7. Életem regénye
  8. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 6. old.
  9. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 37. old.
  10. ^ a b Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 33. old.
  11. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 6, 8. old.
  12. Móricz Zsigmond: Életem regénye. Athaeneum, 1939. 49. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Katona Szabó István: Móricz Zsigmond a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, Népújság, 2012. szept. 1. Online hozzáférés
  • Bozók Ferenc: Móricz Zsigmond Árvácska című kisregényéről, in. Lyukasóra folyóirat, 2007. január

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Móricz Zsigmond témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]