Rajnai Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rajnai Gábor
Rajnai Gábor
Rajnai Gábor
Életrajzi adatok
Születési név Joanovics Gábor Rezső Árpád György Uros Imre
Művésznév Rajnai Gábor
Rajnay Gábor
Született 1885. május 11.
Arad
Elhunyt 1961. július 10. (76 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa 1. Gombaszögi Frida (h. 1909–1918)
2. Papp Edit (1884–?) (h. 1919–?)
Pályafutása
Aktív évek 19061957
Díjai
Érdemes művész 1955

Rajnai Gábor az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajnai Gábor témájú médiaállományokat.
Sírja a budapesti Farkasréti temetőben, 1-1-272.

Rajnai Gábor (született Joanovics Gábor Rezső Árpád György Uros Imre, Arad, 1885. május 11.Budapest, 1961. július 10.), névváltozata: Rajnay Gábor, magyar színművész, érdemes művész.

Pályája kezdetén Gombaszögi Frida férje volt. Marik Péter színész mostohanagyapja.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Aradon járt iskolába. A középiskolai tanulmányok befejezése után Budapestre ment a Színművészeti Akadémiára. 1906-ban végzett, Kolozsvárra szerződött Janovics Jenő társulatához. 1908 szeptemberében a Vígszínház tagja lett, de csak két hónapot volt a színháznál, Tóth Imre a Nemzeti Színházhoz hívta, emiatt a Vígszínház felbontotta vele a szerződését.

Első sikerét 1912-ben aratta Knoblauch: Faun című darabjának címszerepében. 1918-ban fellépett a Fasor Kabaréban. 19211922 között a Renaissance Színház színésze és rendezője volt, 1922-ben újra a Vígszínház tagja lett. 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt.

Első filmszerepét az 1915-ben készült Tiszti kardbojt című némafilmben, utolsó filmszerepét az 1957-ben készült Éjfélkor című filmben játszotta. Az 1945 előtti magyar filmgyártás egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze volt. 1946-ban nyugdíjba vonult. 1947-ben Várkonyi Zoltán felkérésére eljátszotta Tarpataky báró szerepét Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjében. Utolsó színpadi szerepében Gárdonyi Géza Ida regénye című darabjában Ó Péter borkereskedő alakját formálta meg. Ezután végleg visszavonult a színpadtól, csupán filmszerepeket vállalt.

Magánélete[szerkesztés]

Édesapja Joanovics Uros, édesanyja Dietzgen Etelka, a születési neve pedig Joanovics Gábor Rezső Árpád György Uros Imre volt. Művésznévként a Rajnai (Rajnay) Gábor nevet használta, de az eredeti nevét csak 1954-ben változtatta meg hivatalosan Rajnaira. Első felesége Gombaszögi Frida színésznő volt, akit 1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban vett el,[2] de kapcsolatuk 1918-ban válással végződött.[3] Másodszor Papp Edittel (1884–?) kötött házasságot 1919. szeptember 6-án. Öt fogadott gyermeke volt, és életében 21 mostohaunokája, köztük Marik Péter színművész született. Unokahúga volt Rajnay Elli (19181983) színésznő.[4][5]

Színpadi szerepek[szerkesztés]

  • Bús Fekete László: Születésnap....Sanyi
  • Burke: Az úgynevezett szerelem....Harry Bertrand, a férj
  • Gaál: A peleskei nótárius....Othello
  • Gárdonyi Géza: Ida regénye....Ó Péter
  • Fodor László: A templom egere....Feri
  • Herczeg Ferenc: Kék róka....Sándor
  • Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya....Tarján Gida
  • Herczeg Ferenc: Utolsó tánc....Boronkay
  • Katona József: Bánk bán....Ottó
  • Knoblauch: Faun....Faun
  • Márai Sándor: Kaland....Kádár Péter
  • Maugham: A kenyérkereső....Alfred Grandger
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Noszty Feri
  • Molnár Ferenc: Egy, kettő, három....Antal
  • Móricz Zsigmond: Sári bíró....Sári bíró
  • Móricz Zsigmond: Úri muri....Lekenczey
  • O'Neill: Különös közjáték....Evans
  • Shakespeare: Julius Caesar....Metellus Cimber
  • Shakespeare: Othello....Othello
  • George Bernard Shaw: Pygmalion....Henry Higgins professzor
  • Sherriff: Az út vége....Trotter gyalogsági tiszt
  • Szenes Béla: A csirkefogó....Málnay Tibor
  • Szenes Béla (Nóti Károly fejezi be): A házibarát....Pali
  • Szenes Béla: Az alvó férj....Ságody Jenő
  • Török Sándor: Komédiás....A komédiás
  • Zerkovitz Béla: Csókos asszony....Báró Tarpataky
  • Zuckmayer: Kristóf Katica....Kristóf Kálmán, a cirkusz igazgatója

Filmszerepei[szerkesztés]

Némafilmek[szerkesztés]

  • Tiszti kardbojt (1915)
  • Tájfun (1917)
  • Faun (1918)
  • Az aranyember (1918)
  • Yamata (1919)
  • Ave Caesar! (1919)
  • A 111-es (1919)
  • A lélekidomár (1919)
  • Az egyhúszasos lány - Egy dollár (1923)
  • Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Ida regénye (1934)
  • Emmy (1934)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • Aratás (1936) Osztrák film
  • Három sárkány (1936)
  • Évforduló (1936)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • A 111-es (1937)
  • Két fogoly (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Hotel kikelet (1937)
  • Varjú a toronyórán (1938)
  • Beszállásolás (1938)
  • Péntek Rézi (1938)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)
  • A nőnek mindig sikerül (1939)
  • Garzonlakás kiadó (1939)
  • Szárnyas dandár (1939)
  • Álomsárkány (1939)
  • Karosszék (1939)
  • Beáta és az ördög (1940)
  • Egy csók és más semmi (1940)
  • Tóparti látomás (1940)
  • Gyurkovics fiúk (1940)
  • Fűszer és csemege (1940)
  • Erzsébet királyné (1940)
  • Kadétszerelem (1941)
  • Bob herceg (1941)
  • Dr. Kovács István (1941)
  • Behajtani tilos! (1941)
  • A régi nyár (1941)
  • Az intéző úr (1941)
  • Havasi napsütés (1941)
  • Annamária (1942)
  • Egy bolond százat csinál (1942)
  • Egér a palotában (1942)
  • Halálos csók (1942)
  • Ez történt Budapesten (1943)
  • Házassággal kezdődik (1943)
  • Fiú vagy lány? (1944)
  • Egy pofon, egy csók (1944)
  • Könnyű múzsa (1947) - nem mutatták be!
  • Tűz (1948)
  • Beszterce ostroma (1948, átdolgozva 1955)
  • Forró mezők (1948)
  • Janika (1949)
  • Úri muri (1949)
  • Déryné (1951)
  • Különös házasság (1951)
  • Erkel (1952)
  • Ifjú szívvel (1953)
  • Életjel (1954)
  • Rokonok (1954)
  • Liliomfi (1954)
  • Én és a nagyapám (1954)
  • Gázolás (1955)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • A csodacsatár (1956)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Bolond április (1957)
  • Éjfélkor (1957)

Díjai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • A százéves színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kovács Istvánné, Mária Magdolna: Beszélgetés Marik Péter operett-színésszel, 2009. március 20. (magyar nyelven). Operett klub. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 719/1909. folyószáma alatt.
  3. A budapesti tvszék 30986/1918. sz. jogerős ítélete.
  4. Rajjnai Gábor (magyar nyelven). Színészkönyvtár. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  5. Rajnay Gábor (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]