Különös házasság (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Különös házasság
1951-es magyar film

Benkő Gyula a film főszerepében
Benkő Gyula a film főszerepében
Rendező Keleti Márton
Alapmű Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Forgatókönyvíró Háy Gyula
Főszerepben Benkő Gyula
Gábor Miklós
Rajczy Lajos
Zene Szabó Ferenc
Operatőr Hegyi Barnabás
Vágó Zákonyi Sándor
Hangmérnök Rónay Gyula
Jelmeztervező Nagyajtai Teréz
Gyártás
Gyártó Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 105 perc
Képarány 1.37 : 1
Forgalmazás
Bemutató magyar 1951. február 18.
Korhatár 12 év
Kronológia
Kapcsolódó műsor Különös házasság (televíziós sorozat)
További információk

A Különös házasság egy 1951-ben Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján Keleti Márton rendezésében készült magyar játékfilm. A film a korszak politikai rendeltetésű filmgyártása ikonikus darabjaként készült, melynek tragikus szerep jutott a sztálinista rezsim egyházellenes koncepciós pereinek propagandatámogatásában. A film eredetileg színes volt, azonban a Ludas Matyi című filmhez hasonlóan ez is olyan anyagra készült, amely hamar elveszítette színtartalmát.[1]

Cselekménye[szerkesztés]

Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.

Szereplők[szerkesztés]

További szereplők[szerkesztés]

A film politikai háttere[szerkesztés]

A film készítése idején, 1950-ben javában zajlott a sztálinista pártállam leszámolása a katolikus egyház ellen. Mindszenty József prímás, esztergomi érsek ekkor már közel két éve (1948. december 26. óta) fogságban volt. Mindszenty perében még csak súlyos börtönbüntetések születtek, azonban a pártállami terrorgépezet készült az egyházi vezetők, illetve papok, szerzetesek és más "klerikális reakciósnak" bélyegzett személyek elleni leszámolás második, súlyosabb hullámára. E második hullámot a Grősz József kalocsai érsek, Mindszenty bebörtönzése idején a magyar katolikus egyház feje elleni 1951-es per fémjelezte. Mikszáth Különös házasság-a, mint eredetileg is erősen antiklerikális regény megfilmesítése a pártállam ideológiai- és propagandacéljait szolgáló filmipar részéről teljesen beleillett az antiklerikális perek előkészítő-, illetve kísérőpropagandájába, illetve annak fontos, hatásos elemét nyújtotta. A filmet 1951. február 18-án mutatták be, Grősz József kalocsai érsek és más egyházi vezetők letartóztatására három hónappal később, 1951. május 18-án került sor. A Grősz-pernek legalább 24 mellékpere volt, melyekben összesen mintegy 200 embert ítéltek el a különböző bíróságok, közülük 15 személyen végrehajtották a halálos ítéletet.[2] Más adat szerint a Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak. Több letartóztatott belehalt a kihallgatások során alkalmazott kínzásokba.[3]

A politikai funkciójú film céljai érdekében a forgatókönyv és a dramaturgia még erősen fel is nagyította a Mikszáth regényében eredetileg is radikális forradalmi, antifeudális és főleg antiklerikális üzenetet. Ennek érdekében a regénybelihez képest leginkább Medve doktor szerepét növelték meg, kissé a cselekményt is megváltoztatva, alakját Bernáth Zsigáéval együtt "a bűnös régi rend" fővádlójának és a forradalom szócsövének téve meg. A Szucsinka plébános fiktív, Mikszáth által kitalált leány-megrontási ügyére alapozott regény propagandacélú megfilmesítése különösen illett az antiklerikális koncepciós perhullámra lényegében megrendelést adó pártvezetés azon iránymutatásához, hogy a közvélemény szemében a katolikus papság életformáját "erkölcsi mocsárként kell ábrázolni". Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1951. május 4-i ülésén az egyházpolitika módosításáról ismertetett tervezete ezt szó szerint fogalmazta meg: "d. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek".[4] Az útmutatás nyomán a Grősz-féle főperhez kapcsolódó pálos szerzetesek mellékperében "a koncepció szerkesztői a gellérthegyi Sziklakápolnában a szerzetesek által folytatott szexuális, homoszexuális orgiákat találtak ki".[5] A regény cselekményének további elemei, melyek ideális megfilmesítési nyersanyaggá tették a koncepciós perek propagandatámogatására, hogy egyrészt központi konfliktusa egy nagy per formájában jelenik meg az egyházi hatalom és a főhős között, másrészt e per egyik negatív főszereplője egy püspök, akinek alakját a filmben már esztergomi érsekké változtatták. Révai tervezetének fő eleme a püspökök démonizálása: "Jelenleg a döntő: A püspökök leleplezése a nép színe előtt".[6]

Ágotha Tivadar, a film bemutatása és a Grősz-per évében a Veszprémi Püspöki Szeminárium kispapja 1951. november 18-án a szeminárium Pázmány Önképző Körében tartott előadásában elemezte a regény és a film hiteltelenségét. A hiteles forrásokkal szembesítve bemutatta, hogy már a regény is meghamisította a tényeket és alaptalanul vádolta a katolikus egyházat, illetve, hogy már Mikszáth is tudatosan kora antiklerikális politikájának kiszolgálásaként írta művét néhány évvel a polgári házasság bevezetése után. Rámutatott az év elején bemutatott film hamis propagandisztikus jellegére és arra, hogy a rezsim milyen sikeresen használja a filmet katolikus egyház elleni propagandája céljaira Keleten és Nyugaton, a Szovjetunióban és a cannesi filmfesztiválon egyaránt. Ágotha Tivadar ezért az előadásáért és egyéb vádak alapján hat év börtönt kapott.[7]

A film főszereplői közül kettő is öngyilkos lett néhány éven belül: a rendszer egyik igazságtalansága, a színészeket is érintő kitelepítések ellen fellépő Somlay Artúr még 1951. november 10-én ölte meg magát, így a Különös házasság Fischer érseke lett utolsó filmszerepe. A filmben Dőry bárót játszó Rajczy Lajos 1957. május 22-én, 1956-os emigrációja után követett el öngyilkosságot.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]