A tizedes meg a többiek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A tizedes meg a többiek
1965-ös magyar film

„A tizedes” (Sinkovits Imre)
„A tizedes” (Sinkovits Imre)
Rendező Keleti Márton
Producer Óvári Lajos
AlapműA tizedes meg a többiek[1]
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Dobozy Imre
Szász Péter
Főszerepben Sinkovits Imre
Darvas Iván
Major Tamás
Zene Sárközy István
Operatőr Pásztor István
Vágó Morell Mihály
Hangmérnök Erdélyi Gábor
Jelmeztervező Katona Piroska
Díszlettervező Duba László
Gyártásvezető Óvári Lajos
Gyártás
Gyártó MAFILM 3. Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 100 perc[2]
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Hungarofilm
Magyarország Mokép Rt
Magyarország Fantasy Film (DVD-n)
BemutatóMagyarország 1965. április 15.
Olaszország 1975.
Korhatár12 II. kategória (F/4042/J)
További információk

A tizedes meg a többiek 1965-ben bemutatott magyar fekete-fehér filmvígjáték, Keleti Márton rendezésében. A forgatókönyvet Dobozy Imre (Nyílt parancs című filmdrámája[3]) alapján Szász Péter írta.[4] A világháborút hősiesnek ábrázoló sok szovjet (és amerikai) „háborús hőseposz” után felüdülést jelentett egy olyan film, ahol a főhősök csetlő-botló kisemberek („Mi még megadni sem tudjuk magunkat”), akik nevetni is tudnak a háború okozta visszásságokon, és akiknek még a hősiessége is hiábavaló („Ide lőjetek” amikor a tehenekkel találkoznak). A filmben elhangzó „Az oroszok már a spájzban vannak!”, ”Dokument jeszty!” és „Grísa, azt a jó moszkvai nénikédet” mondatok azóta szállóigévé váltak. A film érdekessége, hogy az apró, egy-két mondatos szerepeket is a kor legismertebb színészei játszották, például Gobbi Hilda, Horváth Gyula, Fülöp Zsigmond, Gyimesi Pálma stb.

Keleti Márton alkotása elnyerte a Magyar Filmszemle fődíját, 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé is.

A filmből kisregény, rádiójáték és színdarab, de sci-fi adaptáció is készült.

A film rövid cselekménye[szerkesztés]

A második világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalja kézigránátokba rejtett és ellopott zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Hamis nyílt paranccsal, a helyzethez mindig alkalmazkodó ügyes hozzáállásával, motorkerékpáron próbál meg a folyamatosan változó frontvonalakon átszökni.

Több igazoltatást is megúszva végül egy Albert nevű inasra bízott kastélyban talál menedéket, amely azonban nem üres, már három szökött magyar katona is ott bujkál. Mint négyük közül a legélelmesebb és legdörzsöltebb, Molnár átveszi a parancsnokságot, kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számba véve. Ha kell, katonai parancsnokságnak álcázzák magukat, szükség esetén a rendszerhez hű honvédek és színleg együttműködnek a nyilasokkal, ha kell szökött munkaszolgálatost fogadnak maguk közé, vagy sebesült szovjet katonát mentenek meg.

Bár csak a háború túlélése a céljuk, hiába kerülik a nyilasokat, németeket, szovjeteket, állandóan veszélyes kalandokba, bámulatos helyzetekbe keverednek. Végül egy Barokányi nevű, büntetőosztagot vezető nyilas főhadnagy leleplezi őket, hamarosan az egész társaság a kivégzőosztag előtt találja magát. Kivégzés előtti megszégyenítés végett Szijjártónak kell a pénzzel teli gránátokat egyesével átadni, melyeket a dagi Dunyhás testvér szed szét. A megmenekülés esélye szinte nulla, ám a pénzzel teli gránátok között van egy igazi is...

Alig menekülnek meg a kivégzőosztag elől, máris szovjet fogolytáborban találják magukat. A kommunista Szijjártó minden befolyását latba vetve eléri, hogy a társaságról elhiggyék, a fasiszták ellen harcoló partizánok voltak a háború alatt. A szabadon bocsátásnak azonban feltétele, egy nehéz és veszélyes partizánakció végrehajtása. Molnár tizedes ismét úgy dönt, elege van a háborúból, úgy véli, a német golyó sem üt szebb lyukat az orosznál, és nem vállalja az akciót. Utolsó pillanatban azonban mégis csatlakozik társaihoz.

A film részletes cselekménye[szerkesztés]

A történet a második világháború végén játszódik, mikor is Molnár Ferenc tizedes motorkerékpárján robog a frontvonalakon keresztül, kézigránátjaiban a zászlóalj ellopott zsoldjával. Hamisított parancsa szerint a 4. határvadász ezredet keresi (amit egyébként körülzártak Budán).

A motor akkuját egy golyó eltalálja, ezért be kell állnia egy szerelőműhelybe. Ott egy éppen ebédelő SS tiszttel összeszólalkozik egy általa eldobott és a tiszt tányérjában landoló cigarettacsikk miatt. A motorkerékpár megjavítása fejében felajánlja, a szerelő fiatal segédjét hazaviszi. Több igazoltatás után átirányítják egy tóparti kastélyba, hogy jelentkezzen a rohamegységnél szolgálatra, de mire odaér, a rohamegység már visszavonulóban van.

Bemennek az üresnek hitt kastélyba, ahol is Kovács Dezső, azaz Albert, a kastélyt egyedül vigyázó lakáj éppen pakol és menekülne Budára. Kiderül azonban, hogy nem csak ő, hanem Gálffy Eduárd tartalékos zászlós, valamint Gáspár Imre és Fekete György közlegények is a kastélyban bujkálnak. Hamarosan a kis csapat a dörzsölt Molnárt választja vezérének, majd elterelésképpen az egyik teremben berendeznek egy „parancsnokságot”. Miután bevisznek hozzájuk egy elfogott szökevény munkaszolgálatost, a kommunista Szíjjártó Istvánt, némi huzavona után megengedik neki, hogy köztük maradjon.

Mivel élelmük fogytán van, Szíjjártó javaslatára elindulnak a közeli erdészházba, ahol Szíjjártó korábban már bujkált. Útközben a bozótban legelésző teheneknek megadják magukat, mivel támadó orosz katonáknak vélik őket. Az erdészházat időközben megszállta a fentebb már említett SS osztag, a háború helyett kizárólag a gyomrával foglalkozó Obersturmführer és készséges alantasa, Gutnacht vezetésével. A házba berohanó és az ablakon át a levegőbe lövöldöző Molnár és Szíjjártó megpróbálja elhitetni velük, hogy itt vannak az oroszok, de az Obersturmführert jobban izgatja a Gutnacht által megígért kompót...Gutnacht azonban a kompótok mögött egy géppisztolyos orosz katonát talál a spájzban. Tisztelettudóan jelenti felettesének, Herr Obersturmführer, az oroszok már a spájzban vannak. Az osztag fejvesztve menekül a házból.

A család hálás a segítségért, de ennek ára, egy tekintélyes adag élelem a disznóvágásból. Miután a többiek is megérkeznek, Molnár elmeséli a viccesnek tűnő történetet, azt hiszi ugyanis, hogy ő ijesztette el a németeket. A spájzban azonban ő is meglátja az orosz katonát a kompótok mögött. Kénytelen megállapítani, már valóban a spájzban vannak az oroszok, egy Grisa nevű, a front mögött lemaradt, sebesült káplár személyében. Mivel a háború elveszett, a front és a szovjet hadsereg közeleg, úgy gondolják, ez a Grísa még jól jöhet később, ezért magukkal viszik és megpróbálnak segíteni rajta.

A kastélyt időközben Albert tiltakozása ellenére lefoglalták a nyilasok. Azok eltávolítására kiadják magukat kémelhárítóknak, akik Grísa személyében elfogtak egy rendkívül fontos szovjet futárt és mindjárt jön a kémelhárító ezredparancsnok úr is. A csalódott nyilasok kénytelenek másikat keresni Albert ajánlása szerint Fácánpusztán a domb mögött, mindjárt onnan, 30 kilométerre...

Este Molnár sikeresen kiveszi Grísa lábából a golyót, majd nekifognak az erdészéktől hozott disznótorosnak, ám vacsora közben hirtelen fegyverropogásra riadnak. Albert közli velük, hogy itt vannak az oroszok. Megerősítésként azt is közli, ritkán szokott tévedni. Rohamtempóban civilbe öltöznek és Grísa köré gyűlnek mint a szovjetek barátai. Ám Albert időközben pontosít, közli, kétszer nem téved és a németek vannak itt. Már nem tudnak átöltözni, ezért inkább a kastély titkos folyosóin bújnak el.

Miután a német katonák felfedezik a vacsora maradékát, odahívják a korábban már megismert kényes gyomrú Obersturmführert, ám mire odaérnek, Molnárék eltüntetik a vacsora nyomait. Az éhesen maradt Obersturmführer razziát rendel el és egy szekrényben meg is találják az elrejtett disznótorost. Vacsora alatt Gutnacht véletlenül felfedezi egy titkos, falnak álcázott forgóajtó mögött az elbújtatott Grísát. Az ajtó visszafordulása után megteszi jelentését, miszerint az oroszok már a fal mögött vannak. Az azonnali riadó miatt a mindig éhes Obersturmführer ezúttal sem tudja befejezni a lakomát.

Molnár és a többiek egy hátsó kijáraton kiszöknek, a házban csak Gálffy, Albert és az egyik titkos szobában elbujtatott Grísa marad. Gálffy a kastély urának álcázza magát, aki kandalló mellett ülve, inasával a háta mögött gramofonmuzsika mellett, konyakozva várja be az oroszokat, hogy „példát mutasson a gyáváknak”. A bátorság eme fokától megrendült Obersturmführer és Gutnacht bokacsattogtatással fejezi ki tiszteletét a „bárónak”, az osztag elhagyja a házat, majd Albert titokban elengedi Grísát.

Molnár tizedes és Szíjjártó a nyilas Barokányi fogságában

Közben Molnár ellop egy német motorkerékpárt és hazaviszi az autószerelő segédjét. A faluban a nyilas leventeparancsnok éppen akkor fogdossa össze erőszakkal a még szinte gyerek fiatalokat, hogy egyenesen a frontra küldje őket. Szíjjártó, a dörzsölt és nem éppen feddhetetlen, de mindig emberséges Molnárral kiszabadítja a gyerekeket és elzavarják a nyilas leventeparancsnokot.

Következő megállójuk egy roncsokkal teli havas mező, kilőtt teherautókkal, közepén egy rommá lőtt házzal. Itt Molnár elmeséli a jövőre vonatkozó terveit, ami egy autószerelő műhely lenne, hozzá benzinkút, kiskocsma. A kezdőtőke is megvan hozzá, a gránátokba rejtve. A kommunista Szíjjártó tervei egészen mások. A szép tervek szövögetése akkor ér véget, amikor kiderül, éppen egy csata közepébe keveredtek. Megpróbálják megadni magukat, de az oroszok rájuk se hederítenek. Molnár megállapítja, „mi még megadni se tudjuk magunkat”. Elválnak, de előtte búcsúzóul Szíjjártónak is ad egy Molnár tizedes névre szóló hamisított parancsot.

Eközben a kastélyt elfoglalják a visszatérő nyilasok vezetőjükkel, a végső győzelemben még mindig hívő, rendszerhű Barokányi főhadnaggyal. A kastélyban bujkáló Gálffy és két embere gyorsan lebukik. Molnár tizedes gyanútlanul visszamegy otthagyott, élelemmel és csereáruval megrakott ládájáért a nyilasokkal teli kastélyba. Előállítják, de a nyílt paranccsal és minden helyzethez alkalmazkodni képes dörzsölt természetével kivágja magát Barokányi előtt, sőt felajánlja neki, csatlakozzon büntetőosztagukhoz. A baj akkor kezdődik, amikor Szíjjártót is előállítják, aki szintén Molnár tizedesként jelentkezik. Miután szembesítik őket egymással, a lebukás elkerülhetetlen. a főhadnagy - bár nem tudta ki a tolvaj - már három napja tudott a zsoldot ellopó álfutárról.

Szovjet hadifogságban a társaság

Gálffy és két embere, Molnár, Szíjjártó és Albert reggel már ott állnak a kivégzőosztag előtt. A kivégzés előtti megszégyenítés részeként Szíjjártó egyesével odadobálja a nyilasok elé a pénzzel teli gránátokat, amiket a hájas Dunyhás testvér szed szét. Miután kiderül, valóban pénz van a gránátokban, a pénz győz az eszme felett, a kivégzőosztag tagjai a kivégzendőkről megfeledkezve egymást taposva tülekednek a Mátyás királyos százpengősökért. Szíjjártó nyakába akasztva viszont marad még gránát, amiben azonban nem pénz, hanem éles töltet van... A robbanás után fut, ki merre lát.

A szabadság nem tart sokáig, a következő jelenetben hőseink már szovjet fogságban vannak. Előadják a szovjet főhadnagynak, hogy ők kommunista partizánok és megmentettek egy Grísa nevű szovjet katonát. A kapitány ugyan nem nagyon hisz nekik, de azért összehívja a tábor Grísáit, az övék azonban nincs közöttük. Viszont összetalálkoznak a Szíjjártót a kastélyban előállító Suhajda őrmesterrel, akinél még ott van a papír, miszerint Szíjjártó kommunista fogoly. Ezzel a papírral legalább már ő tudja igazolni a századosnál kommunista partizán előéletét, közben Grísa is előkerül, aki Molnárt és társait igazolja.

A kis csapat ezzel elnyeri szabadságát, de megbízzák őket egy partizánakcióval. Molnáron kívül több-kevesebb lelkesedéssel mindenki vállalja, ő csak egy pecsétes papírt kér „érdemeiről”, amit meg is kap. Reggel az újdonsült partizánok terepjáróval elindulnak az akcióra, Molnár gyalogosan az ellentétes irányba, de meggondolja magát és a többiek után fut, miközben azt kiabálja: Várjatok, itt hagynátok az eszeteket???

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep
Major Tamás Albert, valós nevén Kovács Dezső, a kastély lakája
Sinkovits Imre Molnár Ferenc, tizedes
Darvas Iván Gálffy Eduárd, katonaszökevény zászlós
Pálos György Szíjjártó István, szökött kommunista munkaszolgálatos
Ungváry László Barokányi, nyilas érzelmű főhadnagy
Kozák László Gáspár Imre, szökött katona
Szabó Gyula Fekete György, szökött katona
Márkus László mindig éhes SS Obersturmführer
Horváth Tivadar Gutnacht, SS tiszt
Cs. Németh Lajos Grísa, sebesült orosz katona
Agárdy Gábor leventeparancsnok a faluban
Bánhidi László Suhajda Pál, a munkaszolgálatosokat felügyelő őrmester
Fonyó József német SS katona, akit a kolbász miatt lelőnek
Fülöp Zsigmond magyar királyi hadnagy, fényképezőgéppel a nyakában
Iglódi István Vég Jóska, az autószerelő segédje
Szendrő József Dunyhás testvér, nyilas érzelmű katona
Raksányi Gellért nyilas pártszolgálatos, Dunyhás testvérrel ő akarja lefoglalni a kastélyt
Horváth Gyula báró Hétházy, a fogolytáborban
Gobbi Hilda falusi nagymama az „onokáival”
Győrffy György szovjet főhadnagy
Kautzky József tábori csendőr, ő irányítja Molnárt a kastélyba
Makláry János autószerelő mester
Szakács Sándor az erdész
Gyimesi Pálma az erdész felesége
Kovács Károly százados, aki nem szereti a nyilasokat és a nácikat
Kelemen Éva Jóska anyja
Gelley Kornél katona

A film készítéséről[szerkesztés]

Az eredeti terv szerint egy kemény és szinte a hihetetlenségig sematikus partizánfilm készült volna a szovjetekhez átálló magyar katonákról. A film címe Nyílt parancs lett volna, Dobozy Imre írta a forgatókönyvet. A film egyik mellékszereplője lett volna egy a zsoldot kézigránátokba rejtő katona. Herskó János javasolta, hogy a film erről a karakterről szóljon, valamint elsőként ne dráma, hanem vígjáték készüljön a háborúról. Az új forgatókönyvet Szász Péter írta.

Sinkovics Imre említette, hogy 1944-ben 16 éves fiatalként Molnár tizedeshez hasonló trükköket kellett bevetnie a túlélésért és szabadságért, ezért a figurával könnyen tudott azonosulni. Ez volt az első film, amelyben nem teljesen pozitív és feddhetetlen karaktert alakított, de ez népszerűségét csak tovább növelte.

A hatalmas sikerű filmet a Szikra moziban egy évig folyamatosan vetítették. 1990 után tervbe volt véve egy el nem készült folytatás, mely 1945-től 1990-ig folytatta volna a tizedes élettörténetét.

A cselekmény helyszíne és időpontja[szerkesztés]

A cselekmény körülbelül 1944 decemberének legvégén, vagy 1945 január elején, az ide-oda mozgó frontok között, a senki földjén játszódik, egy közelebbről meg nem határozott üres kastélyban és a környékén. A kastély gazdái elmenekültek a harcok elől. Molnár említi, hogy a Buda bekerítése előtti utolsó pillanatban sikerült kiszöknie a városból. A történet ez után pár nappal játszódik. A kastélyban ironikusan megemlíti egy Afrika térképre, hogy Rommel küldte nekik karácsonyra. A kastély és a környék helyszíne a cselekményben nem meghatározott.

A filmben említett helyek:

  • Pálháza, ahol Jóska lakik. Mivel Pálháza valójában az ország északkeleti részében van, a cselekmény időpontjában már szovjet fennhatóság alatt állt, Jóska lakóhelye valószínűleg egy másik, fiktív Pálháza lehetett.
  • Páty, a kitalált megindítandó ellentámadás helyszíne.
  • Fácánpuszta, ahol a legközelebbi kastély van, fiktív helyszín.
  • Miskolc, ahol a németek korábban kifosztották a kórházat.
  • Buda, ahonnan Molnár tizedes megszökött közvetlenül annak körbezárása és a film cselekménye előtt.
  • Úri utca a budai várban, ahol Albert öccse lakik.
  • Baglyas, fiktív település, ennek a polgármestere igazolhatta volna Suhajda „jótetteit”.
  • Öcsöd (öcsödi huszárok, mint fiktív felmentő sereg)
  • Nyékládháza (nyékládházai kerékpáros zászlólalj, mint fiktív felmentő sereg)
  • Csákánydoroszló (csákánydoroszlói fogatolt tüzérek, mint fiktív felmentő sereg)
  • Székesfehérvár, a cselekmény időpontjában már szovjet fennhatóság alatt állt.

Forgatási helyszínek[szerkesztés]

  • A kastélyról készült külső felvételek a tóalmási Andrássy-kastélynál készültek.
  • A Jóskát filmbeli lakhelyére, Pálházára hazaszállító, és ott a leventegyerekeket kiszabadító Molnár és Szíjjártó a teherautóhoz érkezés előtti pillanatokban valójában Telkiben, a Rákóczi utcán motorozik: jól megfigyelhető, ahogy elhaladnak a telki Kőkereszt mellett, majd megérkeznek a teherautóhoz, ami Telki főutcáján, a jelenkori 1956-os emlékmű és az autóbusz megállóhely között állt. A felvételek hátterében pl. a Fő u. 24. sz. ház és a Faluház (Pajta) épülete is felismerhető.

A filmben hallható dalok[szerkesztés]

  • Első levél - A Ne sírj utánam kedvesem refrénű dal a háborús évek népszerű magyar slágere. Témája egy katona első levele szerelmének a frontról. A gramofonlemezen megjelent szám előadója Ráday László. A filmben szintén gramofonlemezről hallható, az oroszokat a kandalló mellett ülve, zenét hallgatva, konyakozva beváró „báró” jelenetében. Több magyar filmben is szerepel, hangkulisszaként.[5]
  • Minden elmúlik egyszer - a második világháborús évek népszerű német dala, melyben egy őrségen álló katona otthoni szerelmére gondol. Noha eredetileg német nyelvű volt, a szövetséges és elfoglalt országok szinte mindegyikében kiadták helyi előadóval is. A filmben elég ironikusan Major Tamás, alias Albert, az inas dudorássza a refrént, amikor a kifosztott, szebb napokat látott kastély dolgozószobájában megpróbálna reménytelenül takarítani.
  • Katyusa (dal) - népszerű orosz katonadal volt a második világháború idején, Katyusa, a lány várja vissza a fronton harcoló szerelmét, aki azonban elesik a háborúban. A film legvégén a vonuló szovjet katonák „éneklik”. Mivel a filmben teljes menetfelszereléssel vonuló egyszerű katonák csukott szájjal éneklik a dalt, ami ennek ellenére több szólamban és tökéletes összhangzattal hallható, egyértelmű, hogy a stúdióban készült hangfelvételt utólagosan keverték a jelenethez.
  • Valahol a Volga mentén - orosz népdal, magyar nyelvű verziója a Máma még nem ittunk semmit című bordal (igyunk hát az angyalát). Közismert angol nyelvű verziója a The Carnival is Over. A filmben Gálffy és Grísa fütyörészi és dudorássza sakkozás közben.
  • Bajuski baju - orosz altatódal, Molnár ezzel nyugtatgatja Grísát, mielőtt kiveszi a golyót a lábából.
  • Rossini: Tell Vilmos - az első átöltözéses jelenetnél hallható a nyitány rövid részlete.

Érdekességek[szerkesztés]

A film utolsó negyedórájában van egy jelenet, amikor a fogságba esett többiek várják a szovjet kapitánnyal tárgyaló kommunista Szíjjártót. A mindig optimista Molnár tizedes megjegyzi: - Sínen vagyunk! A film első, moziban vetített változatában ekkor megszólal Fekete közlegény: - És mindjárt jön a vonat! A későbbi változatokban ezt a mondatot elnémították, a tévés és DVD-változaton sem hallható, de Szabó Gyula szájáról tisztán le lehet olvasni.

A romos ház, amiből Sinkovits Imre és Pálos György a fehér zászlót lengeti az oroszok felé, annak egy darabja ma is megtalálható a Budaörs és Budakeszi között lévő Szekrényes-sziklánál.[6]

1983 és 1985 között a magyar punkkorszak egyik legismertebb és legnépszerűbb zenekara volt a Tizedes meg a többiek. Énekese előbb Krasznár János, majd az utolsó évben Papp György Zoltán volt, akit Tizi, avagy a tizedes (Márton Attila), a gitáros hívott. Egy hangfelvételük is megjelent.[7][8][9]

Adaptációk[szerkesztés]

2001-ben egy amatőr filmes társulat elkészítette a film sci-fi változatát A Klingonok már a spájzban vannak címmel, amelyben a szereplőket a Star Trek figuráiról mintázták.[10]

Dobozy kisregényt írt a film forgatókönyve alapján, ami 1969-ben jelent meg.[11][12] Ebből Palotás János 1982-ben rádiójátékot készített.[13][14]

„Hőseim, akik mindenáron élni akarnak, nemegyszer összeütközésbe kerülnek saját hitükkel, lelkiismeretükkel. Ettől humorossá válnak. Kicsinyes perspektívába kapaszkodva kényszerülnek többek lenni önmaguknál. Pózokba merevednek, a pózoló ember pedig, amennyire szánalmas, annyira nevetséges is. Sokszemélyes háborús élményem tapasztalatából születtek meg ezek a típusok. [A „hiszek” szótól gyomorgörcsöt kapó tizedes figuráját n]em vetem meg. Becsülöm bátorságát, találékonyságát, erejét. Elítélni vagy szeretni őt – ez már a nézők feladata, kicsit vizsgája is.”

– Dobozy Imre, Ifjúsági Magazin, 1972.[15]

A filmből színházi adaptáció is készült. Először a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1972-ben a színház kérésére a szerző által drámává formált színdarabot, a rendező Pétervári István, a tizedes Tánczos Tibor volt. A vígjáték tere összesűrűsödött Drexler báró kastélyába, azon belül is a hallba. Dobozy így lemondott ugyan a motorkerékpáros jelenetekről is, de nagyobb hangsúlyt kapott a szereplők egymásra utaltsága és karaktereinek jellemrajza, illetve új drámai motívumok kerültek a cselekményszálba.[16][17][18][19]

1985-ben a Pesti Színházban megújult alakjában láthatta a közönség. Horvai István – aki egyben a darab rendezője is volt – Dobozy Imre kisregényét, az azonos című híres film és a Veszprémben bemutatott színmű szövegét felhasználva írt új színpadi változatot, egy bohózatba hajló vígjátékot, melynek fő hatóeszköze és építőeleme a helyzetkomikum. A filmmel ellentétben itt nem a történelmi helyzet áll a mondanivaló középpontjában, vagy az egyes szereplők viszonya ehhez, hanem inkább azt kihasználva a szélsőséges körülmények között megmutatkozó emberi viselkedéstípusoknak állít görbe tükröt. A helyzetkomikumok kihasználása miatt az eredetileg sebesült szovjet katona ebben a változatban katonalány lett.[20]

Ezután 1998-ban a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában mutatták be,[21][22] majd 2005-ben újra Veszprémben, mindkét helyen Korognai Károly rendezésében és Balikó Tamással a főszerepben.[23] Korognai Szegeden és Békéscsabán is megrendezte a darabot, sőt szerepelt is benne. Volt Gálfy, 2005-ben a Jókai Színházban Albert az inas, 2008-ban Miskolcon pedig Molnár tizedesként lepett és dübörgött be oldalkocsis motorjával a színpadra. 2010-ben Győrött Forgács Péter rendezésében mutatták be.[24] Ezeknél az előadásoknál Korognai Károly szerzőtársként szerepel a színlapokon. Átdolgozása a Horvai-féle változathoz abban is hasonlít, hogy a sebesült orosz partizánt, Grisát nő alakítja.[25]

2016-ban a Keleti Márton és Szász Péter szövegeit is tartalmazó színpadi dráma Deres Péter dramaturg általi átirata[26] – épp a film bemutatásának 2015-ös 50. és az alapművet szerző Dobozy Imre születésének 2017-es 100. évfordulója között – került bemutatásra a Pesti Magyar Színházban, Eperjes Károly és Bede-Fazekas Szabolcs főszereplésével, Lengyel Ferenc rendezésében. Az előadás dramaturgiája itt sem követi teljesen a filmet – hiszen például nincsenek külső jelenetek, ezért Grisa a kastélyban kerül elő a spájzból, illetve a filmben csak olvasható orosz és német, itt eredeti nyelveken elhangzó szövegek a többi szereplő értelmezéséből érthetőek meg és nincs női szereplő sem – vagy a Dobozy-féle drámát.[27][28]

Díjak[szerkesztés]

Magyar Filmszemle (1966)
  • díj: legjobb színész (Sinkovits Imre)
  • díj: zsűri különdíja (legjobb rendezés) (Keleti Márton)
  • díj: Szemle fődíja
Magyar filmkritikusok díja (1965)[29]
  • Különdíj
  • díj: legjobb filmszínész (Sinkovits Imre)

Televíziós megjelenés[szerkesztés]

MTV1, m1, MTV2, m2, Duna TV, TV2 (1. logó), Filmmúzeum, Zone Europa, Duna World, M3, Magyar ATV, M5

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moly.hu: Dobozi Imre: A tizedes meg a többek (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. Néhány helyen 111 perc hosszúságúként van feltüntetve, azonban a tv-adáskor és a DVD-n is csak 100 perc hosszúságú
  3. Sinkovits A forgatókönyv létrejöttéről Herskó János rendező, stúdióvezető
  4. Márkusz László: Szépek és bolondok új magyar film, Népújság 27. évfolyam, 233. szám, library.hungaricana.hu - 1976. október 2.
  5. Ráday László - Ne sírj után... a YouTube-on[halott link]
  6. Retro filmek forgatási helyszínei
  7. A musical honlapja: A tizedes meg a többek (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  8. A tizedes meg a többiek túlélte az Illést, index.hu - 2005. augusztus 15.
  9. Drpeter: Papp György Zoltán - interjú (2016), passzio.hu - (hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  10. A klingonok már a spájzban vannak part1. a YouTube-on
  11. (kulcsár): A tizedes, meg a többiek[halott link], Vas Népe, szinhaziadattar.hu - 1972. január 25.
  12. Heves megyei aprónyomtatványok 15. Felszabadulás 1945, Eger 1970. (Széppróza, 6. oldal)
  13. Dunántúli Napló, 39. évfolyam, 292. szám Harmadik műsor (hétfő), library.hungaricana.hu - 1982. október 24.
  14. A tizedes meg a többiek, Rádiólexikon az ELTE Művészetleméleti és Médiakutatási Intézetében (hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  15. László Ilona: A tizedes-színpadon Archiválva 2016. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Ifjúsági Magazin, szinhaziadattar.hu - 1972. március
  16. Balogh Elemér, tudósítás, Napló, 1972. január 9., europeana.eu, OSZMI (hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  17. Színháti Adattár: A tizedes meg a többiek[halott link] 1972 (hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  18. Mészöly Gábor: Színpadon: 'A tizedes...' Archiválva 2016. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Néphadsereg, szinhaziadattar.hu - 1972. február 5.
  19. Gábor István: A tizedes meg a többiek[halott link] Dobozy Imre vígjátéka Veszprémben (kritika), Magyar Nemzet, szinhaziadattar.hu - 1972. január 14.
  20. Kiss Eszter: Újra: A tizedes..., Színház folyóirat XVIII. évfolyam 7. szám, old.szinhaz.net - 1985. július
  21. Színházról színházra (18. adás) – A Pécsi Nemzeti Színház társulata (1998.11.14.) MTV1 Csorba Győző Könyvtár archívuma
  22. Színháti Adattár: A tizedes meg a többiek[halott link] 1998 (hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  23. Fülöp Johanna: Dobozy Imre: A tizedes meg a többiek, Terasz.hu - 2005. október 28.
  24. Zsedényi Balázs: Az arcvonal romantikája. 7ora7.hu, 2010. november 25. [2015. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.)
  25. Filip Gabriella: A tizedes meg a többiek, avagy a túlélő-komédia és a túlélés komédiája, Irodalmi Jelen VIII. évfolyam 77. szám Archiválva 2016. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmijelen.hu - 2008. március
  26. Teszári Nóra: A spájzban vannak (Major Tamás egykori filmszerepébe Eperjes Károly bújik, akit a rendező, Lengyel Ferenc kísért el a Reggeli járatba), hirtv.hu, 2016. szeptember 28.
  27. Premier7, 7óra7.hu - 2016. szeptember 21.
  28. "Az oroszok már a spájzban vannak" - A tizedes meg a többiek a Magyar Színházban[halott link], szinhaz.hu - 2016. szeptember 25.
  29. A magyar filmkritikusok díjai. Film Színház Muzsika, X. évf. 5. sz. (1966. feb. 4.) 21. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak A tizedes meg a többiek témában.