Ludas Matyi (film, 1949)
| Ludas Matyi | |
| 1949-es magyar film | |
| Soós Imre a címszerepben | |
| Rendező | |
| Alapmű | Fazekas Mihály: Lúdas Matyi |
| Műfaj | kaland, vígjáték |
| Forgatókönyvíró | Szinetár György |
| Főszerepben | |
| Hang |
|
| Zene | Szabó Ferenc |
| Operatőr | Hegyi Barnabás |
| Vágó | Zákonyi Sándor |
| Hangmérnök | Rónai Gyula |
| Jelmeztervező | Márk Tivadar |
| Gyártásvezető | Vitéz Miklósné |
| Gyártás | |
| Gyártó | Mafilm |
| Ország | |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 101 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató |
|
| Díj(ak) | 1951: Karlovy Vary - diploma Soós Imre alakításáért. |
| Korhatár | |
| Kronológia | |
| Kapcsolódó film |
|
| További információk | |
A Ludas Matyi Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményéből 1949-ben forgatott, 1950-ben bemutatott színes, magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezett. Ez volt az első teljes hosszában színes magyar film (Radványi Géza 1941-es filmje, A beszélő köntös csak részben volt színes). A filmet közel 5 millióan látták a magyar mozikban, így bekerült a 10 legnézettebb magyar film közé.[1]
Cselekmény
[szerkesztés]Az 1820-as években járunk. Matyi, az alföldi libapásztorfiú nagy szegénységben él édesanyjával a népnyúzó földesúr, nagyságos Döbrögi Döme falujában. Tíz lúdjukat egy nap a döbrögi vásárba hajtja, hogy eladja őket, és nekivágjon szerencsét próbálni. A vásárban dézsmát szedő kegyetlen uraság azonban elkobozza az összes lúdját, és még deresre is húzatja a fiút, mert tiszteletlenül viselkedett vele. Matyi a megaláztatást nem hagyja annyiban: a büntetése után rögvest megfogadja a nyilvánosság előtt, hogy „Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!” Ígéretének kalandos teljesítésében, az egész úri világ móresre tanításában segítői is akadnak.
Szereplők
[szerkesztés]- Soós Imre – Ludas Matyi (hangja a film 1961-es változatában Csikos Gábor)
- Solthy György – nsg. Döbrögi[2] Döme (hangja a film 1961-es változatában Greguss Zoltán)
- Horváth Teri – Piros
- Orbán Viola – Piros anyja
- Rajczy Lajos – ispán (hangja a film 1961-es változatában Bessenyei Ferenc)
- Pártos Erzsi – anyó
- Kiss Manyi – Paméla, francia nevelőnő
- Ruttkai Éva – Gyöngyi nsg. kisasszony, Döbrögi lánya
- Görbe János – Gergely
- Somlay Artúr – Mohos professzor (hangja a film 1961-es változatában Kovács Károly)
- Szakáts Miklós – Bogáncs botosispán
- Bozóky István – Nyegriczky Bálint nemesúr (hangja a film 1961-es változatában Szatmári István)
- Balázs Samu, Hlatky László, Horváth Tivadar – vándorszínészek
- Gonda György – kisbíró
- Bánhidi László – vásárbíró
- Szemethy Endre, Tarsoly Elemér – dobosok
- Bihari József – számadó
- Makláry János, ifj. Nádai Pál, Tamás Benő – parasztok
- Győri Ilona, Máthé Erzsi – parasztasszonyok
- Ács Rózsi – Mari néni
- Misoga László – Nyeszli, Döbrögi szakácsa
- Fónay Márta – szakácsnő
- Horkai János – kukta
- Szemes Mari – Julis
- Kelemen Lajos – Döbrögi lovas hajdúja
- Hindi Sándor, Papp János, Lugosi János, Turgonyi Pál, Joó László – hajdúk
- Molnár Tibor – ál-Ludas Matyi
- Képessy József, Bánóczi Dezső – megyei urak
- Pethes Sándor, Mányai Lajos – A vásári hamiskártyások
- Raksányi Gellért – Gazsi
- Garay József – Peti
- Baló Elemér – Boldizsár zsellér
- Koltai Gyula – pruszlikos
- Pongrácz Imre, Berky József – cigányzenészek
További szereplők: Ambrus András, Bay Gyula, Bodnár Jenő, Cs. Aczél Ilona, Földényi László, Kőváry Gyula, Szatmári István, Szigeti Géza és sokan mások.
Felújítás
[szerkesztés]Az első teljesen színes mozifilmként a kísérleti Gevacolor filmszalagra készült, amely hamar kifakult. (Hasonló anyagú celluloidra vették fel 1951-ben Keleti Márton Különös házasság és Civil a pályán, valamint Fábri Zoltán Vihar c. filmjét.) A kifakult kópia már csak 3%-ban tartalmazott színeket és a hangcsíkja is erősen sérült.
A film restaurálásával először a Pannónia Filmstúdióban próbálkoztak, de sem a színeket, sem az eredeti hangot nem tudták visszaállítani. A hang reprodukálásához a szereplőkkel újraszinkronizálták. Mivel Soós Imre akkor már nem élt, az ő hangját Csikos Gábor kölcsönözte. Ezt a változatot 1961. július 20-án kilenc budapesti mozi tűzte műsorára, és ez jelent meg később a MOKÉP által kiadott műsoros VHS-kazettán.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum 2003. december 5. és 2004. július 31. között digitálisan felújította az eredeti változatot. A hosszadalmas, komplex eljárás során sikerült regenerálni a film eredeti hangsávját és színeit. A felújítás korabeli árakon 18 millió forintba került. A digitálisan felújított változatot premierjét 2004. december 25-én tartották az m1-en, majd 2006. december 4-én DVD-n is kiadták.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- 1951: Karlovy Vary – diploma Soós Imre alakításáért
- 2012: a filmet felvették a Magyar Művészeti Akadémia által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé
Érdekességek
[szerkesztés]- A filmet több helyszínen forgatták, ötven szereplővel és ezerkétszáz falusi statisztával. A főhelyszín Dabas városa volt, ahol a történeti hitelesség miatt az adott utcákról ideiglenesen eltávolították a légkábeleket tartó oszlopokat és a cseréptetős házakat zsúpszalmával fedték be. Döbrögiék kastélya a Halász Móricz-kúria, de látható a helyi református templom és a Nemesi Kaszinó is (a mai Kossuth Művelődési Központ); utóbbinak az udvarán húzták Matyit deresre. A külső felvételek Alsó- és Felsődabason, valamint Sáriban készültek. A vásárt Dömsödön vették fel, Döbrögi első megveretésére pedig Gödöllőn került sor, ahol Matyi egy óriásplatánhoz kötözte az uraságot.
- Főszereplőnek eredetileg Gábor Miklóst képzelték el, de Nádasdy végül Horváth Teri javaslatára főiskolai tanítványát, az alföldi parasztgyerek Soós Imrét választotta.
- Soós Imrét a korhű Esterházy-deresen valóban bántalmazták. A színész utána napokig alig bírt ülni. (A deres egy múltban használt büntetés-végrehajtási eszközként egy támla nélküli vaskos padot jelentett. Az elítéltet ráfektették /a népnyelvben: "deresre húzták"/, a kezeit és lábait vaspántkal rögzítették vagy a deszkák alatt kötözték össze. A rendőrök vagy a börtönőrok ebben a helyzetben csapkodták szíjakkal és kötelekkel az elitélt testét.[3])
- A Szakáts Miklós által alakított Bogáncs szerepét eredetileg Pécsi Sándornak szánták.
- A film Kínában is nagy sikert aratott.
Televíziós megjelenés
[szerkesztés]- MTV / MTV-1 / M1, TV-2 / M2, Duna TV / Duna, Gyula TV, Filmmúzeum, Duna World, M3, M5, Magyar Mozi TV
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SZTAKI.hu
- ↑ a korabeli filmelőzetesekben és ismertetésekben néhol: Döbröghy
- ↑ Deres - Magyar néprajzi lexikon / Arcanum archívum
Források
[szerkesztés]- Féjja Sándor: A Lúdas Matyic. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata (Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum –MOKÉP, Bp., 1979)
- http://www.dabas.hu/images/stories/etektar/A_Ludas_Matyi.doc
- Ötven szereplője.... Új Szó, 1949. aug. 23.
- Ludas Matyi. MaNDA. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.), 2001/1 (a film forgatókönyvének részletes elemzése)
- Tűzkeresztelő. Filmvilág, 2004/12 (a restaurált Ludas Matyi)
- Ugrás az ismeretlenbe. Filmvilág, 2004/12 (a film restaurálási munkálatairól)
- Ludas Matyi a PORT.hu-n (magyarul)

- Ludas Matyi az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)

- Ludas Matyi az Internet Movie Database-ben (angolul)

- Ludas Matyi a Box Office Mojón (angolul)
