Uray Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Uray Tivadar
1929-ben
1929-ben
Életrajzi adatok
Született 1895. november 9.
Munkács
Elhunyt 1962. június 22. (66 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Ághy Erzsi
Pályafutása
Aktív évek 19151960
Díjai
Kossuth-díj1955
Kiváló művész1954
Érdemes művész1953
További díjakKossuth-díj (1955)

Uray Tivadar az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Uray Tivadar témájú médiaállományokat.
A Nemzeti Színház művészei országos turnén. Vízváry Mariska, Ághy Erzsi, Uray Tivadar

Uray Tivadar (Munkács, 1895. november 9.Budapest, 1962. június 22.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Élete[szerkesztés]

Uray János és Zwarnick Vilma fia. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig orvostanhallgató volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színésziskolájába, ahol 1915-ben kapott oklevelet.

Uray Tivadar sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-265. Nagy Géza alkotása

Már 1916-os vizsgaelőadásával felhívta magára a színházi szakma figyelmét.

Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt,[1] 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1919. november 28-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Ághy Erzsébetet.[2] 1923–1948 között ismét a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja, de 1928-ban fellépett a Vígszínházban, 1945-ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, ahol 1950-től játszott.

Karakterei[szerkesztés]

Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmonikus belső magatartása miatt a szerelmes hősöktől a tragikus szerepekig minden alakítását hitelesen tudta megformálni. A szakma dicsérte komédiázóképességét, ironikus emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét.

Később inkább filozofikus mélységű, intellektuálisabb készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje került előtérbe.

1939–40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt.

Díjai[szerkesztés]

Főbb szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-34; ugyanitt harminc színházi felvételen is látható.[Mj. 1]

  • Caesar (George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra) (1955)
  • Kis kadét (Villányi A.: Attak)
  • Árva László király (Herczeg F.)
  • Kárpáti Abellino (Jókai M.–Hevesi S.: Egy magyar nábob)
  • Dr. Nikodemusz (Vándor K.)
  • Moncrieff Algernon (Wilde: Bunbury)
  • Hamlet (Shakespeare)
  • Faust (Goethe: Ős Faust)
  • Julius Caesar (Shakespeare)
  • Prospero (Shakespeare: A vihar)
  • Alfieri ügyvéd (Miller: Pillantás a hídról)
  • Bánk, Ottó, Biberách (Katona J.: Bánk bán).

Filmjei[szerkesztés]

  • Az új földesúr (1935)
  • Havi 200 fix (1936)
  • Én voltam (1936)
  • Méltóságos kisasszony (1936)
  • Az aranyember (1936) - Krisztyán Tódor
  • Hotel Kikelet (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • Háromszázezer pengő az utcán (1937)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Semmelweis (1939)
  • Mindenki mást szeret (1940)
  • Mária két éjszakája (1940)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Tavaszi szonáta (1942)
  • Egy asszony elindul (1948)
  • Különös házasság (1951)
  • Semmelweis (1952)
  • Nyugati övezet (1952)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1953)
  • Dollárpapa (1956)
  • Tanár úr kérem (1956)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
  • Alázatosan jelentem (1960)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az Est-filmhíradó tudósítása szerint színházváltása oka megingott anyagi helyzete volt, ui. négyszeres gázsiért és esténként 20 korona felléptidíjért történt.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 4035/1919. folyószáma alatt.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2013 február 1-i lekérdezés

Források[szerkesztés]