Fáy Szeréna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fáy Szeréna
Váradi Antal, Dr.: Az úttörők. Társulat: Nemzeti Színház. Bemutató: 1890.10.24. Szereplők: Balsors: Fáy Szeréna
Váradi Antal, Dr.: Az úttörők. Társulat: Nemzeti Színház. Bemutató: 1890.10.24. Szereplők: Balsors: Fáy Szeréna
Életrajzi adatok
Születési név Frankl Szeréna
Született 1865. december 24.[1]
Kisjenő
Elhunyt 1934. január 27. (68 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Házastársa Simai Gyula
Díjai
További díjak Farkas–Ratkó-díj (1885)

Fáy Szeréna az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fáy Szeréna témájú médiaállományokat.
Jókai Mór: Az aranyember. Társulat: Nemzeti Színház. Bemutató: 1884.12.03. Timea: Fáy Szeréna

Fáy Szeréna, Simai Gyuláné, szül. Frankl Szeréna[2] (Erdőhegy, 1865. december 24.Budapest, 1934. január 27.) magyar színésznő, színművészeti akadémiai tanár, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Pályafutása[szerkesztés]

Jókai Mór és Laborfalvi Róza (akinek rokona volt) pártfogásával már 12 éves korában bejutott a Színművészeti Akadémiára, ahol Szigeti József volt a mestere. Ennek elvégzése után, 1880-ban a Paulay Ede által vezetett Nemzeti Színház tagja, 1918-tól örökös tagja lett. Mivel kezdetben a tragikai szerepkörben Jászai Mari és Márkus Emília mellett nehezen tudott érvényesülni, 1895-ben elszerződött a Nemzetiből. 1888-ban a bécsi Volkstheaterben, 1899–1900-ban Kolozsvárott játszott. Elsősorban a drámai hősnő szerepkörében aratott nagy sikereket. Játéka a klasszikus hagyományokat követően patetikus, ugyanakkor igen erőteljes és lendületes volt. Komikus szerepekben is sikereket aratott. 1925-től 1934-ig a Színművészeti Akadémián drámai és vígjátéki gyakorlatot tanított. A régi színházi iskola hagyományain nevelkedett Fáy Szeréna a szereppel való azonosulásra, az átélés jelentőségére hívta fel tanítványai figyelmét, akikkel kiváló pedagógiai érzékkel foglalkozott. Több filmben is játszott.

Fáy Szeréna sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/1-1-12. Margó Ede alkotása.

A Kerepesi temetőben nyugszik. Sírján a Margó Ede szobrászművész alkotta gyönyörű női alak áll. Sírverse:

„Mit állsz tátongó mélység, lábaimnál?
Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt:
A por hull csak belé, e föld szülötte
Én glóriával átallépem azt.”
(Madách Imre: Az ember tragédiája; 11. szín)

Ignácz Rózsa visszaemlékezése szerint igen jótékony, karitatív szellemű volt, a szegény sorsú színinövendékeket ruhával, fehérneművel segítette. (Ignácz Rózsa például igen sovány volt, őt minden délután jól meguzsonnáztatta). Nagy állatbarát volt, amikor kedvenc kutyája kimúlt, Fáy gyászba öltözött.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1885-ben Farkas–Ratkó-díjat kapott.
  • 1921. november 24-én a Nemzeti Színház igazgatósága és művészei Herczeg Ferenc Árva László király című darabjának előadása keretében ünnepelte meg Fáy Szerénának 40 éves nemzeti színházi tagságát.

Főbb szerepei[szerkesztés]

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Teréza mama (Jókai Mór: Az aranyember. Rendező: Korda Sándor) 1918.
  • Matyólakodalom (1920);
  • Leánybecsület (1923)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. nm0299598, 2016. január 10., Internet Movie Database
  2. Fáy Szeréna S.. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 20.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957);
  • Ignácz Rózsa: Malvolio tanár úr és a többiek (Prospero szigetén, Bp., 1960).
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Bp., 1931. Stephanum ny.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Színház az egész!... Játékos színháztörténeti keleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub