Szacsvay Imre (színművész)
Szacsvay Imre | |
Született | 1854. október 10. Irsa |
Elhunyt | 1939. május 23. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Boér Emma (1878–1938) |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színészeti Tanoda (–1873) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (41/1-1-4) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szacsvay Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esztelneki Szacsvay Imre, Szacsvay Imre Dezső (Irsa, 1854. október 10. – Budapest, 1939. május 23.)[3] drámai színész, a magyar színjátszás klasszikus stílusának egyik legjelentősebb képviselője.
Élete
[szerkesztés]A Pest megyei Irsán született Szacsvay Ágostonnak, a keleti vaspálya felügyelőjének és Tassy Rózának a fiaként. 1871 őszén lett a színitanoda hallgatója, tanulmányai közben mint statiszta dolgozott az István téri Színházban és a Várszínházban. 1874 tavaszán meghívták Kolozsvárra próbajátékra és május 1-jén szerződtették hősszerelmesnek és társalgási színésznek. Május 5-én Feuillet Juliájának Maxim szerepében lépett fel. Schiller Don Carlosának alakítása volt az első sikere. 1875-ben Szigligeti Ede meghívta egy próbaévre a Nemzeti Színházhoz, azonban Szacsvay Imre visszautasította meghívást. 1884-ig működött Kolozsvárt, ahonnan végül 1884-ben Paulay Ede hívta őt a budapesti Nemzeti Színházhoz. Itt aratta legnagyobb sikereit. Február 18-án láthatta először a pesti közönség a Fourchambault-családban Bernand szerepében. Március 16-án kötött szerződést és 21-én már Sardou Fedorá c. művében Lorisz Ipanovként lépett fel. A kritikusok kezdetben tartózkodással fogadták, azonban az 1885. július 24-ei, az Othello címszereplőjeként nyújtott alakítását már jelentősen méltatták. 1908 októberében megválasztották a drámabíráló bizottság tagjának, majd 1909-ben a színház örökös tagja lett. Lear Király szerepében 1888. augusztus 24-én lépett színpadra először és 1913. szeptember 29-én ez volt az utolsó alakítása is egyben, ekkor ugyanis saját visszavonult, mivel úgy érezte, hogy a kor követelményeinek már nem felel meg az ő játékstílusa. Ódry Árpád a következőket írta róla: „Learját és Brutusát örökké magam előtt fogom látni, mint a sziklakeménység inkarnációját." 1915 és 1923 között a Színiakadémia tanára volt. Felesége Boér Emma színésznő volt, akivel 1878 májusában kötött házasságot.[4] Halálát idült szívizomlob, agyvérömleny okozta. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (41/1-1-4).
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Petur bán (Katona József: Bánk bán)
- Shakespeare színműveiben:
- Othello (Othello)
- Mac-Duff (Macbeth)
- Rómeó (Rómeó és Júlia)
- Antonius (Antonius és Cleopatra)
- Antonius (Julius Caesar)
- Theseus (Szentivánéji álom)
- Prospero (Vihar)
- Antonio (Velencei kalmár)
- Leontes (Téli rege)
- Achilles (Troilus és Cressida)
- Claudius (Hamlet)
- Brutus (Julius Caesar)
- Lear király (Lear király)
- Macbeth (Macbeth)
- Coriolanus (Coriolanus)
- Bannai Gerő (Szigligeti Ede: Rang és mód)
- Bercsényi Miklós (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága)
- Mózes (Rákosi: Elnémult harangok)
- John Gabriel Borkman (Ibsen)
Műve
[szerkesztés]- Életem és emlékeim (sajtó alá rendezte: Balassa I., Budapest, 1940)
Irodalom
[szerkesztés]- Ivánfi Jenő: A színpad művészete (Budapest, 1919)
- Rédey Tivadar: A magyar beszéd színpadi művészei (Budapest, 1920)
- Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Budapest, 1957)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14389.htm, Szacsvay Imre, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 171/1939. folyószáma alatt.
- ↑ Fővárosi Lapok 1878. március 30.
Források
[szerkesztés]- Magyar színművészeti lexikon 162. old.
- Magyar színművészeti lexikon 163. old.
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon
- PIM
További információk
[szerkesztés]- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900