Bajor Gizi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Beyer Gizella
Bajor Gizi-Mohács-Mária királyné.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Beyer Gizella
Született 1893. május 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1951. február 12. (57 évesen)[3][2][1][4]
Budapest[2]
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Germán Tibor
Pályafutása
Aktív évek 19141951
Híres szerepei Cecile
Herczeg Ferenc: Kék róka
Díjai
Kossuth-díj1948
Kiváló művész1950
További díjak

Bajor Gizi az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beyer Gizella témájú médiaállományokat.

Bajor Gizi (született Beyer, később Bayor Gizella) (Budapest, 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Élete[szerkesztés]

Sváb gyökerekkel rendelkező bányamérnök apja, Beyer Marcell és szlovén-olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a budapesti Kálvin téren.

Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött.[5]

1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz.[6] A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak.[7][8] Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.

Keresztfia, Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről[9].

Művészete[szerkesztés]

Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Nemzeti Színház. Bemutató: 1918. június 7. Rendező: Hevesi Sándor. Júlia: Bajor Gizi
Bajor Gizi és családjának síremléke a budapesti Farkasréti temetőben

Főbb szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[10]

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

  • 100 000 koronás ruha (1929)
  • Petőfi (1921)
  • A megbűvöltek (1921)
  • Rongyosok (1925)
  • Az orvos titka (1930)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Halló, Budapest (1935)
  • Két fogoly (1937)
  • A szűz és a gödölye (1941)

Díjai[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ^ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Байор Гизи, 2017. február 24.
  3. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  4. Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Budapest IV. ker. polgári házassági anyakönyvek, 1920. év, 251. folyószám
  6. Bp. VII. ker. állami házassági akv. 306/1929. folyószám
  7. A budapesti kir. törvényszék 1.P.45920/932./5. sz. ítélete.
  8. Paupera Ferenc - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  9. Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009-ISBN 978 963 14 2725);
    Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó, 2012 ISBN 978 963 14 2725 7);
    Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013-ISBN 978-963-9996-70-0
  10. 2011. szeptember 15-i lekérdezés

További információk[szerkesztés]