Bajor Gizi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beyer Gizella
Bajor Gizi-Mohács-Mária királyné.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Beyer Gizella
Született 1893. május 19.
Budapest[1]
Elhunyt 1951. február 12. (57 évesen)[2][1]
Budapest[1]
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Germán Tibor
Pályafutása
Aktív évek 19141951
Híres szerepei Cecile
Herczeg Ferenc: Kék róka
Díjai
Kossuth-díj 1948
Kiváló művész 1950

Bajor Gizi az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beyer Gizella témájú médiaállományokat.

Bajor Gizi (született Beyer, később Bayor Gizella) (Budapest, 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Élete[szerkesztés]

Sváb gyökerekkel rendelkező bányamérnök apja, Beyer Marcell és szlovén-olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a budapesti Kálvin téren.

Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött.[3]

1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz.[4] A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak.[5][6] Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.

Keresztfia, Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről[7].

Művészete[szerkesztés]

Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Nemzeti Színház. Bemutató: 1918. június 7. Rendező: Hevesi Sándor. Júlia: Bajor Gizi
Bajor Gizi és családjának síremléke a budapesti Farkasréti temetőben

Főbb szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[8]

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

  • 100 000 koronás ruha (1929)
  • Petőfi (1921)
  • A megbűvöltek (1921)
  • Rongyosok (1925)
  • Az orvos titka (1930)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Halló, Budapest (1935)
  • Két fogoly (1937)
  • A szűz és a gödölye (1941)

Díjai[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Байор Гизи, 2017. február 24.
  2. nm0048065, 2016. január 9., Internet Movie Database
  3. Budapest IV. ker. polgári házassági anyakönyvek, 1920. év, 251. folyószám
  4. Bp. VII. ker. állami házassági akv. 306/1929. folyószám
  5. A budapesti kir. törvényszék 1.P.45920/932./5. sz. ítélete.
  6. Paupera Ferenc - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  7. Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009-ISBN 978 963 14 2725);
    Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó, 2012 ISBN 978 963 14 2861 2);
    Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013-ISBN 978-963-9996-70-0
  8. 2011. szeptember 15-i lekérdezés

További információk[szerkesztés]