Bajor Gizi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beyer Gizella
Bajor Gizi-Mohács-Mária királyné.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Beyer Gizella
Született 1893. május 18.
Budapest
Elhunyt 1951. február 12. (57 évesen)[1]
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastárs Germán Tibor
Pályafutása
Aktív évek 19141951
Híres szerepei Cecile
Herczeg Ferenc: Kék róka
Díjai
Kossuth-díj 1948
Kiváló művész 1950

Bajor Gizi az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Beyer Gizella témájú médiaállományokat.

Bajor Gizi (született Beyer, később Bayor Gizella) (Budapest, 1893. május 19.Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Élete[szerkesztés]

Bányamérnök apja, Beyer Marcell és olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a Kálvin téren.

Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. Bajor Gizi nevét Szentesy Lajostól, az Akadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött.[2]

1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz.[3] A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak.[4][5] Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült róla Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.

Keresztfia: Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről[6].

Művészete[szerkesztés]

Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Nemzeti Színház. Bemutató: 1918. június 7. Rendező: Hevesi Sándor. Julia: Bajor Gizi
Bajor Gizi és családjának síremléke a budapesti Farkasréti temetőben.

Főbb szerepei[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[7]

Ismertebb filmjei[szerkesztés]

  • 100 000 koronás ruha (1929)
  • Petőfi (1921)
  • A megbűvöltek (1921)
  • Rongyosok (1925)
  • Az orvos titka (1930)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Halló, Budapest (1935)
  • Két fogoly (1937)
  • A szűz és a gödölye (1941)

Díjai[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. nm0048065, 2016. január 9., Internet Movie Database
  2. Budapest IV. ker. polgári házassági anyakönyvek, 1920. év, 251. folyószám.
  3. Bp. VII. ker. állami házassági akv. 306/1929. folyószám.
  4. A budapesti kir. törvényszék 1.P.45920/932./5. sz. ítélete.
  5. Paupera Ferenc - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  6. Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009-ISBN 978 963 14 2725);
    Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó. 2012-ISBN 978 963 14 2861 2);
    Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013-ISBN 978-963-9996-70-0
  7. 2011. szeptember 15-i lekérdezés

További információk[szerkesztés]