Harsányi Zsolt
| Harsányi Zsolt | |
 | |
| 1929 körül | |
| Született | Harsányi Zoltán Tibor Pál 1887. január 27.[1][2][3][4] Korompa |
| Elhunyt | 1943. november 29. (56 évesen)[1][2][3][4] Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar[5] |
| Házastársa | Orbán Ilona (h. 1913–1919) Téven Erzsébet (h. 1922–1934) |
| Szülei | Harsányi Ödön Zimmermann Etelka |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (10-1-1-9) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harsányi Zsolt témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27.[6] – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.
Életpályája
[szerkesztés]Harsányi Ödön vasgyári tisztviselő és Zimmermann Etelka fia. Előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Fiatalon kezdett újságírással foglalkozni: Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Budapesten Színházi Hét címmel színházi lapot szerkesztett. A lap később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Budapesten a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa volt. A Magyar PEN Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak. Paulini Bélával Kodály Zoltán Háry János című dalművének ő írta a szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.
Első házastársa Orbán Ilona színész volt, akit 1913. február 6-án vett nőül, majd hat évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Téven Zoltán és Barna Matilda lánya, Erzsébet volt, akivel 1922. január 10-én Budapesten kötött házasságot, azonban 1934-ben tőle is elvált.[8]
Főbb művei
[szerkesztés]- Komédiások; rajzolták Major Henrik, Kürthy György, szöveg Harsányi Zsolt; Tevan, Békéscsaba, 1911
- Színházi kis lexikon; Légrády, Bp., 1918
- Shakespeare a Nyujorkban. Tréfás színházi regény; Légrády, Bp., 1918
- A féltékeny költő. Kuplék, dalok, sanzonok; Pallas, Bp., 1920
- A szüzek hódolata. Vígjáték; Lukács, Bp., 1922 (Kulissza-könyvtár)
- Az arany holló (regény, Bp., 1925);
- Lívia néni és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1928 (Magyar könyvtár)
- Rozmaring. Regény; Légrády, Bp., 1929 (Pesti Hírlap könyvek 100.)
- Életre-halálra; René Franklin, Bp., 1931
- Az üstökös. Petőfi életének regénye (regény, Bp., 1932);
- Ember küzdj!… Madách életének regénye (regény, Bp., 1932);
- Csak azért is! Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1933
- Szólalj, szólalj, virrasztó! Zrínyi, a költő, életének regénye (regény, Bp., 1934.);
- A tündérkirálynő. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1934
- Édes fiam. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1935
- Ecce homo. Munkácsy Mihály életének regénye (regény, Bp., 1935);
- Magyar rapszódia. Liszt Ferenc életének regénye (regény, Bp., 1936); hangoskönyv - MEK
- Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye (regény, Bp., 1937);
- És mégis mozog a föld. Galilei életének regénye (regény, Bp., 1937);
- Jókedvű könyv; Singer-Wolfner, Bp., 1937
- Liline. Liszt Ferenc első szerelme. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp, 1937 (Szép könyvek)
- Magdolna. Három szerelem regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1938
- Sacra Corona. A magyar szent korona regénye (Bp., 1938)
- Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939);
- Két elbeszélés; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
- A lebegő szív. Költemények és műfordítások; Singer-Wolfner, Bp., 1939
- Jókedvű könyv. Új gyűjtés; Singer-Wolfner, Bp., 1939
- Grófkisasszony. Vígjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1939 (Nemzeti irodalmunk mesterei)
- Mátyás király. Regény, Bp. 1940. - hangoskönyv - MEK
- Szegény János. Korvin János életének regénye (regény, Bp., 1940);
- Élni jó. Rubens Péter Pál életének regénye (regény, Bp., 1940);
- Whisky szódával (regény, Bp., 1941);
- A bolond Ásvayné (színmű, 1942);
- Aranyalma (regény, Bp., 1942)
- Jókedvű könyv. Harmadik gyűjtés; Új idők, Bp., 1943 (Magyar regények XIII.)
- Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig. A daljáték ismertetése; zene Kodály Zoltán, szöveg Paulini Béla, Harsányi Zsolt; Élet Ny., Bp., 1943
- Hajnali cigaretta. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1943
- Zajzon Ádám levelei; bev. Harsányi Grete; Új Idők, Bp., 1944
- Galgó három felesége. Regény; Új Idők, Bp., 1944
Irodalom (válogatás)
[szerkesztés]- Németh László: Mi a ponyva? in: Kiadatlan tanulmányok I–II. Bp., Magvető, 1968, I., 690–696. Online: Magyar Művészet, VII. évfolyam 1. szám, 2019. március, 86-88. oldal
- Keresztury Dezső: Harsányi Zsolt. Magyar Csillag, 1943.
- Bessenyei György: Harsányi Zsolt a szórakoztató iparos Könyvtáros, 1954. 1a. sz.)
- Harsányi András: Emlékezés Harsányi Zsoltra (Confessio, 1987)
- A világ legrégibb író-dinasztiája a Literátus-Harsányi család, melynek tagjai 600 év óta forgatják a tollat = Színházi Élet XX. évf. 7. sz. Bp., 1930. febr. 9-15.
Ajánlott linkek
[szerkesztés]- Száva István (életrajzi regények)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ LIBRIS, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Születési bejegyzése a korompai evangélikus keresztelési akv. 6/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Orbán Ilonával a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 131/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Téven Erzsébettel a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 18/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
Források
[szerkesztés]- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 768. o. ISBN 963-05-6805-5
