Petőfi Társaság
| Petőfi Társaság | |
 | |
| Alapítva | 1876 |
| Megszűnt | 1944 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Társaság témájú médiaállományokat. | |
A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.
Története[szerkesztés]
Létesítése körül legtöbbet Balázs Sándor, Éjszaki Károly, Komócsy József, Lauka Gusztáv, Szana Tamás és Szigligeti Ede fáradozott. A társaság első nyilvános ülését 1876. január 1-jén tartotta meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
A Petőfi Társaság gondosan megválogatott felolvasásaival csakhamar nagy közönséget és népszerűséget szerzett magának, bár eleinte saját helyisége sem volt, ahol havi felolvasó üléseit tarthatta volna, és más egyesületek helyiségeiben kellett meghúzódnia. Az Akadémia, Lónyay Menyhért gróf szívességéből, csak évek múlva nyitotta meg számára havi üléstermét, ahol azután minden hónap második vasárnapján tartotta nyilvános felolvasó üléseit.
Tevékenysége[szerkesztés]
A társaság rendes tagjai és vendégei ezeken az üléseken szépirodalmi műveket, széptani és irodalomtörténeti eredeti dolgozatokat olvastak, teljesen kizárva a fordított művek bemutatását. A társaság fennállása során számos eredeti munkát bocsátott közre s egy ideig volt közlönye is, melyet azonban később megszüntetett.
Pályázatai költői művekkel és széptani fejtegetésekkel gazdagították az irodalmat. Elejétől fogva nagy gondot fordított Petőfi kéziratainak, s az életére vonatkozó adatoknak összegyűjtésére; gyűjtötte ezenkívül a nagy költő eredeti kiadásait és műveinek különböző nyelvű fordításait, valamint a róla megjelent arcképeket is. Könyv- és kézirattárát gyakran használták a Petőfivel foglalkozó magyar esztétikusok, s a társasághoz folyvást fordultak tanácsért, útbaigazításért külföldről is, különösen pedig Olasz- és Svédországból, ahol külső tagjai is voltak, a Petőfi-fordítók és -ismertetők sorából. A rendes tagok számát 60 főben állapították meg, tiszteletbeli és külső tagot a társaság tetszés szerint választhatott. A társaság első elnöke Jókai Mór volt. A tiszteletbeli tagok közt foglalt helyet Kossuth Lajos is, aki megválasztása után Szana Tamáshoz intézett hosszabb levelében méltányolta a Társaság céljait.
A Petőfi Társaság hozta létre a Petőfi Múzeumot és adta ki a Petőfi Könyvtár c. sorozatot.[1]
A társaság elnökei[szerkesztés]
| Elnök | Hivatali ideje |
|---|---|
| Jókai Mór | 1876 – 1903 |
| Herczeg Ferenc | 1904 – 1919 |
| Pekár Gyula | 1920 – 1936 |
| Császár Elemér | 1937 – 1939 |
| Kornis Gyula | 1940 – 1944 |
A Petőfi Társaság tagjai betűrendben[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum - Petőfi gyűjtemény, A Petőfi Társaság története (1876—1944)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Petőfi-társaság, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
