Meltzl Hugó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meltzl Hugó
Életrajzi adatok
Született1846. július 31.
Szászrégen
Elhunyt1908. január 20. (61 évesen)
Nagyvárad
SírhelyHázsongárdi temető
Ismeretes mintirodalomtörténész
IskoláiLipcsei Egyetem
Pályafutása
Szakterületbölcsészet
Kutatási területirodalomtörténet
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TEnyilvános rendes tanár, dékán, rektor
A Wikimédia Commons tartalmaz Meltzl Hugó témájú médiaállományokat.
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Lomnitzi Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846. július 31. – Nagyvárad, 1908. január 20.) bölcsész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, dékán, rektor.

Életpályája[szerkesztés]

Meltzl Hugó német anyanyelvű volt. Tanulmányait Kolozsváron és németországi egyetemeken folytatta, 1872-ben, a frissen létrejött kolozsvári egyetemen kinevezték a német nyelv és irodalom rendes (később a francia és olasz nyelv jogosított) tanárává, 1888–1889-ben a bölcsészeti kar dékánja, 1894–1895-ben pedig az egyetem rektora volt. Hosszabb utazásokat tett a külföldön, Algériát is bejárta. Széles körű kapcsolatokat tartott külföldi tudósokkal. Nagy érdeme, hogy megismertette külföldön Petőfi Sándor és Eötvös József munkásságát. Cikkei a Történeti Lapokban, a Magyar Polgárban, a Petőfi Társaság Lapjában, a Koszorúban, az Ellenzékben a Kelet Népében jelentek meg.

Brassai Sámuellel együtt szerkesztette és kiadta a többnyelvű Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokat (Acta Comparationis Litt. et Fontes Compar. Litt. Universarum) 1877-1888 között.

Írói álneve Lomnitz Hugó.

Elhunyt 1908. január 20-án, élete 62., házassága 35. évében, örök nyugalomra helyezték 1908. január 23-án délután 3 órakor az ágostai evangélikus egyház szertartásai szerint. Neje Berger Hermine volt. Fia, Meltzl Balambér (1880-?), a római jog művelője volt.

Egyesületi, testületi tagságai[szerkesztés]

  • Az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja
  • A Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja
  • Az Erdélyi Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja
  • A frankfurti Freie Deutsche Hochstift tagja
  • A philadelphiai Antiquarian and Numismatic Society tagja
  • A lipcsei Akademisch-Philosophischer Verein tagja
  • A palermói Királyi Tudományos Akadémia tagja

Munkái[szerkesztés]

„Egyetemi tanárként – megelőzve Gyulai Pált – hosszú éveken át előadássorozatot hirdet Petőfi életéről, költészetéről, világirodalmi helyéről. Közben hazai és németországi, olaszországi lapokban, ma már alig elérhető kiadványokban méltatja a magyar költőt, fordítja verseit, elsősorban a Felhők ciklus darabjait. (Olaszország Petőfi-fordítóiról A szicíliai Petőfi-iskola címmel már 1879-ben cikksorozatot jelentet meg a kolozsvári Keletben.)”

Kozma Dezső

  • Petőfi, Gedichte. München, (1867.). Lipcsében nyomatott, az ajánlás Heidelbergben kelt 1867 tavaszán.
  • Stellung, Maas und Methode der Philosophie in der Gymnasial-Pädagogik. Leipzig, 1872.
  • Schopenhauer Arthur bölcselmi elődei. Kolozsvár, 1873. (A kritikai irodalomtörténet fogalmáról).
  • Petőfi pamphletistái és panegyristái. Uo. 1874.
  • Petőfi Sándoron, a mi szivünk szerint való, nagy emlékezetű poétánkon megpróbált, legutolsó erőszakról szóló, kurta, de igaz hűséggel elbeszélt historia. Uo. 1874.
  • A kritikai irodalomtörténet fogalmáról. Egyszersmind bevezetésül a német irodalom új korának történetéhez. Felolvasás, mellyel a kolozsvári egyetemen a német irodalom kritikai előadását 1873. okt. 22. megkezdette. Bécs, 1875.
  • Petőfi nicht werth von ungarischen Universitäten gefeiert zu werden. Authentische Documente zur Geschichte einer merkwürdigen These des Herrn Prof. an der Klausenburger Universität Adalbert Szász. Uo. 1875. és 1884.
  • Grün Anasztáz. Kolozsvár, 1876.
  • Die verhängnissvollen Tränen. Uo. 1877. (Gedicke dr. hagyatékából kiadott japán dráma).
  • Akademisch-philosophisch Sänge und Klänge. Leipzig, 1877.
  • Petőfi Ausztriában és Ausztráliában. Kolozsvár, 1878. (Különny. a M. Polgárból).
  • II. Oszkár király szkáld költeményei. Uo. 1878.
  • Jile Romart. Volkslieder der transilv.-ungar. Zigeuner. Uo. 1878.
  • La réforme litteraire en Europe. Uo. 1878.
  • Hymnes et odes inédites de feu Ch. Ziegler-Carlopago ...
  • Nathaniana. Zur 100-jähr. Feie des Lessing'schen Drama's. Uo. 1879.
  • A műfordítás alapelvei Petőfire való tekintettel. Kolozsvár, 1879. (Acta Comparationis).
  • Der Wahnsinnige Petőfi's. Az őrült. Originaltext der ersten Ausgabe. Verdeutschung. Lesearten. Commentar. Leipzig, 1879. (Ism. Heinrich G. Egyet. Philol. Közlöny 1881.).
  • A siciliai Petőfi-iskola. (Olaszul). Palermo, 1880. (Magyarul a Kelet 1879. 1. és köv. sz.).
  • Az Eddabeli Atlamal és a gót ó-izlandi hagyományok magyar tanuságai. Kolozsvár, 1880. (Különny. a Magyar Polgárból).
  • Fritzlaui Hermann Sente Elsebétje. Uo. 1880.
  • Die Rätsel- und Vexirfragenpoesie der Szekler. Uo. 1880.
  • Kantiana Hungarica. Festschrift zum Centenarium der kritik der reinen Vernunft. Uo. 1881.
  • Das sogeannte Skolian des Hybrias. Uo. 1881.
  • Petőfi, Eperjesi vérpad. (Ein unbetileltes Fragment aus des Dichters Nachlass. Uo. 1881.).
  • Petőfi jelszava. Hat sorból hét czikk. Philosophiai-aesthetikai tanulmány. Uo. 1882. és 1885.
  • Petőfi's Wolken. Lübeck, 1882.
  • Die Minckwitzische Ode, ihr epitheton ornans und Neologismus. London, 1882.
  • Goethe's Weltliteratur. Neun Thesen zur Semisaecularfeier des Todes Goethes XXII. März. Uo. 1882.
  • Zur Lehre von versteckten Praefix. Uo. 1882.
  • La Préambule Selinuntine et le Dieu Povos. Palermo, 1883.
  • Les trois L de Dante. Firencze, 1883. és Kolozsvár, 1886.
  • Solidarität des Astarte- und Madonnacultus. Kolozsvár, 1884.
  • Das verstärkte Praefix. Uo. 1884.
  • Petőfi's ausgewählte Gedichte. München, 1883.
  • Petőfi-Felhők. Uo. 1884. (Az editio princeps diplomatikus hű lenyomata 1846-ból, kritikai jegyzetekkel).
  • Palaeográfiai és szövegkritikai észrevételek az Eddahoz. Uo. 1885.
  • Polydora nova. Lieder aus 33 Sprachen. London, 1885.
  • Száztizenegy nap Carthago romjain. Kolozsvár, 1885.
  • Istar és Isolt. Uo. 1885.
  • Folksongs of the Acta comp. Filadelfia, 1885.
  • Scheffel als Mensch. Hermannstadt, 1886.
  • Denkmünze zum Centenarium Schopenhauers. Klausenburg, 1886.
  • Die Monstanz. Uo. 1886.
  • Die Mütter. Anregung zu neuer Deutung der schwierigsten Scene des II. Theiles des Faust. Uo. 1888. (Lomnitz Hugo névvel).
  • A philosophia fogalma új szempontból. Uo. 1894. (Mindezen munkák részben csak 30-40 példányban jelentek meg, nagyrészt mint különnyomatok hazai s külföldi hirlapokból és sajat folyóiratából, azért valóságos könyvészeti ritkaságok).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bányai Elemér: Meltzl Hugó, Nyugat, 1908. 3. szám Online hozzáférés
  • T. Szabó Levente: Negotiating world literature in the first international journal of comparative literary studies. The Albanian case, Studia Universitatis Babes-Bolyai. Philologica 2012/2, 33-52.
  • T. Szabó Levente: À la recherche… de l’editeur perdu. Brassai Sámuel and the first international journal of comparative literary studies = Storia, Identita e Canoni letterari, eds. Angela Tarantino, Ioana Bot, Ayșe Saraçgil, Florence University Press, 2013, 177-188. (Biblioteca di Studi di Filologia Moderna 19.) Online hozzáférés
  • T. Szabó Levente: Negotiating the borders of Hungarian national literature: the beginnings of the Acta Comparationis Litterarum Universarum and the rise of Hungarian studies (Hungarologie), Transylvanian Review 2013/1. Supplement (Mapping Literature), 47-61.
  • T. Szabó Levente: Az összehasonlító irodalomtudomány kelet-európai feltalálása és beágyazottsága. Az Acta Comparationis Litterarum Universarum – egy kutatás keretei = “...hogy legyen a víznek lefolyása...” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére, ed. Benő Attila et al., 2013, 449-460.
  • T. Szabó Levente: Mit tegyünk az első nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi lappal? Szempontok az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok (Acta Comparationis Litterarum Universarum) újraértéséhez, Literatura 2014/2, 134-147.
  • Hamza Gábor: Adalékok a kolozsvári egyetem történetéhez. Jogtudományi Közlöny 66 (2011) 412-413.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meltzl_Hugó&oldid=26750288”