Kozma Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozma Dezső
Született 1935. november 6. (82 éves)
Középlak
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi tanár
Iskolái Bolyai Tudományegyetem

Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1971).[1] A romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.

Életútja[szerkesztés]

Középiskoláit 1953-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1958). Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora (1971). A XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszékén, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Részt vett a román-magyar történész vegyes bizottság tagjaként a Román Akadémia és az MTA közös ülésszakain (1979, 1990). 1980 óta a Pro didactica c. tanári évkönyvek magyar szerkesztője, 1983-tól a NyIrK vezető tanácsának tagja, az 1990-es évektől szerkesztője.

Az 1989-es romániai forradalomat követően bekapcsolódott a pezsgő romániai magyar kulturális életbe, előadásokat tartott az újraindított Bolyai Szabadegyetemen, magyar költők, írók évfordulós megemlékezésein (köztük Arany János halálának 175. évfordulója, Nagyszalonta, 1992. február 29.), számos új magyar vonatkozású kiadványt ismertetett a magyar napilapokban és irodalmi folyóiratokban. Újabb és újabb irodalomtörténeti kötetei jelentek meg, amelyek kutatásai még az 1989 előtti időkre nyúltak vissza.[2] Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen c. tanulmánya a Kalotaszeg c. folyóirat 1999. évi novemberi számában jelent meg.[3] Műfordítással is foglalkozott, A műfordítás mint a nemzeti irodalom egyik lehetősége c. tanulmánya a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 47. évfolyamában jelent meg.[4]

Kiemelkedő oktatásszervezői tevékenysége, 2005-ben miközben konzulens professzora a kolozsvári egyetemnek, egyben a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora és dékánja.[5]

Munkássága[szerkesztés]

Első írását az Igazság közölte (1961). Tanulmányai és irodalomkritikai, műelemző, ismertető írásai a NyIrK, Igaz Szó, Korunk, Utunk, Studia Universitatis Babeș-Bolyai, valamint napilapok hasábjain jelentek meg. Bevezetőkkel és jegyzetekkel látta el a Tanulók Könyvtára s a Magyar Klasszikusok sorozatának több kötetét. Monográfiát írt Petelei Istvánról, Mikszáth Kálmánról, Krúdy Gyuláról, forrásértékű A valóság igézete c. munkája, melyben a századforduló kolozsvári szerkesztőségeiben megforduló írókat mutatta be.

Munkásságának jelentős részét a magyar irodalmi értékek népszerűsítése foglalta el. Gondozta és bevezetőkkel látta el Bródy Sándor, Gyulai Pál, József Jolán, Thury Zoltán, Török Gyula több kötetét (1967-87), Fehér virág címmel a századforduló novelláiból (1967), Álom és valóság címmel pedig a XIX. századvég magyar költészetéből (1974) jelentetett meg válogatást. Arany János breviárium c. összeállításával (Kolozsvár, 1982) egy új kiadványtípust honosított meg a romániai magyar könyvkiadásban. Hasonló, eredetileg Szabadság-szerelem c. s Petőfi erdélyi kötődését mindkét dimenzióban egyaránt végigkísérő kötete végül is a cenzúra beavatkozása nyomán zsugorodott csak a költő szerelmét bemutató Koltói ősz : Petőfi Júliája c. könyvvé (Kolozsvár, 1985). A IX. és XI. osztályos líceumi tanulók számára magyar irodalmi tankönyveket készített (1978, 1980). Tanulmányokat közölt Áprily Lajos, Kacsó Sándor, Kovács Dezső, Molter Károly, Sipos Domokos művészetéről.

A NyIrK-ben megjelent újabb tanulmányai közül kiemelkedik Vajda János tájlátása (1985/1) és két írása Ady szellemi örökségéről (1989/1), ill. Ady költészetének egyetemességéről (1989/2). A Szabadságban folyamatosan megjelenő Régi kolozsvári arcok c. sorozatában (1992) Bartha Miklós, Sámi László, Malonyai Dezső, Petelei István, Meltzl Hugó, Barabás Ábel, Thury Zoltán, Török Gyula, Gyulai Pál, Éjszaki Károly, Sebesi Jób, Zilahi Kiss Béla, Bede Jób, Szabó Dezső, Szász Béla, Brassai Sámuel, Kozma Ferenc és kortársaik életművét ismertette.

Kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Gyulai Pál: Tanulmányok, bírálatok; sajtó alá rend., bev. Kozma Dezső; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1967
  • Egy erdélyi novellista (Petelei István. 1969);
  • A valóság igézete : írók kolozsvári szerkesztőségekben a századfordulón. (Kolozsvár, 1972);
  • Álom és valóság. A líra megújulása a XIX. század végén; összeáll., bev. Kozma Dezső; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1974 (Tanulók könyvtára)
  • Petőfi öröksége (1976);
  • Mikszáth Kálmán (kismonográfia, Kolozsvár, 1977);
  • Magyar irodalom : középiskolai tankönyv. (IX. osztály) 1978;
  • Magyar irodalom a XIX. század második felében : 1849-1905. (Egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1980).
  • Magyar irodalom : középiskolai tankönyv. (X. osztály) 1980.
  • Krúdy Gyula postakocsiján (kismonográfia, Kolozsvár, 1981)
  • Arany János breviárium; összeáll. Kozma Dezső; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1982
  • Koltói ősz. Petőfi Júliája; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1985
  • Magyar irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára; Didactică şi Padagogică, Bucureşti, 1986
  • Magyar irodalom. Tankönyv a IX. osztály számára; Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1987
  • Klasszikusok Erdélyben. Kolozsvár : Nis Kiadó, 1995. (Erdélyi Kiskönyvtár sorozat)[6]
  • Erdélyi utakon : régi kolozsvári arcok. Székelyudvarhely : Erdélyi Gondolat, 1997.[7][8]
  • Irodalom - korok fordulóján (Kolozsvár : Stúdium Könyvkiadó, 1998.)[9]
  • Ady Endre - A földobott kő (Aranyhal Kiadó, 2002)
  • "Csak egy szabályunk van: igazat kell írni!". Petelei a hírlapíró és lapszerkesztő; vál., előszó Kozma Dezső; Örmény Kisebbségi Önkormányzat, Budaörs, 2002 (Magyar-örmény könyvtár)
  • Madách. Tanulmányok; Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján, 2003 (Palócföld könyvek)
  • Írók, költők, művek; Europrint, Nagyvárad, 2007
  • Irodalmunk útjain, Erdélyben. Válogatott írások; Madách Irodalmi Társaság; Szeged–Bp., 2015

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Madách Imre-díj (2000)[10]
  • Pro Universitate et Scientia (Magyar Professzorok Világtanácsa, 2004, Miskolc)[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kozma Dezső. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 19.)
  2. Udvardy Frigyes Kozma Dezsőre vonatkozó adatbankja nyomán.
  3. Novemberi Kalotaszeg. Szabadság, (Kolozsvár), 1999. december 14.
  4. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XLVII. évfolyamának tartalmából. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 16.
  5. Kozma Dezső, a „jeles hetvenes”. Szabadság (Kolozsvár), 2005. november 12.
  6. Ady Endre, Kemény Zsigmond és Madách Imre "erdélyi kötődéseit" mutatta be. Lásd Romániai Magyar Szó, (Bukarest), 1996. május 25-26.
  7. 48 kolozsvári alkotót mutat be, köztük Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Mikó Imre és Brassai Károly. Lásd Simon Attila: Honismeretünk bővítéséért. Udvarhelyi Híradó, (Székelyudvarhely), 1997. szeptember 11. (Udvardy adatbankja nyomán.)
  8. Nagy Miklós recenziója a kötetről, 1998
  9. Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát mutatja be. Lásd Irodalom egy kicsit másként. in Bihari Napló (Nagyvárad), 1999. május 15; lásd még Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. in Szabadság (Kolozsvár), 1999. augusztus 3.
  10. A Madách Irodalmi Társaság (Balassagyarmat) díja. Lásd Szabó Csaba: Kozma Dezső professzor Madách-díjas. Szabadság (Kolozsvár), 2000. február 12.
  11. Kolozsvári tanárokat tüntettek ki. Szabadság (Kolozsvár), 2004. január 6.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Erdélyi magyar ki kicsoda 2000. Igazgató főszerk. Stanik István. [Bukarest]-Nagyvárad, Romániai Magyar Demokrata Szövetség-Scripta Kiadó, [2000].
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Napút. Évkönyv 2005, Irodalom, művészet, környezet. Hetvenhat jeles hetvenes. Bp., Cédrus Művészeti Alapítvány, 2005.
  • Romániai magyar ki kicsoda 1997. Főszerk. Stanik István. Kolozsvár, RMDSZ-Scriptum Kiadó, 1997.
  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Antal Éva, Kovács Mónika, Pásztor Antal. Bp., Biográf, 1995.
  • Kántor Lajos: Némi kritikusi önérzettel. Előre 1968. jan. 11;
  • Kántor Lajos: Kozma Dezső: Egy erdélyi novellista. NyIrK 1969/2.
  • Dávid Gyula: Petelei-analízis. Utunk 1969/17.
  • Szász Lőrinc: A valóság igézete. Korunk 1972/10.
  • Kiczenko Judit: Kozma Dezső: Egy erdélyi novellista, Petelei István. Irodalomtörténet, Budapest, 1972/2.
  • Szávai Géza: Meghosszabbított átmérőkön. A Hét 1972/50.
  • Bori Imre: A helyi kutatások külön szempontjai. Magyar Szó, Újvidék, 1974. máj. 25.
  • Nacsády József: Kozma Dezső: A valóság igézete. Irodalomtörténet, Budapest, 1974/2.
  • Beke György: Petőfi öröksége. Utunk 1977/14.
  • Ion Oarcăsu: Tradiții durabile și prețuire reciprocă în creație spirituală. Scânteia 1978. jún. 6.
  • Kovács Magda: Kozma Dezső: Petőfi öröksége. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1979. 349-50.
  • Fejér Miklós: Kozma Dezső: Mikszáth Kálmán. NyIrK 1979/1.
  • Murádin Jenő: Szolgálatban. Beszélgetés Kozma Dezső irodalomtörténésszel. Igazság 1981. január 21.
  • Szigeti József: Kozma Dezső: Krúdy Gyula postakocsiján. NyIrK 1981/1-2.
  • Szekernyés János: Klasszikusokról, népszerűen. Beszélgetés Kozma Dezsővel. A Hét 1986/26.
  • Gaal György: Kozma Dezső: Koltói ősz: Petőfi Júliája. NyIrK 1986/2.