Szécsi Ferenc (drámaíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az újságíróról és drámaíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szécsi Ferenc (egyértelműsítő lap).
Szécsi Ferenc
SzületettSchönberg Ferenc
1861. május 16.[1]
Pest[2]
Elhunyt1941. május 17. (80 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szécsi Ferenc, született Schönberg[3] (Pest, 1861. május 16.[4] – Budapest, 1941. május 17.)[5] újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója, a Petőfi Társaság tagja.

Pályája[szerkesztés]

Schönberg Ármin (1830–1891)[6] ügyvéd és Tafler Teréz (1839–1903) fiaként született Pesten. A középiskolát Pesten, a jogot részben ugyanott, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Közben családi nevét Szécsire változtatta. Beutazta Nyugat-Európát és a Közel-Kelet egy részét; útjáról cikkeket írt a Pesti Hírlapba, (az 1880-as években gyakran Franciscus álnéven), humoreszkeket és tárcákat több más lapba.

A Vígszínház létesítésére 1894-ben alakított részvénytársaság legnagyobb részvényese volt, és így a színház üzemeltetésére alapított négyfős Vígszínház Bérlőtársaságnak is tagja lett. 1896-tól 1900 végéig a színház dramaturg-igazgatójaként működött. 1905-ben Hatvanba közjegyzővé nevezték ki, 1916-ban Pestszenterzsébetre helyezték át. 1907-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta.

Újságírói pályáját Ágai Adolf Borsszem Jankó című élclapjában kezdte, melynek évekig állandó munkatársa volt. Ő teremtette meg a lap egyik népszerűvé vált alakját, Bukovay Absentiust. Háromszáznál több, kivált humoros tárcacikke jelent meg a hazai és kisebb részben a külföldi lapok. Sorozatban gyártotta a humoros ötleteket, aforizmákat, több közülük szállóigévé vált.

A színpadi szerzőként a Bál után című egyfelvonásos színművel indult, mely 1889-ben került színre a Nemzeti Színházban. Több külföldi darabot dolgozott át és fordított magyarra. Néhány színművét külföldön is játszották (Németország, Anglia, Oroszország, Amerika.)

Érdekesség, hogy a 80. születésnapját közvetlenül követő napon hunyt el.

Családja[szerkesztés]

Felesége Deutsch Adrienne volt, Deutsch Lajos földbirtokos és Csillag Aranka lánya, akivel 1893. március 7-én Budapesten kötött házasságot.[7]

Gyermekei:

  • Szécsi Ármin András Rezső (1893–1929) magántisztviselő. Felesége Dömök Irén Erzsébet volt.[8]
  • Szécsi Gábor Ferenc (1895–1971)[9] mérnök. Felesége dr. Lakatos Márta Mária orvos volt.[10]
  • Szécsi Etelka (1897–?)

Testvére Szécsi Illés (1866–1939) gyáros, földbirtokos révén, Varsányi Irén sógora volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Bál után. Monolog. Budapest, 1889. (A Nemzeti Színházban mutatták be 1889. október 2-án)
  • Legénybúcsú. Magánjelenet. Budapest, 1892. (Monologok 38. A Nemzeti Színházban mutatták be 1891. október 9-én)
  • Kaland. Dramolet két szakaszban. Budapest, 1897. (Makai Emillel közösen. Színre került a Népszínházban 1897. január 7-én)
  • Művészszerelem. Jelenet. Budapest, 1906.
  • Derű. Szécsi Ferenc válogatott munkáinak gyűjteménye. Három kötet. Budapest és Gyoma, 1912.

További színművei[szerkesztés]

  • Sára és Bernát, paródia 1 felvonásban (Rákosi Viktorral; Népszínház, 1888. december 18.)
  • Baba, bohózat 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1893)
  • Éljen a kisiparos, Carlweiss bohózata 4 felvonásban, fordítás (Vígszínház, 1896. júl. 21.)
  • Utazás az özvegység felé, vígjáték 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1904. március 26. Előadták Prágában, Bécsben[11] és Németország több városában)
  • A színház ördöge, vígjáték 3 felvonásban (Vígszínház, 1905. március 3.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14648.htm, Szécsi Ferenc, 2017. október 9.
  2. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 80558/1893. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1893. év 12. oldal 24. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 379/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 158/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. ↑ Schönberg Ármin gyászjelentése (1891. január 23.) Pesti Hírlap, 13. évfolyam, 23. szám, 8. oldal
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 139/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. ↑ Szécsi Ármin és Dömök Irén házasságkötési bejegyzése a pesterzsébeti polgári házassági akv. 291/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. ↑ Szécsi Gábor halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 394/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. ↑ Szécsi Gábor és Lakatos Márta házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 122/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  11. ↑ „Kleine Theaterplauderein”, Wiener Hausfrauen-Zeitung, 1906. március 9. (Hozzáférés: 2021. április 25.) (német nyelvű) 

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szécsi_Ferenc_(drámaíró)&oldid=26256140”