Szécsi Ferenc (drámaíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szécsi Ferenc
Szécsi Ferenc száz magyarok könyveiből.jpg
Született Schönberg Ferenc
1861. május 16.[1]
Pest[2]
Elhunyt 1941. május 17. (80 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat.

Szécsi Ferenc, született Schönberg[3] (Pest, 1861. május 16.[4]Budapest, 1941. május 17.)[5] újságíró, ügyvéd, a Vígszínház dramaturg-igazgatója, a Petőfi Társaság tagja.

Pályája[szerkesztés]

Schönberg Ármin (1830–1891)[6] ügyvéd és Tafler Teréz (1839–1903) fiaként született Pesten. A középiskolát Pesten, a jogot részben ugyanott, részben a lipcsei egyetemen végezte. 1886-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Közben családi nevét Szécsire változtatta. Beutazta Nyugat-Európát és a Közel-Kelet egy részét; útjáról cikkeket írt a Pesti Hírlapba, (az 1880-as években gyakran Franciscus álnéven), humoreszkeket és tárcákat több más lapba.

A Vígszínház létesítésére 1894-ben alakított részvénytársaság legnagyobb részvényese volt, és így a színház üzemeltetésére alapított négy fős Vígszínház Bérlőtársaságnak is tagja lett. 1896-tól 1900 végéig a színház dramaturg-igazgatójaként működött. 1905-ben Hatvanba közjegyzővé nevezték ki, 1916-ban Pestszenterzsébetre helyezték át. 1907-ben a Petőfi Társaság tagjává választotta.

Újságírói pályáját Ágai Adolf Borsszem Jankó című élclapjában kezdte, melynek évekig állandó munkatársa volt. Ő teremtette meg a lap egyik népszerűvé vált alakját, Bukovay Absentiust. Háromszáznál több, kivált humoros tárcacikke jelent meg a hazai és kisebb részben a külföldi lapok. Sorozatban gyártotta a humoros ötleteket, aforizmákat, több közülük szállóigévé vált.

A színpadi szerzőként a Bál után című egyfelvonásos színművel indult, mely 1889-ben került színre a Nemzeti Színházban. Több külföldi darabot dolgozott át és fordított magyarra. Néhány színművét külföldön is játszották (Németország, Anglia, Oroszország, Amerika.)

Érdekesség, hogy a 80. születésnapját közvetlenül követő napon hunyt el.

Családja[szerkesztés]

Felesége Deutsch Adrienne volt, Deutsch Lajos földbirtokos és Csillag Aranka lánya, akivel 1893. március 7-én Budapesten kötött házasságot.[7]

Gyermekei:

  • Szécsi Ármin András Rezső (1893–1929) magántisztviselő. Felesége Dömök Irén Erzsébet volt.[8]
  • Szécsi Gábor Ferenc (1895–1971)[9] mérnök. Felesége dr. Lakatos Márta Mária orvos volt.[10]
  • Szécsi Etelka (1897–?)

Testvére Szécsi Illés (1866–1939) gyáros, földbirtokos révén, Varsányi Irén sógora volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Bál után. Monolog. Budapest, 1889. (A Nemzeti Színházban mutatták be 1889. október 2-án)
  • Legénybúcsú. Magánjelenet. Budapest, 1892. (Monologok 38. A Nemzeti Színházban mutatták be 1891. október 9-én)
  • Kaland. Dramolet két szakaszban. Budapest, 1897. (Makai Emillel közösen. Színre került a Népszínházban 1897. január 7-én)
  • Művészszerelem. Jelenet. Budapest, 1906.
  • Derű. Szécsi Ferenc válogatott munkáinak gyűjteménye. Három kötet. Budapest és Gyoma, 1912.

További színművei[szerkesztés]

  • Sára és Bernát, paródia 1 felvonásban (Rákosi Viktorral; Népszínház, 1888. december 18.)
  • Baba, bohózat 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1893)
  • Éljen a kisiparos, Carlweiss bohózata 4 felvonásban, fordítás (Vígszínház, 1896. júl. 21.)
  • Utazás az özvegység felé, vígjáték 3 felvonásban (Nemzeti Színház, 1904. március 26. Előadták Prágában, Bécsben és Németország több városában)
  • A színház ördöge, vígjáték 3 felvonásban (Vígszínház, 1905. március 3.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]