Ábrányi Emil (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ifjabb Ábrányi Emil
Ábrányi Emil ifj 1897-23.JPG
Élete
Született 1851. január 1.
Pest
Elhunyt 1920. május 20. (69 évesen)
Szentendre
Nemzetiség magyar
Szülei Ábrányi Kornél és Medve Jozefin
Házastársa Wein Margit
Gyermekei Ábrányi Emil
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) költészet, műfordítás, újságírás
Alkotói évei 1866-1920
Fontosabb művei Friedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása
Wagner: Trisztán és Izolda fordítása
Byron: Don Juan fordítása (1848 és 1892)
Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)
Rostand: A sasfiók fordítása (1903)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat.

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1851. január 1.[1]Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifj. Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége 1881-től Wein Margit operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil 1882-ben született.

Élete[szerkesztés]

Pesten született 1851. január 1-jén. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa volt.

Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke Budapesten, Kerepesi temető: 37/2-1-33

1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1906-tól haláláig Szentendrén élt, a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[2]

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.

Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juanjának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és Sasfiókját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vannáját és Henrik Ibsen Solness építőmesterét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

Munkássága[szerkesztés]

Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a vízivárosi Hunyadi János utcában lakott.

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszu gyászról,
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

– Él a magyar… (részlet)

Jelentősebb műfordításai[szerkesztés]

Az Ábrányi-család emléktáblája, Budapest, VI. Teréz körút 7.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Költemények (Budapest, 1876);
  • Újabb költemények (Budapest, 1882);
  • Szabadság, Haza (költemények, Budapest, 1888);
  • Márciusi dalok (Budapest, 1899);
  • Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).

Emlékezete[szerkesztés]

Szentendrén egy utcát is elneveztek róla, ahol emléktáblája is megtalálható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.
  2. Szentendre és Vidéke hetilap

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ábrányi Emil témában.