Kecel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecel
A Pintér-művek és környéke
A Pintér-művek és környéke
Kecel címere
Kecel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás város
Polgármester Haszilló Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 6237
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 8540 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 77,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 114,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecel (Magyarország)
Kecel
Kecel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 19° 15′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 19° 15′ 17″
Kecel (Bács-Kiskun megye)
Kecel
Kecel
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kecel weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecel témájú médiaállományokat.

Kecel (horvátul Keceja, Kecielj[3]) város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kecel a Duna–Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál az 54-es főút mellett fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.

Története[szerkesztés]

Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapította újra Kecelt. A településen 1869-ben épült fel az első postahivatal. 1878-ban avatták fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indult meg a vasúti közlekedés.

Az 1900-as években a településhez csatolták a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakult a ma ismert közigazgatási terület. 1921-ben megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatták a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépült a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épült a császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezették be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adták át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.

Kecelt 1970. január elsején nyilvánították nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapta meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.

Napjaink[szerkesztés]

A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatok. A településen számos park és több szökőkút épült.

Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a „Keceli Hírek”.

Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak is köszönhető.

A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.[4]
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park
  • Szabadság-emlékmű (Eskulits Tamás)
  • Második világháborús emlékmű
  • Trianon-emlékmű
  • 18. századi barokk temetőkápolna
  • A községháza 1878-ban épült eklektikus stílusban.
  • Patachich Gábor szobra
  • Első világháborús, és 56-os emlékmű
  • Római istenek kútja
  • A Szentháromság-templom 1802-ben épült, barokk stílusban
  • A Nepomuki Szent János-szobor 1820-ban épült.
  • Ősök kútja
  • A Szentcsalád-templomot 1820-ban szentelték fel.
  • Az evangélikus templomot 1992-ben fejezték be.
  • Keceli Gyógyfürdő: Az itteni gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, mely jodidot és bromidot is tartalmaz. A víz összetételénél fogva mozgásszervi megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések, bizonyos nőgyógyászati problémák és reumatikus panaszok kezelésére alkalmas. A fürdő jelenlegi területén két medence várja a fürdővendégeket.

Sportolási lehetőség[szerkesztés]

  • Lovaglás: Szőlőfürt Lovasiskola, Vöröszászló Major
  • Kézilabdázás: Városi sportcsarnok
  • Labdarúgás: Városi focipálya
  • Tollas: Művelődési ház sportcsarnok

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) a szerző engedélyével
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  6. Kecel testvérvárosai. (Hozzáférés: 2015. január 6.)

További információk[szerkesztés]