Kecel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kecel
A Pintér-művek és környéke
A Pintér-művek és környéke
Kecel címere
Kecel címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállás város
Polgármester Haszilló Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6237
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 8540 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület114,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecel (Magyarország)
Kecel
Kecel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 19° 15′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 31″, k. h. 19° 15′ 17″
Kecel (Bács-Kiskun megye)
Kecel
Kecel
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kecel weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecel témájú médiaállományokat.

Kecel (horvátul Keceja, Kecielj[3]) város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kecel a Duna–Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál az 54-es főút mellett fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.

Története[szerkesztés]

Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapította újra Kecelt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar falu Pest Várm. Földes Ura a’ Kalocsai Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Kalocsához 2 3/4, Tsászártöltéshez pedig 1 1/2 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, kétszeres búzát, rozsot, zabot terem, földgye homokos, buczkás, szőleje gyenge veres bort terem, sok juhokat tartanak, úgy hogy a’ miatt marhájok is meg fogyott, erdeje kevés, vannak lenn mag olaj sajtóji." 					
(Vályi András: Magyar országnak leírása: Keczel 17961799)

A településen 1869-ben épült fel az első postahivatal. 1878-ban avatták fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indult meg a vasúti közlekedés.

Az 1900-as években a településhez csatolták a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakult a ma ismert közigazgatási terület. 1921-ben megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatták a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépült a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épült a császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezették be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adták át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.

Kecelt 1970. január elsején nyilvánították nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapta meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.

Napjaink[szerkesztés]

A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatok. A településen számos park és több szökőkút épült.

Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a „Keceli Hírek”.

Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak is köszönhető.

A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.[4]
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park
  • Szabadság-emlékmű (Eskulits Tamás)
  • Második világháborús emlékmű
  • Trianon-emlékmű
  • 18. századi barokk temetőkápolna
  • A községháza 1878-ban épült eklektikus stílusban.
  • Patachich Gábor szobra
  • Első világháborús, és 56-os emlékmű
  • Római istenek kútja
  • A Szentháromság-templom 1802-ben épült, barokk stílusban
  • A Nepomuki Szent János-szobor 1820-ban épült.
  • Ősök kútja
  • A Szentcsalád-templomot 1820-ban szentelték fel.
  • Az evangélikus templomot 1992-ben fejezték be.
  • Keceli Gyógyfürdő: Az itteni gyógyvíz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, mely jodidot és bromidot is tartalmaz. A víz összetételénél fogva mozgásszervi megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések, bizonyos nőgyógyászati problémák és reumatikus panaszok kezelésére alkalmas. A fürdő jelenlegi területén két medence várja a fürdővendégeket.

Sportolási lehetőség[szerkesztés]

  • Lovaglás: Szőlőfürt Lovasiskola, Vöröszászló Major
  • Kézilabdázás: Városi sportcsarnok
  • Labdarúgás: Városi focipálya
  • Tollas: Művelődési ház sportcsarnok

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) a szerző engedélyével
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  6. Kecel testvérvárosai. (Hozzáférés: 2015. január 6.)

További információk[szerkesztés]