Petőfiszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfiszállás
A pálosszentkúti kegyhely szentkútja a Mária-szoborral
A pálosszentkúti kegyhely szentkútja a Mária-szoborral
Petőfiszállás címere
Petőfiszállás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállás község
Polgármester Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6113
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség1399 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfiszállás (Magyarország)
Petőfiszállás
Petőfiszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 19° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 19° 51′ 29″
Petőfiszállás (Bács-Kiskun megye)
Petőfiszállás
Petőfiszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Petőfiszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfiszállás témájú médiaállományokat.
Pálosszentkút (Petőfiszállás)

Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 kilométerre délre fekszik, közel Csongrád-Csanád megye határához, a térség főbb turisztikai célállomásai közül Bugactól 19 kilométerre délkeletre, Ópusztaszertől pedig 26 kilométerre északnyugatra.

A szomszéd települések: észak felől Kiskunfélegyháza, kelet felől Pálmonostora, dél felől Csengele, délnyugat felől pedig Jászszentlászló.

Megközelítése[szerkesztés]

Közigazgatási területét észak-déli irányban átszeli az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, így közúton az ország minden részéről könnyen megközelíthető, annak ellenére is, hogy a sztrádának nincs csomópontja a falu határain belül és a főút is elkerüli annak belterületét. Az autópályáról ezért a kiskunfélegyházi csomópontnál letérve, az 5402-es, majd az 5441-es úton érhető el a község, az 5-ös főút felől pedig a 122. kilométernél lévő leágazáson keresztül, az 54 103-as számú mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül kettő is érinti a települést: a Cegléd–Szeged-vasútvonal a központján is áthalad, a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal pedig a nyugati határszélét kíséri. A szegedi vasútnak két megállási pontja van a község területén: Petőfiszállás vasútállomás a belterület délkeleti szélén – ennek közúti elérését az 5441-es útból kiágazó 54 304-es számú mellékút biztosítja –, Petőfiszállási tanyák megállóhely pedig a község déli határszélétől nem messze, ritkásan lakott külterületek között. A kiskunhalasi vasút csak egy helyütt áll meg a falu határai között; Galambos vasútállomás szintén külterületen helyezkedik el, közvetlenül az 5402-es út mellett.

Története[szerkesztés]

Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.

A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Seres Lajosné (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Seres Lajosné (független)[4]
  • 1998–2002: Seres Lajosné (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Seres Lajosné (független)[6]
  • 2006–2010: Seres Lajosné (független)[7]
  • 2010–2014: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz)[9]
  • 2019-től: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6% (14,2% nem nyilatkozott).[10]

Legenda[szerkesztés]

Egy helyi legenda szerint az itteni hívek a 16. században, a török elől menekülve a templomi szentségeket egy közeli kútba rejtették, hogy így próbálják azokat megmenekíteni a meggyaláztatástól. Ennek emlékezete később is fennmaradt: a szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Pálos kolostor
  • Pálosszentkút – a Kiskunság népének búcsújáróhelye
  • Péteri-tó madár rezervátum

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. Petőfiszállás Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

  • Bánkiné Molnár Erzsébet: Petőfiszállás; szerk. Bárth János; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Pálosszentkút. A kegyhely; szerk. Szász András; Magyar Pálos Rend, Pécs, 2013