Petőfiszállás
| Petőfiszállás | |||
 | |||
| A pálosszentkúti kegyhely szentkútja a Mária-szoborral | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunfélegyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6113 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1399 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 67,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Petőfiszállás
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 19° 51′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 19° 51′ 29″ | |||
Petőfiszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Petőfiszállás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfiszállás témájú médiaállományokat. | |||
Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 kilométerre délre fekszik, közel Csongrád-Csanád megye határához, a térség főbb turisztikai célállomásai közül Bugactól 19 kilométerre délkeletre, Ópusztaszertől pedig 26 kilométerre északnyugatra.
A szomszéd települések: észak felől Kiskunfélegyháza, kelet felől Pálmonostora, dél felől Csengele, délnyugat felől pedig Jászszentlászló.
Megközelítése[szerkesztés]
Közigazgatási területét észak-déli irányban átszeli az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, így közúton az ország minden részéről könnyen megközelíthető, annak ellenére is, hogy a sztrádának nincs csomópontja a falu határain belül és a főút is elkerüli annak belterületét. Az autópályáról ezért a kiskunfélegyházi csomópontnál letérve, az 5402-es, majd az 5441-es úton érhető el a község, az 5-ös főút felől pedig a 122. kilométernél lévő leágazáson keresztül, az 54 103-as számú mellékúton.
A hazai vasútvonalak közül kettő is érinti a települést: a Cegléd–Szeged-vasútvonal a központján is áthalad, a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal pedig a nyugati határszélét kíséri. A szegedi vasútnak két megállási pontja van a község területén: Petőfiszállás vasútállomás a belterület délkeleti szélén – ennek közúti elérését az 5441-es útból kiágazó 54 304-es számú mellékút biztosítja –, Petőfiszállási tanyák megállóhely pedig a község déli határszélétől nem messze, ritkásan lakott külterületek között. A kiskunhalasi vasút csak egy helyütt áll meg a falu határai között; Galambos vasútállomás szintén külterületen helyezkedik el, közvetlenül az 5402-es út mellett.
Története[szerkesztés]
Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.
A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Seres Lajosné (SZDSZ)[3]
- 1994–1998: Seres Lajosné (független)[4]
- 1998–2002: Seres Lajosné (FKgP)[5]
- 2002–2006: Seres Lajosné (független)[6]
- 2006–2010: Seres Lajosné (független)[7]
- 2010–2014: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz)[9]
- 2019-től: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6% (14,2% nem nyilatkozott).[10]
Legenda[szerkesztés]
Egy helyi legenda szerint az itteni hívek a 16. században, a török elől menekülve a templomi szentségeket egy közeli kútba rejtették, hogy így próbálják azokat megmenekíteni a meggyaláztatástól. Ennek emlékezete később is fennmaradt: a szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Pálos kolostor
- Pálosszentkút – a Kiskunság népének búcsújáróhelye
- Péteri-tó madár rezervátum
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Petőfiszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Petőfiszállás Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Bánkiné Molnár Erzsébet: Petőfiszállás; szerk. Bárth János; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Pálosszentkút. A kegyhely; szerk. Szász András; Magyar Pálos Rend, Pécs, 2013
|
