Tataháza
Tataháza | |
Jó állapotú szélmalom, vitorla nélkül | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Alföld |
Vármegye | Bács-Kiskun |
Járás | Bácsalmási |
Jogállás | község |
Polgármester | Vörös István (független)[1] |
Irányítószám | 6451 |
Körzethívószám | 79 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1050 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 45,82 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 26,1 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 10′ 22″, k. h. 19° 18′ 00″46.172778°N 19.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 22″, k. h. 19° 18′ 00″46.172778°N 19.300000°E | |
Tataháza weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tataháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tataháza község Bács-Kiskun vármegye Bácsalmási járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A Bácskai-löszháton fekszik, Bajától 28, Bácsalmástól 6 kilométerre, a Bácskában. Nyugati határában húzódik az Illancs térségében eredő Mátételki-Kígyós csatorna (a Kígyós-főcsatorna egyik mellékága), mely szárazabb nyarak idején elveszti vizét. A község belterületén van egy nádas tó, mellette egy jó állapotban lévő szélmalom áll.
Megközelítése
[szerkesztés]A települést átszeli a Szeged és Baja közt húzódó 55-ös főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Bácsalmással az 5503-as, Mátételkével és Bácsbokoddal pedig az 5504-es út köti össze.
Története
[szerkesztés]Tataháza nevét 1485-ben említette először oklevél Thad írásmóddal, mikor Őrösi László özvegye, Eufemia és Marhárt Jakab özvegye, Borbála az őket hozomány czímen illető birtokaikat Czobor Mártonnak és Imrének adták el. E birtokok között szerepelt Thad is, a mai Tataháza előde, a melyet Tótházának is neveztek.
A török hódoltság alatt a defterek a bajai nahijében sorolják fel Tótházát Szentmiklós pusztával együtt 1580-ban 35 és 1590-ben 29 adózó házzal.
1598-ban Tóthát szerb falu lakossága Esztergom vidékére költözött.
1651-ben Polgár Pál, másként Bornemisza de Buda, végrendeletileg leányainak, Vattai Pálnénak és Földvári Jánosnénak adja bácsmegyei Tótháza birtokát, majd 1662-ben e birtokba Vattai Pált iktatták be.
1724-ben az 1662 után Tataházának nevezett puszta Czobor Imre bajai uradalmába tartozott. A bajaiak használják, de csak legeltetésre.
1727-ben ismét Tótházának írták. 1731-ben Tataháza, másképpen Tótháza néven fordult elő.
1736-ban Tataháza pusztát a bikityiek használták évi 75 forintért, majd 1764-ben Grassalkovich bajai földesúr Tataháza pusztát be akarja telepíteni, és az ide letelepedőknek az egész határt 50 forintért adja bérbe. Kikötése, hogy házaikat rendben az utcavonalba kell építeniük, a földesúri adók alól egy évig, a vármegye részéről három évig mentesültek. A külföldről jövők hat évi adómentességet élveztek.
1765 decemberben Tataházát először vették fel a vármegyei adólajstromba. 1769-ben Tataházára 137 forint adót vetett ki a vármegye.
1772-ben Tataháza földesura gróf Grassalkovich volt.
1776-ból való Tataháza legrégibb pecsétje.
1793-ban az úrbéri összeírás szerint Tataházán 102 gazda, 8 házas és 8 házatlan zsellér, továbbá egy tanító s egy jegyző volt a faluban.
1910-ben 1675 lakosából 1651 magyar, 18 német volt. Ebből 1649 római katolikus, 19 izraelita volt.
A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bácsalmási járásához tartozott.
A község határában egy Fehérhalom nevű hely is található.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kancsár György (független)[3]
- 1994–1998: Kancsár György (független)[4]
- 1998–2001: Kancsár György (független)[5]
- 2002–2002: Édes Vencel (független)[6][7]
- 2002–2006: Édes Vencel (független)[8]
- 2006–2010: Édes Vencel (független)[9]
- 2010–2014: Vörös István (független)[10]
- 2014–2019: Vörös István (független)[11]
- 2019–2024: Vörös István (független)[12]
- 2024– : Vörös István (független)[1]
A településen 2002. március 24-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 1228 | 1221 | 1151 | 1091 | 1089 | 1074 | 1050 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,4% (22,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% szlováknak és szerbnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,9% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[15]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Mártonról elnevezett temploma - 1783-ban épült.
- Jó állapotú szélmalom, a Dózsa György utcában.
Díszpolgárok
[szerkesztés]- Alföldy Béla tisztifőorvos, a környék országgyűlési képviselője az első és második világháború közti időszak jelentős részében.[16]
Tataháza címere
[szerkesztés]A községnek nincs címere, viszont a közelmúltban előkerült egy régi pecsétnyomó. Egy bácsbokodi villanyszerelő mester adta át a néhány évvel ezelőtt talált réz pecsétfejet a községnek. A pecséten „TATAHÁZA 1790” felirat látható, középen pedig egy kar, mely búzaszálakat tart – ez utóbbi Bácsalmás címerében látható motívum. A mester munka közben, egy falban találta, ahová szög helyett verték be. A pecsét feje hátul ugyanis egy szúrós hegyben végződött – erre erősítették pecsétnyomó nyelét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b A 2002. március 24-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002. március 24. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tataháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2002-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2002 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Tataháza Helységnévtár
- ↑ Tataháza Helységnévtár
- ↑ Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményében; online hozzáférés: 2023. október 20.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
További információk
[szerkesztés]