Ugrás a tartalomhoz

Rém

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rém
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásJánoshalmai
Jogállásközség
PolgármesterPapp Imréné (független)[1]
Irányítószám6446
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1156 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.250000°N 19.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 19° 09′46.250000°N 19.150000°E
Rém (Bács-Kiskun vármegye)
Rém
Rém
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Rém weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rém témájú médiaállományokat.

Rém (horvátul: Rim[3]) község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.

Bajától mintegy 22 kilométerre keletre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Érsekhalma, kelet felől Borota, délkelet felől Felsőszentiván, dél felől Csávoly, nyugat felől Sükösd, északnyugat felől pedig Nemesnádudvar.

A község közúton Kiskunhalas és Baja térsége felől is az 5412-es úton közelíthető meg, bár a lakott területeit az az út elkerüli: központján csak az 54 117-es számú mellékút vezet keresztül. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az 55-ös főút felől érhető el, csávolyi letéréssel, vagy az 53-as főút felől, Kiskunhalas déli részénél letérve, Jánoshalmán keresztül.

Vasútvonal nem érinti.

A korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepel Rym néven a település mint puszta.

A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590–91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott.

Az 1828-as összeírás idején községeknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időben Borota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21 000 hold határa volt Rémnek.

1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával.

1905-ben Borota önálló lett, így 14 000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7000 hold, mintegy 4000 hektár.

Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés.

Ma a község 546 házában 1437 lakos él.

  • 1990–1994: Valter József (MDF)[4]
  • 1994–1998: Vető Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Vető Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Vető Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Szente János (független)[8]
  • 2010–2014: Vető Zoltán (független)[9]
  • 2014–2019: Papp Imréné (független)[10]
  • 2019–2024: Papp Imréné (független)[11]
  • 2024– : Papp Imréné (független)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1306
1287
1233
1184
1145
1149
1155
1156
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,7% (11,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]

A községtől körülbelül 6 km-re északnyugara van az Alföld legmagasabb pontja, az Ólom-hegy. (174 m)

  1. 1 2 "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 28.
  4. "Rém települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 28.
  6. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 21.
  7. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21.
  8. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21.
  9. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27.
  10. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
  11. "Rém települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 7.
  12. Rém Helységnévtár
  13. Rém Helységnévtár