Felsőlajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőlajos
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kecskeméti
Jogállás község
Polgármester Juhász Gyula[1]
Irányítószám 6055
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 864 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 78,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőlajos (Magyarország)
Felsőlajos
Felsőlajos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′, k. h. 19° 31′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 19° 31′
Felsőlajos (Bács-Kiskun megye)
Felsőlajos
Felsőlajos
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Felsőlajos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőlajos témájú médiaállományokat.

Felsőlajos község Bács-Kiskun megye Kecskeméti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az 5-ös főút és a 142-es számú (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal) kereszteződése mellett fekszik, Kecskeméttől 23, Lajosmizsétől 6 km-re északnyugatra. Felsőlajos megállóhelyen minden vonat megtáll. A települést kerékpárút köti össze a szomszédos Lajosmizsével.

Története[szerkesztés]

Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. A mai község területe a történelmi időkben Lajosmizse külterülete volt. A település kezdetben Közös néven szerepelt a térképeken. 1929-ben egy amerikából hazatelepült gazdálkodó a mai Felsőlajoson telepedett le, ahol faiskolát hozott létre. A faiskola és az abból keletkező gyümölcsösök felpezsdítették az addig csak legeltetésre használt terület gazdaságát. Egyre újabb gyümölcstermesztéssel foglalkozó tanyai gazdaságok indultak el. A második világháború után bevezetett tanyaépítési tilalmat igen megsínylette a környék. 1958-ban a területet Lajosmizse-Közös néven ún. tanyaközponttá szervezték. A központtá szervezést jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1974-ben kapta a település mai nevét, 1986-ban pedig Lajosmizse társközségévé nyilvánították. Az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg Magyarország térképén. 2010-ben nyílt meg Felsőlajos első temploma.

Gazdasága[szerkesztés]

Felsőlajos jelentős mezőgazdasági hagyományokkal bíró település. A második világháború előtt kibontakozó gyümölcstermesztés napjainkig kihat a község életére. Felsőlajosra nem terjedt ki az 1960-as években a környék több településén végrehajtott kollektivizálás, így a település gazdasági életének gerincét a szocializmus évtizedeiben is a magángazdaság, illetve a magántulajdonban lévő gazdaságok szakszövetkezeti jellegű társulása adta. Felsőlajoson elmaradt a kisebb parcellák összevonása és a tanyák tömeges lebontása. Napjainkban is számos gazdaság foglalkozik gyümölcs- és zöldségtermesztéssel.

Az ipari tevékenységet egy fűrésztelep, egy építőanyag-gyár, illetve a Thyssen-Krupp egy építőelem-gyára képviseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőlajos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]