Bácsszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy címere
Bácsszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Müller József (független)
Irányítószám 6511
Körzethívószám 79
Testvértelepülései
Lista
Rasztina, Regőce, Gakovo, Gara
Népesség
Teljes népesség 155 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 10,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bácsszentgyörgy (Magyarország)
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 19° 02′ 17″
Bácsszentgyörgy (Bács-Kiskun megye)
Bácsszentgyörgy
Bácsszentgyörgy
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Bácsszentgyörgy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai járásban. Bajától 25 km-re fekszik.

Fekvése[szerkesztés]

Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületeinek rejtekében. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, míg a magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül. A település határában folyik a Kígyós-főcsatorna.

Nevének eredete[szerkesztés]

  • Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
  • Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić ill. Đuriće (hercegszántói használattal)[2]
  • Németül : Djuritsch, Juritsch
  • egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)

A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurityé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947 március 1.-jén egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt Szent György neve.

Története[szerkesztés]

A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.

A helység tekintélyére legkiválóbban az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutat. E szerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává.

Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácskát, Gyúrity-pusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvették az újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az 1772-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.

Egészen új fejezet indul 1885 után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.

1944/45-ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.

Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.

A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosítja.

2012. december 4-én bejelentették, hogy határátkelőt létesítenek Hadikfalvával. Az átadásra 2014 elején kerül sor.[3]

Közlekedés[szerkesztés]

A tömegközlekedést a bajai Bács Volán biztosítja a helyiek számára. A települést közúton Gara községen keresztül lehet megközelíteni.

Népessége[szerkesztés]

  • 1870 : 409 lakos
  • 1880 : 408 lakos
  • 1890 : 477 lakos
  • 1900 : 532 lakos
  • 1910 : 510 lakos
  • 1920 : 524 lakos
  • 1931 : 514 lakos (216 német nemzetiségű)
  • 1941 : 532 lakos
  • 1949 : 566 lakos
  • 1960 : 513 lakos
  • 1970 : 421 lakos
  • 1980 : 349 lakos
  • 1990 : 271 lakos
  • 2001 : 197 lakos (4 horvát és 3 német nemzetiségű)

A település népességének változása:

Címere[szerkesztés]

A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.

Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzs főjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva fehér lovon vágtató arany páncélba öltözött vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.

Utcái[szerkesztés]

  • Kossuth Lajos utca
  • Petőfi Sándor utca
  • Hunyadi János utca
  • Ady Endre utca
  • Sarok utca
  • Nyíl sor
  • Kígyós utca
  • Rákóczi utca

Nevezetességei[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • Pentz János :1990-1994 (*2009)
  • Végvári József :1994-1998
  • Müller József : 1998-2002
  • Kubatov Istvánné 2002-2006 ( A település zászlójának és címerének tervezője)
  • Müller József : 2006- 2010
  • Szűcs Gergely  :2010-2016
  • Müller József :2017-napjainkig[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  3. új határátkelők
  4. http://www.valasztas.hu/dyn/idokozi_onk14/szavossz/hu/20170122/jkv0301000100.html

További információk[szerkesztés]