Jánoshalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoshalma
A Felső-bácskai hengermalom
A Felső-bácskai hengermalom
Jánoshalma címere
Jánoshalma címere
Jánoshalma zászlaja
Jánoshalma zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásJánoshalmai
Jogállás város
Polgármester Czeller Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6440
Körzethívószám 77
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség7984 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség64,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület132,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 19° 19′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 19° 19′ 22″
Jánoshalma (Bács-Kiskun vármegye)
Jánoshalma
Jánoshalma
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Jánoshalma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshalma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jánoshalma (horvátul: Jankovac[3]) város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

A város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik, határában folyik a Kígyós-főcsatorna. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában. Az illancsi vidék adja természeti értékeit.

A Szentháromság-oszlop, háttérben a Szent Anna-templom

Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13 220 hektár területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi (lásd Kiserdei tanya kép), egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak.

Jánoshalma jellemzően egy központú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, illetve az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér- és utcarendszerhez.

A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. Jelenleg Jánoshalma központját a helyi eredetű forgalmi terhelésen túl átmenő forgalmi utak terhelik. A város az 54-es és 55-ös főút között fekszik, ennek a térségnek igen ritka az úthálózata. Legjelentősebb változás az M9-es gyorsforgalmi út megépítésétől várható, amely északkelet felől kerülné el a települést, ezáltal a belterületen áthaladó forgalmi utak terhelése jelentősen lecsökkenhetne.

Jánoshalma Kalocsa és Bácsalmás felől az 5312-es, Baja és Kiskunhalas felől az 5412-es, Borota felől az 5414-es, Kisszállás felől pedig az 5416-os úton közelíthető meg. A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412-es út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja–Csávoly–Jánoshalma–Kiskunhalas).

Jánoshalma vasútállomás a Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon található, a MÁV ezen a szakaszon a vasút szinten tartását tervezi.

Története[szerkesztés]

A Felső-bácskai hengermalom silói

Jánoshalma csak 1989-ben kapott városi rangot, múltja azonban a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy nomád pásztornépek, szarmaták, hunok és avarok éltek itt.

A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. Határában feküdt Szentte (Hergyavica) középkori település is, mely szintén teljesen elpusztult.[4]

1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.[5]

Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparosréteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcskereskedelem és -feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel ma is meghatározó, karakteres kisvárosi arculatát.

Az első világháború után a szerb demarkációs vonal kialakulásával a megmaradt Bács-Bodrog vármegye adminisztratív székhelye, egészen Baja 1921. augusztusi szerb kiürítéséig, amikor ezt a szerepkört Baja vette át.

1945 után a mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán-, illetve a farmgazdálkodásnak.

1990-ig a település határában lévő helyőrségben volt elhelyezve az egykori kaposvári MN 9. Gépesített Lövészhadosztály 102. Légvédelmi Tüzérezrede.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
8941
8862
8336
8280
8242
7956
7984
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[13][14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,5%, református 1,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9% (24,7% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 1,5% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (39,5% nem válaszolt).[16]

Infrastruktúrája[szerkesztés]

A belterület úthálózatának 98%-a szilárd burkolatú (aszfalt), az utcák 75%-ánál mindkét oldalon beton járda található.

A térség vízrendezési szempontból a Kígyós-főcsatorna vízrendszeréhez tartozik. 2005-ben Jánoshalma vezetékes vízhálózata 57,3 km hosszú, vízfogyasztása 1670 m³/nap volt. A településen 100%-os az ivóvízellátás, három mélyfúrású kút működik. 2001-ben vas- és arzénmentesítő víztisztító berendezést állítottak munkába, megszüntették a klórozást és bevezették a víz folyamatos fertőtlenítését. A csatornázottság mértéke még alacsony, a szennyvízelvezetést részben szippantással oldják meg. 2015-ben kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep.[17]

Az elektromos hálózat teljes rekonstrukciójára 2001-ben került sor, így 100%-os a város elektromos ellátása, hasonlóan a gázellátáshoz. A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. A városban digitális telefonközpont működik, és teljes a kábeltévés lefedettség is. Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült, ami akár kistérségi célra is továbbfejleszthető.

Oktatása[szerkesztés]

  • Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola 6440 Jánoshalma Béke tér 11.
  • Déli ASZC Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 6440 Jánoshalma Bernáth Zoltán utca 1/A
  • Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon 6440 Jánoshalma, Rákóczi utca 8.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Orczy-kastély – A kastély klasszicista stílusban épült 1820 körül. Jelenleg lakóépület.
  • Felső-bácskai hengermalom – Messziről kitűnik környezetéből a középkori olasz várkastélyokra emlékeztető Felső-bácskai hengermalom, mely Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben épült és még ma is kiváló minőségű lisztet őrölnek az eredeti berendezések.
  • Doktor-telepi szélmalom – Jánoshalmán egykor több szélmalom és szárazmalom is állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom és az 1892-ben épült Doktor-telepi szélmalom látható, ami a közelmúltban került ismét felújításra. Utóbbi építési idejéről egy gerendába vésett évszám tanúskodik. Népi műemlék.
  • Jánoshalmi zsinagóga1828 körül épült, a 19. század második felében átalakították, bővítették. 2000-ben felújították.
  • Helytörténeti Gyűjtemény – A várost és hagyományait egészen az avar kortól a 20. századig bemutató tárgyak, fotók tekinthetők meg.
  • Skanzen Archiválva 2020. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Őseink életét, építészeti hagyományait, szokásait, mindennapi életüket mutatja be a Jánoshalma szélén, a Mélykúti úton, a benzinkút után található skanzen.

Testvérvárosai[szerkesztés]

[14]

Híres jánoshalmiak[szerkesztés]

Itt nevelkedett Imre Zoltán koreográfus, a Művelődési Központ és a fiatal koreográfusok országos díjának névadója.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet. 2008. 35. o. ISBN 978-963-9815-04-9  
  5. Bárth János: Jankováci rácok vallomásai. (magyarul) A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, (1981–83) 24–26. sz. 441–445. o. Hozzáférés: 2014. május 14.
  6. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  8. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  12. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. a b Bácska Gyöngye Jánoshalma Keresés kulcsszó:testvérváros. [2014. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  15. Jánoshalma Helységnévtár
  16. Jánoshalma Helységnévtár
  17. Jánoshalma szennyvízcsatorna hálózat építése és rekonstrukciója. A-Híd Zrt. (Hozzáférés: 2021. december 14.)

További információk[szerkesztés]