Bernáth Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernáth Árpád
Született1941. február 15. (83 éves)
Jánoshalma
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • germanista
  • egyetemi oktató
  • filológus
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1965)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernáth Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bernáth Árpád (Jánoshalma, 1941. február 15. –) magyar germanista, filológus, egyetemi tanár. Akadémiai nagydoktoriját[1] 2009. június 19-én védte meg az MTA Székházában.[2]

Kutatási területe[szerkesztés]

Irodalomelmélet (irodalmi művek szemantikája): német irodalom területén Goethe és kora; a 20. század első felének osztrák irodalma, s az 1945 utáni német irodalom. A kortárs magyar irodalomból Nádas Péter és Esterházy Péter, a kortárs német irodalomból Heinrich Böll munkásságával foglalkozott. A kortárs irodalmak kapcsán sokat tett a magyar és a német kulturális kapcsolatok erősítéséért. Tudományos publikációit német és magyar nyelven adta közre. Tudományos közleményeinek száma meghaladja a 250-et.[3]

Életpályája[szerkesztés]

Felsőfokú tanulmányokat a szegedi egyetemen folytatott magyar-német szakon, Kanyó Zoltán, majd Csúri Károly mellett Halász Előd professzor jeles tanítványainak egyike. Magyar-német szakos középiskolai tanári diplomáját 1965-ben szerezte meg. Könyvtárosi, kutatói, tudományos főmunkatársi, majd oktatói státust kapott a szegedi József Attila Tudományegyetem Német Nyelvi és Irodalmi Tanszéken 1965-től. Az egyetemi doktori fokozatot Heinrich Böll Der Zug war pünktlich, Und sagte kein einziges Wort és Ansichten eines Clowns című regényeinek motívum- és emblémastruktúrájáról írt értekezésének megvédésével érte el 1967-ben. 1972-75 közt a Kulturális Kapcsolatok Intézetének megbízottja volt az NSZK-ban a dortmundi Rheinisch-Westfälische Auslandsgesellschaftnál. 1979-ben Kanyó Zoltán vezetésével megalakult a szegedi Bölcsészettudományi Karon a szemantika kutatócsoport, amelynek Bernáth Árpád és Csúri Károly is tagja lett, Kanyó Zoltán halála után Bernáth Árpád vezette a csoportot 1993-ig. 1980-ban lett az irodalomtudományok kandidátusa Heinrich Böll regényeiről (1949-1963) írt értekezésével. 1986-ban kapott egyetemi docensi kinevezést. 1987-88-ban tanszék-csoportvezetői feladatokat látott el. Az 1988-89-es tanévben németországi egyetemeken (Köln, Konstanz, Siegen) volt vendégtanár és kutató az Alexander von Humboldt-Alapítvány kutatói ösztöndíjával, ugyanezen ösztöndíj újrafelvételével 1984-ben, 1989-ben, 1997-ben, 2004-ben járt Németországban 2-2 hónapra. 1993-ban a Német Irodalomtudományi Tanszék vezetésére kapott megbízást, közben a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, majd dékánja volt 1994-1996 közt. 1995-ben habilitált, a fiatal Goethéről szóló tantárgyi előadásai nyomán fogalmazta meg téziseit Poétikai lehetséges világok címen, 1996-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Jelentős folyóirat- és könyvsorozat-szerkesztői tevékenysége, amelyek közül legnevezetesebb az 1980-2010 közt megjelenő Studia Poetica, számos értékes irodalomelméleti tanulmány rejtőzik e folyóirat- és könyvsorozatban.[4] Az 1999-es Frankfurti Könyvvásár egyik jeles szervezője, a magyar irodalmi kultúra népszerűsítője.[5] A Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának törzstagja, valamint a SZTE IDI1-SZTE (tudományági) Habilitációs Bizottságának tanácskozási jogú tagja.[6]

Kötetek (válogatás)[szerkesztés]

  • Gruppenbild mit Dame - eine neue Phase im Schaffen Bölls. Dortmund, 1973. p. 16. (Dortmunder Vorträge H. 107.)
  • Texttheorie und Interpretation. Untersuchungen zu Gryphius, Borchert und Böll. Csúri Károllyal, Kanyó Zoltánnal. Kronberg-Ts: Scriptor Verlag, 1975. pp. 225–263. (Theorie - Kritik - Geschichte 9. Hrsg. v. H. Kreuzer.)
  • Kultur und Kulturpolitik in Ungarn. Dortmund, 1976. p. 12. (Heft 123 in der Reihe der Dortmunder Vorträge)
  • Építőkövek a lehetséges világok poétikájához. Szeged: Ictus és JATE Irodalomelmélet Csoport, 1998. p. 417 (deKON KÖNYVek, 12.)
  • Sprachliche Kunstwerke als Repräsentationen von möglichen Welten. Mit einem Anhang über die Geschichte der Germanistik in Ungarn. (Studiensammlung). Szeged: Grimm Verlag, 2004. 477 S
  • Heinrich Böll művei 27 kötetes kritikai kiadásának (Köln: Kiepenheuer et Witsch, 2002-2010) egyik szerkesztője.[7]

Tudományos tisztségei[szerkesztés]

  • MTA Irodalomtudományi Bizottság tagja (1981-1990)
  • MTA Modern Filológiai Bizottságának tagja (1993-)
  • Studia Poetica szerkesztőbizottsági tagja (1980-)
  • Pompeji szerk. biz. tag

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Magyar Szemiotikai Társaság
  • Magyar Irodalomtörténeti Társaság
  • Modern Filológiai Társaság
  • Osztrák Germanisták Társasága (alelnök 1995-)
  • Internationale Vereinigung für Germanische Sprach- und Literaturwissenschaft (vezetőségi tag 1990-)
  • Magyar Germanisták Társasága (alelnök 1995-)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Új felismerések Heinrich Böll műveinek kritikai kiadása kapcsán. Magyar és német nyelvű bevezetés a "Kölner Ausgabe" 13. kötetének olvasásához.
  2. Akadémiai védések valamennyi tudományterületről, 2009. június
  3. Bernáth Árpád közleményei
  4. Például: Az egyszerű formák szemiotikája / szerk. Bernáth Árpád, Csúri Károly. – Szeged : [József Attila Tudományegyetem], 1985. – 229 p. : ill. (Studia poetica, ISSN 0209-9403 ; 7.). ISBN 963 481 722 X.
  5. Frankfurt-Projekt
  6. Országos Doktori Tanács, Bernáth Árpád
  7. Részben ehhez a munkához kapcsolódik nagydoktorin értekezése: Új felismerések Heinrich Böll műveinek kritikai kiadása kapcsán. Magyar és német nyelvű bevezetés a "Kölner Ausgabe" 13. kötetének olvasásához.
  8. Arany Mihály interjúja a kitüntetett Bernáth Árpáddal, szegedma.hu, 2012. március 12.. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  9. Díszdiplomások és köztársasági ösztöndíjasok köszöntése a Bölcsészettudományi Karon. (A díjazottak névsorával). Lásd Délmagyarország című szegedi napilap, 2015. szeptember 19. 16. p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]