Konstanz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konstanz
Konstanz im Schnee 2006.jpg
Konstanz címere
Konstanz címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Polgármester Ulrich Burchardt (CDU)
Irányítószám 78462–78467
Körzethívószám
  • 07533
  • 07531
Rendszám KN
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 78 539 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 1 503 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 405 m
Terület 55,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Konstanz (Németország)
Konstanz
Konstanz
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′Koordináták: é. sz. 47° 39′, k. h. 9° 10′
Konstanz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstanz témájú médiaállományokat.

Konstanz egy több mint 80 000 lakosú, Németország délnyugati, Svájccal határos csücskében, Baden-Württemberg tartományban fekvő egyetemi város, a Boden-tó (vagy Konstanzi-tó) partján.

Elhelyezkedés[szerkesztés]

Konstanz a Boden-tó azon részén helyezkedik el, ahonnan a Rajna, jelentősen megnőve, elhagyja a tavat. A folyótól északra helyezkedik el a város nagyobbik része, mely lakótelepeknek, ipari területeknek és a Konstanzi Egyetemnek ad helyet. A folyótól délre az óváros fekszik, az adminisztrációt és a kereskedelmi szektort is magába foglalva, valamint a Hochschulét (Alkalmazott Tudományok Egyeteme). Komppal a tavon Meersburgba lehet jutni, Friedrichshafenbe a Katamaran szállít (csak gyalogosokat). Délen Kreuzlingennel határos.

Kerületek[szerkesztés]

Közigazgatási kerületek

Konstanz 15 közigazgatási kerületre van osztva (Stadtteile). Mainau szigete Litzelstetten községhez tartozik, s 1971. december 1-jén kapcsolták Konstanzhoz. A Rajnától délre az Óváros (Altstadt) fekszik.

Történelme[szerkesztés]

Kreuzlingen, a háttérben Konstanz városával

A civilizáció első nyomai a késő kőkorszakig vezethetőek vissza. Az első római telepesek i. sz. 50 környékén települtek meg itt. A település neve eredetileg Constantia volt, amit Constantius Chlorus császárról (aki 300-ban megerősítette a várost), vagy unokájáról, II. Constantiusról (aki 354-ben látogatta meg a környéket) kapott.

585 körül megjelent az első püspök, akkortól kezdve a város fontos vallási központtá vált a környéken. A késő középkorban Konstanz akkori, 6000 fős lakosságának körülbelül negyede adómentes volt vallási jogokból kifolyólag.

A középkorban virágzott a kereskedelem. Konstanz városa rendelkezett az egyetlen híddal a környéken, amely átívelte a Rajnát, így stratégiailag is fontos volt. A vászongyártás nemzetközi szinten is elismert volt, ugyancsak emelve a város jólétét. 1192-ben szabad birodalmi városi rangot szerzett, így csak a Német-római Birodalom császárának volt alárendelve.

14141418 közt itt ülésezett a Konstanzi zsinat. 1415. július 6-án Husz Jánost itt elítélték és máglyán megégették. A zsinat alatt az egyházszakadást is felszámolták. Az eseményekről Ulrich Richental krónikája (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ad hiteles beszámolót, de a középkori Konstanz életébe is betekintést nyújt. 1993-ban emelték az Imperia nevű szobrot a zsinat emlékére.

1460-ban a Svájci Konföderáció elfoglalta Thurgaut, mely Konstantz határában volt. Ekkor Konstanz megpróbált csatlakozni Svájchoz, de szándékát nem fogadták el, erős városállamoktól tartva. Ekkor a város a Sváb Ligához csatlakozott. Az 1499-es sváb háborúban Konstanz utolsó privilégiumait is elvesztette Thurgau fölött.

Az 1520-as évektől a reformáció Konstanzban is éreztette hatását, Ambrosius Blarer vezetése alatt. Nem sokkal később a várost hivatalosan is protestánsnak nyilvánították, képeket távolítottak el a templomokból, a püspököt pedig a közeli Meersburgba helyezték át. Először a Tetrapolita, majd az Ágostai hitvallást követték. 1548-ban azonban V. Károly birodalmi átokkal sújtotta, és a városnak meg kellett adnia magát a Habsburg Birodalomnak, amely azonnal támadott. Az új Habsburg uralkodók igyekeztek újra katolikussá tenni a várost. 1604-ben egy jezsuita iskolát nyitottak, az 1610-ben befejezett, az iskolához tartozó színház pedig a legrégebbi Németországban, melyben még mindig rendszeresen tartanak előadásokat. 1806-ban a Badeni Nagyhercegség részévé vált, 1821-ben pedig a konstanzi püspökség megszűnt, helyette a freiburgi főegyházmegyéhez került.

Németország egyesítésekor, 1871-ben a Német Birodalomba került. Az első világháború után Baden tartomány részévé vált.

Mivel nagyon közel van Svájchoz, a második világháborúban nem bombázták le. Éjjel minden fényt felkapcsolva hagytak, így a pilóták azt hitték, hogy Svájc fölött járnak.

A háború után először Dél-Baden majd az új Baden-Württemberg tartomány fennhatósága alá került.

Az Altstadt (óváros), amely a modern Konstanz méreteihez viszonyítva jelentős alapterületű, sok régi épületet és kanyargó utcácskát megőrzött. A Münster (Münster Unserer Lieben Frau) székesegyház uralja a tájképet. Fontosak még a templomok, és három bástya, melyek a városfalból maradtak. Az egyikük jelöli a középkori, stratégiai és kereskedelmi jelentőséggel bíró híd egykori helyét.

1966-ban alapították meg a Konstanzi Egyetemet. Kiváló könyvtára körülbelül kétmillió könyvvel rendelkezik, amelyek minden nap 24 órában állnak rendelkezésre. Az egyetemnek botanikus kertje is van (Botanischer Garten der Universität Konstanz).

Konstanz híres szülöttjei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. november 9.)