Debian

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debian
Debian-OpenLogo.svg
Debian GNU/Linux 7.0 (“Wheezy”)
Debian GNU/Linux 7.0 (“Wheezy”)
Fejlesztő Debian közösség[1]
Forráskód Nyílt[1]
OS-család Linux[1]
Stabil verzió 8.1.0 "Jessie"[2]
(2015. április 25.)
Kernel monolitikus
Felhasználói felület GNOME, KDE, LXDE, Xfce[3]
Licenc GPL
Státusz Aktuális
Weboldal debian.org

A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.

A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és a GNU szoftverek együttesét használja.

Legfőbb jellemzői:

A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.[5]

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.[1]

Debian GNU/Linux[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.[1]

Az indulás Ian levelével[6] kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.

Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.

Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.

Akkoriban a Linux fejlesztések teljesen logikátlanok voltak. Az emberek különösebb tervek nélkül, a világ minden pontján elszórva, különböző nyelveket beszélve, fizetés nélkül hogyan akarhattak volna komplett operációs rendszert fejleszteni?

Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.

Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.

Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?

Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.

Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.

Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.

1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.

From: Ian A Murdock (imurdock@shell.portal.com)
Date: August 27, 1993 8:22:14 PST
Newsgroups: comp.os.linux.development
Subject: Debian: a brief status report

Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztibúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.

Debian kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).

A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.

A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.

A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.

Név szerinti kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek a kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók.

Érdekesség, hogy a Debiannak soha nem jelent meg az 1.0-s verziója: Az InfoMagic CD forgalmazó egy félreértés miatt a fejlesztői verziót adta ki CD-n, és nevezte el 1.0-s kiadásnak. A Debian fejlesztői és az InfoMagic az eset után közös nyilatkozatban ismerték el a hibát, és visszavonták ezt a változatot.[13]

Az instabil kiadás neve mindig Sid – ugyanígy hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait.[7] A név egyúttal egy szójáték, a Still in Development – Fejlesztés alatt rövidítése.

A Debianra épülő disztribúciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ubuntu és a sok származéka: Kubuntu, Xubuntu, Fluxbuntu, Edubuntu; Linux Mint, ...
  • Aptosid, egy Sid-re épülő terjesztés asztali rendszerekre, friss alkalmazásokkal
  • Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth, Sulix és még több).
  • Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra.
  • CrunchBang Linux, újabban Ubuntu helyett Debian alapokra épülő "pehelysúlyú" disztribúció, alapértelmezetten Openbox környezettel; a tapasztaltabb felhasználók számára.
  • LMDE: Linux Mint Debian Edition. Az elsődlegesen Ubuntura épülő Linux Mint disztribúció fejlesztői újabban egy közvetlenül Debian-alapú rendszert is fejlesztenek.
  • MEPIS – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is.
  • EliveEnlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció.
  • RaspbianRaspberry Pi-re optimalizált kiadás.
  • SparkyLinux – lengyel fejlesztés, (rolling release)

És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.

Debian GNU/Hurd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.[1]

Debian GNU/kFreeBSD[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként.[14]

Nem támogatott Debian változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja.
  • Nexenta: Egy, az Ubuntu -ra (így közvetetten a Debianra) épülő komplett operációs rendszer, amely az openSolaris kernelt, GNU eszközkészletet, X11-et, asztali programokat szállít.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Debian -- Ismertető a Debianról, 2013. május 4. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  2. https://www.debian.org/CD/
  3. ^ a b c Debian -- News -- Debian 7.0 "Wheezy" released (angol nyelven), 2013. május 4. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  4. Debian -- News -- Debian 6.0 "Squeeze" to be released with completely free Linux Kernel (angol nyelven), 2010. december 15. (Hozzáférés: 2013. június 10.).
  5. A Debian társadalmi szerződése, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  6. LinuxPlanet, Ian Murdock levele
  7. ^ a b c d e f g h i j k l m n o The Debian GNU/Linux FAQ - The Debian FTP archives (angol nyelven), 2013. június 2. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  8. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.0 (angol nyelven), 2002. július 19. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  9. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 3.1 (angol nyelven), 2005. június 6. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  10. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 4.0 (angol nyelven), 2007. április 8. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  11. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 5.0 (angol nyelven), 2009. február 14. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  12. Debian -- Hírek -- Megjelent a Debian GNU/Linux 6.0 "Squeeze" (angol nyelven), 2011. február 6. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
  13. ubuntu.hu - A Linux Világa, 3. rész
  14. Debian -- Ports (angol nyelven), 2013. május 28. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Debian témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Debian témájú médiaállományokat.