blackPanther OS
| blackPanther OS | |
 | |
| Fejlesztő | Barcza Károly |
| Forráskód | nyílt |
| OS-család | Red Hat (Linux) |
| Legelső kiadás | 2003 |
| Stabil verzió | v18.1SE (Renegade) (2020. augusztus 16.) |
| Fejlesztői verzió | v22.1 (Pomáz) |
| Hardver | x86, x86-64 |
| Csomagkezelő | RPM, AppImage és Flatpak, Snap együttes támogatása |
| Kernel | monolitikus |
| Felhasználói felület | KDE |
| Licenc | számos különböző licenc |
| Státusz | alvó[1] |
| Weboldal | http://www.blackpanther.hu |
A blackPanther OS magyarok által fejlesztett, a Mandriva Linux-ból átalakított RPM-alapú Linux disztribúció, aminek a fejlesztése 2002-ben indult el. A név a „blackPanther Operating System” rövidítése (fekete párduc operációs rendszer; a névnek vagy a projektnek közlésük szerint nincs köze semmilyen faji, vagy politikai nézethez, szervezethez sem). A fejlesztő magyar alternatív operációs rendszerként határozta meg, melynek célja, hogy elfedje a különbségeket a Microsoft Windows és a Linux rendszerek között.
A rendszer 2021. január 25-től díjfizetés után volt letölthető.[2][3]
A rendszer (a weblapjuk szerint „az ingyenes változat”) 2022-ben megszűnt[4].
Programok[szerkesztés]
Az alaprendszer – az összes többi Linux disztribúcióhoz hasonlóan – a mindennapi használathoz szükséges összes alkalmazást tartalmazza.
A rendszerben több egyedi fejlesztésű program, alkalmazás és integráció is megtalálható. Egyedi módon a blackPanther OS a NAV követelményeknek megfelelő Számlázó és alapvető készletkezelő programot is tartalmaz a magyar kis- és középvállalkozások számára, melynek a használata ezen az operációs rendszeren ingyenes.
Programcsomagok[szerkesztés]
A blackPanther OS ugyan egy RPM alapú disztribúció, de a v16.2 változatban elsőként integrálta a rendszerbe az AppImage csomagformátum támogatását, illetve a v18.1 verzióval a Flatpak, a 18.1SE verzióval pedig a Snap csomagformátum is támogatottá vált. Konverter programokkal a Deb-típusú, Anbox (Android környezetet biztosító megoldás) és a Darlin keretprogrammal egyes MacOS-re készült DMG vagy PKG csomagformátumok telepítését és futtatását is lehetővé teszi.
Az App-Helper (Alkalmazás Segítő) telepítőszolgáltatás lehetővé teszi, hogy a menüből kiválasztott, de még fel nem telepített alkalmazásokat a rendszer telepítse és indítsa. Az App-Mime lehetővé teszi az egyed adatformákhoz való applikációk intelligens kiválasztását.
A fizetés és regisztráció ellenében elérhető[5] alkalmazás-raktárban több, mint 30.000 RPM-programcsomag érhető el.
Windows alkalmazások[szerkesztés]
A Windows programok egy részét – hasonlóan minden más általános célú Linux disztribúcióhoz – a Wine 3.x (illetve WineTricks, PlayOnLinux, vagy a Q4Wine) segítségével képes futtatni.
Magyar nyelvű parancskészlet[szerkesztés]
A fejlesztők véleménye szerint a Linuxra váltó felhasználóknak nagy nehézséget szokott okozni a konzol használata, illetve az angol nyelvű parancsok ismerete. Ezért a rendszerbe integráltak egy magyar nyelvű parancskészletet, melyet a 'parancsok' kulcsszó begépelésével lehet kilistázni.
Rendszerkövetelmények[szerkesztés]
Minimális konfiguráció[6]:
- Cpu: Intel/AMD (2 magos - 64 bites) 1,5 GHz
- 4 Gb RAM
- 40 GB HDD
- Intel 9xx (vagy újabb) VGA-Kártya
Táblagépek támogatása[szerkesztés]
A blackPanther OS saját fejlesztésében 2019 végén elindította a táblagépek támogatását is, az érintőképernyő használhatóságán túl a KDE Plasma munkaasztal teljes táblagép-módú működésének támogatását, beleértve az elfordítás kezelését vagy a képernyő-billentyűzetet.
Feszültségek a szabad szoftver közösségekkel[szerkesztés]
A blackPanther készítője (vagy „a csapat”) a kezdetektől harcban áll a nyílt forráskódú közösségek tagjaival. A rendszer indulása után a csapat rövid idő alatt annyi kritikát kapott, hogy mindenkit kitiltottak a fórumaikról és a Facebook (zárt) csoportjukból. Amikor a rendszer egy nyílt fórumon említésre kerül szinte minden esetben vitává fajul a dolog, nagyrészt a fejlesztők és a rendszert támogatók agresszív kommunikációja miatt, így több közösségben is felmerült a blackPanther OS mint téma kitiltása, ha még nem került addig tiltásra.[7]
Felmerült, hogy nem valósak az általuk reklámozott felhasználói számok.[7] Egy alkalommal (2017 őszén) bosszúból nyilvánosságra hozták a weboldalukon regisztrált bizonyos felhasználók személyes adatait („doxing”), melyet később eltávolítottak.[7]
Számos kritika érte a rendszert, főképp nem műszaki megoldásai miatt hanem a „csapat” agresszív és gyakran sértésbe hajló kommunikációs stílusa miatt, a pénzért árult letöltésekért (vagy a szintén pénzért árult „pro” változat miatt, ami a kritikusaik szerint nem tartalmaz jelentős hozzáadott értéket), illetve azért, mert a kritikákat megfogalmazókat – állításuk szerint – feljelentették vagy beperelték. Több esetben kritika érte a rendszert azért is, mert saját fejlesztésnek tüntetik fel – a valós fejlesztéseik mellett – más programozók és disztribúciók munkáját, illetve hogy a rendszer legfőbb értékének azt tekintik, hogy „magyar” (noha a rendszer túlnyomó része megegyezik más Linux disztribúciók tartalmával). Rendszeres része a blackPanther OS kommunikációjának az, hogy „nem ők kapták az államtól a 2 milliárd forintot”[8] és nem ők lettek „a nemzeti Linux”,[9] hanem valaki más,[10] és erre hivatkozva kérnek pénzt,[3] utasítják el a kritikákat vagy támadják a többi disztribúció készítőit és híveit.
A hivatalos weblapjaik nem adnak meg információt bármilyen cégről, szervezetről vagy fejlesztői csapatról, ami a rendszert készítené; az egyetlen hivatkozás a fejlesztő Barczára mutat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ DistroWatch.com: blackPanther OS. distrowatch.com. (Hozzáférés: 2022. május 21.)
- ↑ Alkalmazás-raktár. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ a b Git, SVN, forráskódok, fejlesztések, megoldások. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
- ↑ BlackPantherOS: Kapcsolat. [2022. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
- ↑ Alkalmazás raktár. Blackpather OS. (Hozzáférés: 2022. március 10.) „A tartalom kizárólag a támogató felhasználóknak érhető el. Esetleg töltsd le a "Nemzeti Linux"-ot, és kérd a szolgáltatást tőlük, hiszen abban a 2 milliád forintból amit szakértésre felvettek rá, biztosan futotta ilyenre is! Mi 2021 január 25-ig ingyen adtuk ehhez a magyar rendszerhez...”
- ↑ Rendszerkövetelmények, 2017. február 5. (Hozzáférés: 2022. március 10.)
- ↑ a b c BlackPanther OS
- ↑ Ilyenekre költötték el a Digitális Jólét Program milliárdjait. 444, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
- ↑ redaktor: Nemzeti operációs rendszer?. eGov hírlevél, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
- ↑ Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag
További információk[szerkesztés]
- A blackPanther OS honlapja
- A blackPanther OS honlapja (angolul)
- Hivatalos Facebook-oldal
- Hivatalos Twitter oldala
- Hivatalos Instagram oldala
- Hivatalos YouTube csatorna
- Black Panther OS Is No Cool Cat (angol nyelven). LinuxInsider, 2016. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- Részletes közösségi vélemény a blackPanther OS-ről
