blackPanther OS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
blackPanther OS
BlackPanther OS v18.1 Pro.jpg
Fejlesztő Barcza Károly
Forráskód nyílt
OS-család Linux
Legelső kiadás 2003
Stabil verzióv18.1SE (Renegade)
(2020. augusztus 16.)
Fejlesztői verzió v20.1
Hardver x86, x86-64
Csomagkezelő RPM, AppImage és Flatpak, Snap együttes támogatása
Kernel monolitikus
Felhasználói felület Plasma 5
Licenc számos különböző licenc
Státusz Aktív
Weboldal http://www.blackpanther.hu

A blackPanther OS magyarok által fejlesztett, a Mandriva Linux-ból általakított RPM-alapú Linux disztribúció, aminek a fejlesztése 2002-ben indult el. A név a „blackPanther Operating System” rövidítése (fekete párduc operációs rendszer; a névnek vagy a projektnek közlésük szerint nincs köze semmilyen faji, vagy politikai nézethez, szervezethez sem). A fejlesztő magyar alternatív operációs rendszerként határozza meg, melynek célja, hogy elfedje a különbségeket a Microsoft Windows és a Linux rendszerek között.

A rendszer 2021. január 25. óta díjfizetés után tölthető le.[1][2]

Programok[szerkesztés]

Az alaprendszer – az összes többi Linux disztibúcióhoz hasonlóan – a mindennapi használathoz szükséges összes alkalmazást tartalmazza.

A rendszerben több egyedi fejlesztésű program, alkalmazás és integráció is megtalálható. Egyedi módon a blackPanther OS a NAV követelményeknek megfelelő Számlázó és alapvető készletkezelő programot is tartalmaz a magyar kis- és középvállalkozások számára, melynek a használata ezen az operációs rendszeren ingyenes.

Programcsomagok[szerkesztés]

A blackPanther OS ugyan egy RPM alapú disztribúció, de a v16.2 változatban elsőként integrálta a rendszerbe az AppImage csomagformátum támogatását, illetve a v18.1 verzióval a Flatpak, a 18.1SE verzióval pedig a Snap csomagformátum is támogatottá vált. Konverter programokkal a Deb-típusú, Anbox (Android környezetet biztosító megoldás) és a Darlin keretprogrammal egyes MacOS-re készült DMG vagy PKG csomagformátumok is telepítését és futtatását is lehetővé teszi.

Az App-Helper (Alkalmazás Segítő) telepítőszolgáltatás lehetővé teszi, hogy a menüből kiválasztott, de még fel nem telepített alkalmazásokat a rendszer telepítse és indítsa. Az App-Mime lehetővé teszi az egyed adatformákhoz való applikációk intelligens kiválasztását.

AppHelper séma
Az AppHelper működési elve

A fizetés és regisztráció ellenében elérhető alkalmazás-raktárban több, mint 30.000 RPM-programcsomag érhető el.

Windows alkalmazások[szerkesztés]

A Windows programok egy részét – hasonlóan minden más Linux disztribúcióhoz – a Wine 3.x (illetve WineTricks, PlayOnLinux, vagy a Q4Wine) segítségével képes futtatni.

Magyar nyelvű parancskészlet[szerkesztés]

A fejlesztők véleménye szerint a Linux-ra váltó felhasználóknak nagy nehézséget szokott okozni a konzol használata, illetve az angol nyelvű parancsok ismerete. Ezért a rendszerbe integráltak egy magyar nyelvű parancskészletet, melyet a 'parancsok' kulcsszó begépelésével lehet kilistázni.

Rendszerkövetelmények[szerkesztés]

A készítők véleménye szerint a rendszer képes egy Pentium 4 osztályú processzoron 1,5 GB memóriával rugalmasan üzemelni.[3]

Táblagépek támogatása[szerkesztés]

A blackPanther OS saját fejlesztésében 2019 végén elindította a táblagépek támogatását is, az érintőképernyő használhatóságán túl a KDE Plasma munkaasztal teljes táblagép-módú működésének támogatását, beleértve az elfordítás kezelését vagy a képernyő-billentyűzetet.

Feszültségek a szabad szoftver közösségekkel[szerkesztés]

A blackPanther készítője (vagy „a csapat”) a kezdetektől harcban áll a nyílt forráskódú közösségek tagjaival. A rendszer indulása után a csapat rövid idő alatt annyi kritikát kapott, hogy mindenkit kitiltottak a fórumaikról és a Facebook (zárt) csoportjukból. Amikor a rendszer egy nyílt fórumon említésre kerül szinte minden esetben vitává fajul a dolog, nagyrészt a fejlesztők és a rendszert támogatók aggresszív kommunikációja miatt, így több közösségben is felmerült a blackPanther OS mint téma kitiltása, ha még nem került addig tiltásra.[4]

Felmerült, hogy nem valósak az általuk reklámozott felhasználói számok.[4] Egy alkalommal (2017 őszén) bosszúból nyilvánosságra hozták a weboldalukon regisztrált bizonyos felhasználók személyes adatait („doxing”), melyet később eltávolítottak.[4]

Számos kritika érte a rendszert, főképp nem műszaki megoldásai miatt hanem a „csapat” aggresszív és gyakran sértésbe hajló kommunikációs stílusa miatt, a pénzért árult letöltésekért (vagy a szintén pénzért árult „pro” változat miatt, ami a kritkusaik szerint nem tartalmaz jelentős hozzáadott értéket), illetve azért, mert a kritikákat megfogalmazókat – állításuk szerint – feljelentették vagy beperelték. Több esetben kritika érte a rendszert azért is, mert saját fejlesztésnek tüntetik fel – a valós fejlesztéseik mellett – más programozók és disztribúciók munkáját, illetve hogy a rendszer legfőbb értékének azt tekintik, hogy „magyar” (noha a rendszer túlnyomó része megegyezik más Linux disztibúciók tartalmával). Rendszeres része a blackPanther OS kommunikációjának az, hogy „nem ők kapták az államtól a 2 milliárd forintot”[5] és nem ők lettek „a nemzeti Linux”,[6] hanem valaki más,[7] és erre hivatkozva kérnek pénzt,[2] utasítják el a kritikákat vagy támadják a többi disztribúció készítőit és híveit.

A hivatalos weblapjaik nem adnak meg információt bármilyen cégről, szervezetről vagy fejlesztői csapatról, ami a rendszert készítené; az egyetlen hivatkozás a fejlesztő Barczára mutat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alkalmazás-raktár. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
  2. a b Git, SVN, forráskódok, fejlesztések, megoldások. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
  3. Rendszerkövetelmények
  4. a b c BlackPanther OS
  5. Ilyenekre költötték el a Digitális Jólét Program milliárdjait. 444, 2020. február 27. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
  6. redaktor: Nemzeti operációs rendszer?. eGov hírlevél, 2017. február 26. (Hozzáférés: 2021. október 25.)
  7. Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag

További információk[szerkesztés]