Borota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borota
Borota címere
Borota címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Jánoshalmai
Jogállás község
Polgármester Mikó Ferencné[1]
Irányítószám 6445
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 1371 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 16,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 81,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borota (Magyarország)
Borota
Borota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 58″, k. h. 19° 13′ 16″
Borota (Bács-Kiskun megye)
Borota
Borota
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Borota weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borota témájú médiaállományokat.

Borota (horvátul Velika Pustara, Pustara, Gospodska Pustara) község Bács-Kiskun megye Jánoshalmai járásában.

Elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a településnek két neve létezik. A garaiak Gospodska Pustara-nak, a felsőszentivániak Velika Pustara-nak vagy Pustara-nak hívták.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A község Bács-Kiskun megye déli felén helyezkedik el Bajától 26 km-re és Kiskunhalastól 35 km-re. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a a jó termőképességű közép kötött talaj.

A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él.

A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület.

Története[szerkesztés]

Borota község nevét 1325-ben említették először Boroth néven.

A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett.

1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és egyúttal átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa Lászlót és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg. A későbbiekben török összeírások is említik a falut. 1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben herceg Grassalkovich család volt egész Borota ura, ők azonban feldarabolták, illetve eladták a birtokot a gróf Cseszneky családnak. 1750-től Borota Rém községhez tartozott, Szentkáta viszont a Csesznekyek majorja maradt. 1872-től a 19. század végéig önálló község, majd ismét Rém fennhatósága alá kerül. 1911-től végleg önállóvá válik.

Lakosság[szerkesztés]

  • 1910-ben 2760 fő
  • 1930-ban 3738 fő
  • 1948-ban 4049 fő (ennek közel kétharmada külterületen élt)
  • 1965-ben 2500 fő
  • 1990-ben 1780 fő
  • 2000. január 1-jén 1677 fő

A lakosság 100%-a magyar. A fő vallás a római katolikus.

Infrastruktúra[szerkesztés]

Minden utcában be van vezetve a víz, a gáz, a villany, a telefon és a kábel tv hálózat. Minden utca szilárd burkolatú, minden utca legalább egyik oldalán ki van építve a járda.

Oktatás[szerkesztés]

A hetvenöt fős Napközi Otthonos Óvoda és a kétszáz fős Általános Iskola.

Híres személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

További információk[szerkesztés]