Császártöltés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császártöltés
Császártöltés Galambos kút.JPG
Császártöltés címere
Császártöltés címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Takácsné Stalter Judit (független)[1]
Jegyző Hábermayer Viktória
Irányítószám 6239
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2283 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 82,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Császártöltés (Magyarország)
Császártöltés
Császártöltés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 19° 10′ 44″
Császártöltés (Bács-Kiskun megye)
Császártöltés
Császártöltés
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Császártöltés weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Császártöltés témájú médiaállományokat.

Császártöltés (németül: Kaiserdamm, Tschasartet) község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A község Bács-Kiskun megyében, az 54-es főút mentén fekszik, Bajától 38 kilométerre. Határának legmagasabb pontja a 143 méter magas Boszorkányhegyen, legmélyebb a csatorna parton 93 méter magasságban található. Altalaja agyag, felszíni talaja nagyobbrészben homok és tőzeg. A Kiskunság és a Sárköz határában változóan hullámos felszínre épült falu településszerkezetének különlegességét az árterület szélén magasodó löszpartba fúrt, présházas pinceutcák adják.

Története[szerkesztés]

A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-1744-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből a Szovjetunióba málenkíj robotra, továbbá a kitelepítésekkel a település nemzeti egysége megszűnt. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet.

2001-ben a lakosság 2,6%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Címer leírása[szerkesztés]

A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság. A két Istenalak, Atya és Fiú papirusztekercset mutatnak fel, mely az alapító okiratra utal, a település törvényességének első dokumentumára. Az Istenalakok egy-egy rozmaringágat tartanak, a tisztaság jelképét. Fejük felett kétféle glória, és a Szentlélek szimbóluma, a fehér galamb, amely barokkos formájával az alapítás korára is utal. Alul szőlőfürt, a szőlő- és borkultúra tradíciójának jeleként. A szőlő és a háttér színe arany.

A címerpajzs kiegészítéseként alul az 1744-es évszámot, és alatta gót betűkkel Tschasartet felirat, /utalásként arra, hogy a községet német telepesek alapították./ A címer felett latin nyomtatott betűkkel Császártöltés felirat helyezkedik el.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A római katolikus templom. A régi, 1780-ban épült templom falainak kibővítésével épült 1921-25- ben. Az üvegablakok Roth Miksa műhelyében készültek, alkotójuk Zsellér Imre. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét  a falu szülötte Schilli János készítette.
  • Az 1999-ben átadott Teleház a helyi közösségi élet helyszíne.
  • A Sváb tájházat 1998-ban nyitották meg. Helytörténeti és Néprajzi kiállítás látható itt.
  • Szálas Béla kilátó. A kilátó névadója a lokálpatrióta Szálas Béla. Az ő kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre. Érdekessége, hogy a település központjában helyezkedik el, de a közeli főútról mégsem látszik.
  • Császártöltési Vörös mocsár. Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 930 ha A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.
  • Ősi ösvény A sétaút 8,5 kilométer hosszú. Végigvezet a falu határában, az Öreghegyen, a Szamárvölgyben, a Káposztáskerti pincesoron. A kirándulóút párosul egy igazi nyelvi kirándulással is, hiszen az útjelző táblákon a helyre jellemző szavak három nyelven, magyarul, svábul, németül is szerepelnek.
  • Képes Ház - a falu történetének képes bemutatása. A Falumúzeummal szemben, a Községi Könyvtárból nyílik a Képes Ház. A kiállításon óriás méretű képeken mutatják be a falu történetét, hagyományait, népviseletét. A látványos kiállításnak helyet közel 100 éves adó ház maga is különleges.
  • Császártöltés pincesorai a maguk nemében különlegesek, hiszen szervesen beépülnek a faluba, utcát alkotva a falu részei.
  • Öreg temető. Érdemes sétát tenni az Öreg temető árnyas fái alatt. A falu első lakóinak a síremlékei közül is láthatunk párat a Schaffer József által felajánlott Kápolna melletti sírkertben. Az 1930-as években épült Kálvária ékessége a temetőnek.
  • Módos Töltés. A XX. század első feléből származó berendezési tárgyakkal, használati eszközökkel ismerkedhet meg a látogató. Betekintést kap a kiállításon Császártöltés kisszámú polgárságának, módosabb lakóinak életébe.

A községről[szerkesztés]

"Bánáti Miklóst Császártöltés helytörténetének megírásában az a cél vezette, hogy olvasói a falu múltját jobban megismerjék. " E könyvet abból a célból bocsájtjuk útjára, hogy tartalmából sok-sok tanulságot levonva hirdesse egy nép, egy példátlan szorgalmú becsületes dolgos község - Császártöltés - múltját és jelenét." - olvashatjuk az előszóban."

  • Arnold Erzsébet és Knipl István Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából.
  • Bánáti Miklós Újabb adalékok Császártöltés történetéhez
  • Walter János naplója Összeállította: Arnold Erzsébet
  • Császártöltés története 1. A császártöltési határ története a kezdetektől a falu alapításáig. Szerzői: Wicker Erika, Knipl István, Bolvári Csaba és Bárth János.
  • Császártöltés története 2. Császártöltés története 1920 és 1950 között. Szerzői: Knipl István, Wicker Erika, Bolvári Csaba.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Németül a településnek két neve létezik: Kaiserdamm és Tschasartet. Horvát nevei: a bátyai horvátok által használt Tuotiš és a felsőszentiváni horvátok által használt Tetiš.[3]

Források[szerkesztés]

  • Arnold Erzsébet – Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából 2002. 145.p.
  • Knipl István: A Volksbundtól a Waffen-SS-ig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve, 19. 2004.
  • Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve

Cumania 20. 2004. 173-204.p.

  • Wicker Erika – Knipl István: Császártöltési legendák és valóságalapjuk Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Az ezredfordulón 10. (1999-2005.). Kecskemét 2005. 37-46.p.
  • Wicker Erika – Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 21. 2005. 99-144.p.
  • Knipl István – Tánczos Szabó Ágota: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén – a zászlóbontástól a megtorlásig, A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Cumania 23. 2007. 44.p.

Knipl I. 2009. Császártöltés régészeti topográfiája II.(rézkor, bronzkor) In: Bárth J. (Szerk.) Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve), Kecskemét 91-133 p.

Knipl I. 2009. Újabb leletek a császártöltési határban In: Bende L. – Lőrinczy G. (Szerk.) Medinától Etéig, régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára, Szentes 145-147 p. Knipl I. 2009. Rézkori edények a császártöltési határban In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VII. évf. 1. Kecskemét 30-31 p. Knipl I.. – Tánczos-Szabó Á. 2010. Volksbund-szervezetek megalakulása a mai Bács-kiskun megye községeiben In: Bánkiné dr. Molnár E. (Szerk.) Múzeumőr (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének folyóirata), VIII évf. 3. Kecskemét 7-9 p.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Császártöltés települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

További információk[szerkesztés]