Szeremle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeremle
Danubo ĉe Szeremle, 1.jpeg
Szeremle címere
Szeremle címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállás község
Polgármester Varga György (független)[1]
Irányítószám 6512
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség1322 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeremle (Magyarország)
Szeremle
Szeremle
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 18° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 18° 52′ 48″
Szeremle (Bács-Kiskun megye)
Szeremle
Szeremle
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Szeremle weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeremle témájú médiaállományokat.

Szeremle község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szeremle Bajától dél-délnyugatra fekszik, a Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett.

Története[szerkesztés]

Történelme folyamán több vármegyéhez is tartozott, az 1950-es megyerendezés óta Bács-Kiskun megye része.

Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a 12. század elején. Középkori oklevelek tanúsítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.

Szeremle nevét vagy húszféle változatban írták a történelem során, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb. A név az ismert okiratokban először 1323-ban fordult elő. A 14-15. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például Baja.) Lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen tért át a református hitre. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni.

A falu népe a török megszállás kezdetén a Duna jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után 1773-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.

Érdekes, hogy a 17. századi térképek szerint Szeremle még a Duna jobb partján helyezkedett el és 1830-ig az Öreg-Duna partján, s csak 1870-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.) A község gazdasági életére a Duna szabályozása és az árvízmentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt azután az alapja Szeremle szorgalmas népe jólétének.

A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt. és mintegy 70 egyéni vállalkozó működött a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozott. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os volt a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érintett. A legtöbb állástalan (70 fő a 121-ből) a szakmunkás végzettségűek közül került ki.

A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és azt, hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut.[3] Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.

A mai Szeremlére szívesen költöznek a környékből, egyebek között Bajáról is. Vonzza a betelepülőket a község rendezett volta, a Sugovica közelsége és az infrastruktúra fejlődése. A háziorvos mellett 2007 óta már gyógyszertár is van a községben. Az általános iskola mellett óvoda is működik a faluban. A helyi eseményekről, közérdekű információkról a Lakossági Tájékoztató tudósít.

A további fejlesztési tervek között szerepel a Szeremlét Bátmonostorral összekötő út kiépítése, a Sugovica bágerolása, és az idősek otthonának kialakítása. Mindhárom cél megvalósítása erősen függ a község jövőbeli anyagi helyzetétől.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Scheidl Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Id. Jakus Dezső (független)[5]
  • 1998–2000: Id. Jakus Dezső (független)[6]
  • 2000–2002: Id. Jakus Dezső (FKgP)[7][8]
  • 2002–2006: Erős István (független)[9]
  • 2006–2007: Erős István (független)[10]
  • 2007–2010: Varga György (független)[11]
  • 2010–2014: Varga György (független)[12]
  • 2014–2019: Varga György (független)[13]
  • 2019-től: Varga György (független)[1]

Úgy tűnik, hogy a településen az 1994. december 11-i önkormányzati választáson apa-fiú párharc zajlódhatott a polgármesteri tisztségért, mert a négy jelölt között idősebb és ifjabb Jakus Dezső neve is szerepel; kettejük közt azonban csaknem négyszeres volt a szavazatkülönbség (414:107), ezzel az utóbbi csak a harmadik helyet tudta megszerezni.[5]

2000. május 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Szeremlén,[7] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]

2007. november 11-én újabb időközi polgármester-választásra került sor a községben,[11] ezúttal az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,8% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,7%, református 27,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,6% (15,3% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település határában értékes római kori leletek találhatók.
  • A község legértékesebb műemléke a 223 éves református templom.
  • Minden évben megrendezik a Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivált, mely egy régi párválasztási szokás felelevenítése.[17][18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Tánccsoport | Szeremlei Néptáncegyüttes (magyar nyelven). www.szeremletanc.hu. (Hozzáférés: 2017. július 17.)[halott link]
  4. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. a b Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. a b A 2000. május 7-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. május 7. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. a b Szeremle települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. november 11. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  16. Szeremle Helységnévtár
  17. Szeremle Önkormányzata - Hagyományőrzés. www.szeremle.hu. [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 17.)
  18. Helytörténet | Szeremlei Néptáncegyüttes (magyar nyelven). www.szeremletanc.hu. (Hozzáférés: 2017. július 17.)[halott link]

További információk[szerkesztés]