Szeremle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeremle
Danubo ĉe Szeremle, 1.jpeg
Szeremle címere
Szeremle címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Varga György[1]
Irányítószám 6512
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 1414 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 41,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeremle (Magyarország)
Szeremle
Szeremle
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 18° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 18° 52′ 48″
Szeremle (Bács-Kiskun megye)
Szeremle
Szeremle
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Szeremle weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeremle témájú médiaállományokat.

Szeremle község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szeremle Bajától dél-délnyugatra fekszik, a Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ág mellett.

Története[szerkesztés]

Történelme folyamán több vármegyéhez is tartozott, az 1950-es megyerendezés óta Bács-Kiskun megye része.

Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető. A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a 12. század elején. Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.

Szeremle nevét vagy húszféle változatban írták a történelem során, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb.

Okiratban először 1323-ban fordult elő. A 14-15. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például Baja.) Lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni.

A falu népe a török megszállás kezdetén a Duna jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után 1773-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.

Érdekes, hogy a 17. századi térképek szerint Szeremle még a Duna jobb partján helyezkedett el és 1830-ig az Öreg-Duna partján, s csak 1870-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.) A község gazdasági életére a Dunaszabályozás és az árvízmentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt azután az alapja Szeremle szorgalmas népe jólétének.

A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt. és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.

A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut.[3] Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.

A mai Szeremlére szívesen költöznek a környékből, egyebek között Bajáról is. Vonzza a betelepülőket a község rendezett volta, a Sugovica közelsége és az infrastruktúra fejlődése. A háziorvos mellett 2007 óta már gyógyszertár is van a községben. Az általános iskola mellett óvoda is működik a faluban. A helyi eseményekről, közérdekű információkról a Lakossági Tájékoztató tudósít.

A további fejlesztési tervek között szerepel a Szeremlét Bátmonostorral összekötő út kiépítése, a Sugovica bágerolása, és az idősek otthonának kialakítása. Mindhárom cél megvalósítása erősen függ a község jövőbeli anyagi helyzetétől.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település határában értékes római kori leletek találhatók.
  • A község legértékesebb műemléke a 220 éves református templom.
  • Minden évben megrendezik a Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivált, mely egy régi párválasztási szokás felelevenítése. [4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szeremle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tánccsoport | Szeremlei Néptáncegyüttes (magyar nyelven). www.szeremletanc.hu. (Hozzáférés: 2017. július 17.)
  4. Szeremle Önkormányzata - Hagyományőrzés. www.szeremle.hu. (Hozzáférés: 2017. július 17.)
  5. Helytörténet | Szeremlei Néptáncegyüttes (magyar nyelven). www.szeremletanc.hu. (Hozzáférés: 2017. július 17.)

További információk[szerkesztés]