Sugovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sugovica
Sugovica Baja.jpg
Közigazgatás
Országok  Magyarország
Megyék Bács-Kiskun megye
Földrajzi adatok
Hossz0,0125 km
Forrás Duna (Bajánál)
Torkolat Duna (Szeremlénél)
é. sz. 46° 09′, k. h. 18° 51′Koordináták: é. sz. 46° 09′, k. h. 18° 51′
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugovica témájú médiaállományokat.

A Sugovica (németül Schokovitz, horvátul/bunyevácul Šugavoda), más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága Bajánál. Keleti partján található a város központja, a nyugati parton pedig a Petőfi-sziget fekszik.

A név eredete[szerkesztés]

A közismertebb egy legenda, amely szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét, aki – miután apja visszautasította kedvese, egy szegény molnárlegény lánykérését – szerelmével együtt a folyóba ölte magát.[forrás?]

Valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) kifejezésből származik, mivel régebben dunai bejárata alacsony vízállás idején feliszapolódott, árvíz idején viszont a hordalék is átvonult rajta.

A Kamarás-Duna nevet – amelyet hivatalosan ma is visel – 1923-ban kapta, a név magyarosítására kiírt pályázat eredményeként.[1]

Történelem[szerkesztés]

A mai Sugovica egyes feltételezések szerint egykor a Duna főága lehetett.

A Sugovica és a Duna összefolyása Bajánál. Háttérben a Türr István-emlékmű látható

A török időkben jelentős kikötővé vált, és később is az ország négy legfontosabb dunai kikötője közé tartozott. Téli kikötője jégzajlás idején menedéket biztosított a hajóknak.

A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához. Ekkor építették meg a tápcsatorna bejáratánál a Deák Ferenc-zsilipet, valamint a zsilipnél végződő Türr István-átvágást. A Szeremle felé kiágazó és ott a Dunába visszafolyó ágat (Szeremlei-Holt-Duna) a zsilip közelében egy töltéssel leválasztották a Sugovicáról.

A Sugovica torkolata ekkor még mintegy 500 m-rel feljebb volt a mainál, és mivel folyásiránnyal szemben csatlakozott a Dunához, könnyen feliszapolódott. A rendszeres kotrás 1916-tól elmaradt, így a Sugovica kapcsolata fokozatosan megszűnt a Dunával. Végül 1931 és 1936 között alakították ki a mai torkolatot. Rendezésével a bajai kikötő forgalma jelentősen megnőtt.[1]

Hidak[szerkesztés]

A Petőfi Sándor híd Baján, a Sugovica felett

A folyón egy közúti híd ível át a 2+030 folyamkilométernél.[2]

Sport, szabadidő[szerkesztés]

A Sugovica a város lakói és látogatói számára számos szabadidős elfoglaltságra nyújt lehetőséget, például kajak-kenu, evezés, horgászat, fürdőzés. A legkedveltebb fürdőzőhely az északi parton található homokos strand. A régi víziszínpad helyén jachtkikötő működik.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Sejtelmesen súg a Sugovica (magyar nyelven). Gemenci Hírek / Bajai Napló. [2007. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
  2. Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Szászi András, dr. Tóth Ernő: Egyedi hídleírások (magyar nyelven). Hidak Magyarországon. [2005. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.)
  3. A Sugovica (magyar nyelven). [2008. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]