Nemesnádudvar
| Nemesnádudvar | |||
 | |||
| Nemesnádudvari borospincék | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Torma Szabolcs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6345 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1646 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 58,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 03′46.333333°N 19.050000°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 03′46.333333°N 19.050000°E | |||
 Nemesnádudvar
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |||
| Nemesnádudvar weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnádudvar témájú médiaállományokat. | |||
Nemesnádudvar (németül: Nadwar) község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Duna-völgyi-főcsatorna partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Hajós, kelet felől Érsekhalma, dél felől Rém, délnyugat felől Sükösd, északnyugat felől pedig Dusnok.
Csak közúton közelíthető meg, Baja és a megyeszékhely, Kecskemét felől is az 54-es főúton. Főutcája mellékútként az 53 119-es útszámozást viseli, és a nyugati határszélét érinti még az 51-es főút is.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.[forrás?] A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török megszállás alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.
1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az első és a második világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.
1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.
Idegen elnevezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Németül Nadwar a település neve. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnoki horvátok által használt Dudvar, a katymári horvátok által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar.[3]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Hidasi Antal (független)[4]
- 1994–1998: Hidasi Antal (független német kisebbségi)[5]
- 1998–2002: Hidasi Antal (független német kisebbségi)[6]
- 2002–2006: Hidasi Antal (független német kisebbségi)[7]
- 2006–2010: Dr. Knáb Erzsébet (független)[8]
- 2010–2011: Dr. Knáb Erzsébet (független)[9]
- 2011–2014: Dr. Kovács István (független)[10]
- 2014–2019: Dr. Kovács István (független)[11]
- 2019–2024: Dr. Kovács István (független)[12]
- 2024– : Torma Szabolcs (független)[1]
A településen 2011. augusztus 28-ára időközi polgármester-választást írtak ki, az előző polgármester lemondása miatt, a választást azonban jelölt hiányában nem lehetett megtartani.[13] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választást 2011. november 20-án tartották meg.[13]
Rendezvények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Mihály Napi Újbor Ünnep: A település Máriavölgye pincesorán nemzetiségi néptánccsoportok felvonulása, esti utcabál, látványfőzés és rétessütő verseny várja az érdeklődőket. A bátrabbak részt vehetnek a vidám hangulatú szőlő- taposásban, a közel 500 pince hűsében pedig Hajós-Bajai Borvidék újborai kóstolhatók.[14]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1874 | 1844 | 1775 | 1700 | 1644 | 1636 | 1621 | 1646 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 41,5% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,7% ukránnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,5%, református 1,2%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 2,8% (20,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 32,8% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, lengyelnek, horvátnak, örménynek, bolgárnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,3% volt római katolikus, 2,1% református, 0,3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Történelmi pincesor
- A római katolikus templom 1807-ben épült.
- Szentháromság-szobor
- A községháza 1905-ben készült el.
- Világháborús emlékmű
- Baba-Tár-Ház: a történelmi Magyarország paraszti viseleteit babákon bemutató kiállítás és turisztikai központ[17]
- Nemesnádudvari Tájház
Testvértelepülések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 15.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 28.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 16.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 30.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 30.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 30.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. 2020. április 21. dátummal az eredeti (html) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. november 27.
- ↑ "Nemesnádudvar települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. november 20. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ "Nemesnádudvar települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 5.
- 1 2 "2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft.
- ↑ Nemesnádudvar Helységnévtár
- ↑ Nemesnádudvar Helységnévtár
- ↑ "Baba-tár-ház és turisztikai központ". Nemednádudvar honlapja. Hozzáférés: 2022. október 1.
