Nemesnádudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesnádudvar
Nemesnádudvari borospincék
Nemesnádudvari borospincék
Nemesnádudvar címere
Nemesnádudvar címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Bajai
Jogállás község
Polgármester Dr. Kovács István[1]
Irányítószám 6345
Körzethívószám 79
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 1828 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 30,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesnádudvar (Magyarország)
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 13″, k. h. 19° 03′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 13″, k. h. 19° 03′ 04″
Nemesnádudvar (Bács-Kiskun megye)
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Nemesnádudvar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesnádudvar témájú médiaállományokat.

Nemesnádudvar (németül: Nadwar) község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Duna-völgyi-főcsatorna partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.

Megközelíthető az 54-es főúton.

Története[szerkesztés]

A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.[forrás?] A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török megszállás alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.

1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az első és a második világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.

1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.

Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jó néhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Németül Nadwar a település neve. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnoki horvátok által használt Dudvar, a katymári horvátok által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Történelmi pincesor
  • A római katolikus templom 1807-ben épült.
  • Szentháromság-szobor
  • A községháza 1905-ben készült el.
  • Világháborús emlékmű

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemesnádudvar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

További információk[szerkesztés]