Újsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újsolt
Újsolt címere
Újsolt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Pintér Sándor János[1]
Jegyző Dr. Krausz Henrikné
Irányítószám 6321
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 201 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 6,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újsolt (Magyarország)
Újsolt
Újsolt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 19° 07′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 19″, k. h. 19° 07′ 15″
Újsolt (Bács-Kiskun megye)
Újsolt
Újsolt
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Újsolt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újsolt témájú médiaállományokat.

Újsolt község Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban. A megélhetés java részét a mezőgazdaság, állattenyésztés adja. Bács-Kiskun megye egyik legkisebb települése. Mindössze hat utcából áll, melyekben száz ház található, lakosainak száma 174. A település 1950-ben vált ki Soltból, azóta önálló község, bár 1981 és 1990 között az anyaközséggel közös tanácsa volt.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A solti lapályon 11 halom található, melyek mesterségesen épített Árpád-kori őrhalmok. Újsolt határában a Bakóhalom elnevezésű "kunhalom" a büntetés végrehajtására szolgált, míg Vásárhalom a régen itt tartott vásárok után kapta a nevét. IV. Béla király kunokat telepített a környékre, később ők hoztak itt létre apró falvakat. A község területén létezett Árpád-kori falu Máriaháza, valószínűleg a tatárjárás után pusztult el. A török hódoltságban elkezdődött a falvak pusztulása és a puszták kialakulása. A lakosok áttértek a rideg pásztorkodásra, ami a tanyák kialakulásához vezetett.

1689-ben az újszerzeményi bizottság Újsolt területét Bosnyák Tamás királyi főétekfogó birtokába adta. A 19. század közepén a földesúri majorokba gazdasági cselédek kerültek, a század második felétől pedig megjelentek a földterületeket bérlő telepesek.

…A' Határában előforduló föbb topographiai nevek: Tétel, ronaságon emelkedett hegy, jelenleg szántóföld, hajdan város hely mit a' földben lévő épület hely nyomai 's kövek mutatnak, mellyhez félkör alakban mintegy fél órányi távolságra kézmü által készült halmok vannak: felfelé Szímahalom. rétes vizenyős, Kakasér által környezve, ettől keletre fél órányira Máriaháza pusztán víz állásos nagy ér mellett Bakóhalom, hol több emberi csontok találtattak, onnét délkeletre szinte olly távolságra Vásár halom, innét délnek Miskahalom mindegyik a' nagyér mentében, ettől délnyugotnak Makahalom vizenyős mocsaras makaszéktöl környezve, honnét szinte oly távolságra nyugotnak fekszik a' likas halom szinte a' nagyér mellett.…

Kelt Solton Január 29n 1864. Értékes János. Bíró.

A huszadik század elején gróf Nemes Albert tulajdonába került a terület. Csak 1950-ben vált önálló községgé Újsolt néven a Solt északkeleti határrészeit magába foglaló területi központ.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kunhalom: olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.
– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
… Kúnhalmok ti, a sokoldalu, bő Obtól a kis Kaposig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondoktúrások, mesék babszemei, … Ti vagytok a mi katedrálisaink
– Illyés Gyula: Kúnhalmok
  • Árpád-kori őrhalmok (kunhalmok, vigyázóhalmok, strázsahalmok), melyekről valószínűleg éjjel tűzjelzéssel, nappal füstjellel lehetett üzenni, de a nevük jelzi, hogy egyéb funkciójuk is volt. Az őrhalmok a település címerrajzában is szerepelnek.
    • Bakóhalom
    • Vásárhalom
  • Kereszt (feszület) 1904-ből
  • Fűzvölgyi-csatorna part
  • Kígyós part

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újsolt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]