Foktő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foktő
Foktő címere
Foktő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kalocsai
Jogállás község
Polgármester Bakai Károly[1]
Irányítószám 6331
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség 1590 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Foktő (Magyarország)
Foktő
Foktő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 18° 55′ 23″
Foktő (Bács-Kiskun megye)
Foktő
Foktő
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Foktő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Foktő témájú médiaállományokat.

Foktő község Bács-Kiskun megye Kalocsai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település közigazgatási területe két nagy kiterjedésű, egymástól távol fekvő területből áll. A község belterülete a Duna mellett, Uszódtól 5 kilométerre délre, Kalocsától 3 km-re nyugatra fekszik. Bár a település közelében található, de nem tartozik közigazgatási területéhez a gerjeni komp és a hozzá kapcsolódó gerjeni nyaralóterület, ezek Kalocsa város részei. Kalocsától északra, a Foktő községtől légvonalban 10 kilométernyire, az 51-es országút mellett terül el Kisfoktő, amelynek környéke a település része.

Foktő határában, a kompállomás közelében, attól északra folyik a Dunába a település belterületén is végighúzódó Csorna–Foktői-csatorna.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott hely: a falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

Foktő nevét 1311-ben említették először az oklevelek.

1599 tavaszán a dunai naszádosok, a hajdúk támogatásával, Pálffy Miklós vezérlete alatt fényes győzelmet arattak a törökök fölött, akiknek élelemszállító hajóit Foktő és Uszód között szétverték.

A török hódoltság alatt sem pusztult el a település. 1691-ben 1/4, 1695-ben 1 portát írtak itt össze. A helység Törökképi kertek nevű dűlője a török világ emlékét őrzi.

Református anyaegyháza 1620-ban a fennmaradt adatok szerint már fennállt.

1720-ban pedig már népes helységként volt említve. Anyakönyvei 1756-ban kezdődnek.

Római katolikus egyháza 1762-ben alakult meg és anyakönyvei is ettől az évtől kezdődtek. Ebben az évben ugyanis Vajtáról jobbágyok érkeztek az ottani rossz viszonyok miatt.[3]

1832-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor az egész helység leégett.

1848-ig a kalocsai érsek volt a település földesura és később is az érsekség volt a legnagyobb birtokosa.

Az úrbéri egyezség és szabályozás Foktőn 1857-ben történt meg.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 3353 lakosából 3335 magyar volt. Ebből 2040 római katolikus, 1244 református, 62 izraelita felekezetű volt. A II. világháború alatt a teljes izraelita közösség elpusztult.

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Foktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543-1768). In Fitz Jenő (szerk.): Alba Regia. I. Székesfehérvár, 1960, 89. p.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]