Felsőszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőszentiván
Felsőszentiván címere
Felsőszentiván címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállás község
Polgármester Vörös Szilárd (független)[1]
Irányítószám 6447
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség1759 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszentiván (Magyarország)
Felsőszentiván
Felsőszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 49″, k. h. 19° 11′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 49″, k. h. 19° 11′ 13″
Felsőszentiván (Bács-Kiskun megye)
Felsőszentiván
Felsőszentiván
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Felsőszentiván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszentiván témájú médiaállományokat.

Felsőszentiván község Bács-Kiskun megye Bajai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re keletre, Bács-Kiskun megye déli részén.

Története[szerkesztés]

Felsőszentiván Árpád-kori település. Nevét 1198-ban említette először oklevél Scentii alakban írva.

A település a kalocsai érsek birtoka volt, amely valószínűleg a tatárjárás alatt elnéptelenedett. 1325-ben az érsek a régóta lakatlan birtokot Becsei Imrének adta benépesítésre, hogy jobbágyokat telepítsen oda, s egyben átengedte a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is.

Szentiván Borotával együtt szerepel az okiratokban. Temploma pedig Szent Iván tiszteletére épült, ezért azonosnak tartható a Borota melletti Szentiván faluval, melyet még 1396-ban is a kalocsai érsek birtokának írtak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Páncsics József (független)[3]
  • 1994–1998: Pataricza Máté (független)[4]
  • 1998–2002: Pataricza Máté Mátyás (független)[5]
  • 2002–2006: Vörös Szilárd (független horvát kisebbségi)[6]
  • 2006–2010: Vörös Szilárd (független)[7]
  • 2010–2014: Vörös Szilárd (független)[8]
  • 2014–2019: Vörös Szilárd (független)[9]
  • 2019-től: Vörös Szilárd (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,6%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,3% (27,5% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu nevezetessége a Keresztelő Szent János-templom. Mellette egy kőkereszt áll, de nem ez az egyetlen: talán hazánk egyetlen hasonló lélekszámú településén sincs annyi kőkereszt az utcákon, mint Felsőszentivánon, ahol összesen hét található. Az utazók és a vízen járók védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra a Szabadság út és a Fekete-csatorna találkozásánál áll.

Szabadban: Felsőszentiván település népszerű horgászparadicsom, a halastavakat a Bokod-Kígyós-csatorna táplálja.

Művelődési Házban: A Kísérleti Színpad 1977-ben alakult meg Felsőszentivánon Kalmár János vezetésével, aki az óta is a csoport irányítója, rendezője. Az elmúlt évtizedekben országosan ismertté vált az újra és újra megújuló, folyamatosan működő gyermekszínjátszó együttes. Megyei és országos arany oklevelek fémjelzik útjukat. Minden évben szerepelnek a Kecskeméti Ifjúsági Otthon színpadán az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Kecskeméten. Az elmúlt 30 év alatt sokan kipróbálhatták tehetségüket, fejleszthették kommunikációs és egyéb képességeiket a színpad gyakorlatain, ahol a legfontosabb a személyiség fejlesztése volt, amiből aztán előadások is születtek. Születésnapjukat 2007. szeptember 22-én szervezték meg a hajdanvolt színjátszók a művelődési ház nagytermében, ami megtelt sok-sok színpadossal, s ezzel nagy örömet és meglepetést szereztek a csoport vezetőjének és egymásnak.

A templommal szemben található épületet pályázati pénzből faluházzá alakíttatta át a helyi önkormányzat. A Falumúzeum hétköznaponként 8 órától 16 óráig tart nyitva.

Itt található az ország egyetlen működő szélmalma.[11]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1886-ban Faragó Pál sakkfeladványszerző nemzetközi mester, az 1936. évi sakkvégjáték olimpiai bajnoka.
  • Itt született Bedcsula Tamás kalocsai kanonok, apát (1805–1864).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  6. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Felsőszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  10. Felsőszentiván Helységnévtár
  11. Újra őröl a felsőszentiváni szélmalom (hu-HU nyelven). Sokszínű vidék, 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. augusztus 30.)

Források[szerkesztés]