Aba (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aba
Aba-Bodakajtor, Zichy-kastély
Aba-Bodakajtor, Zichy-kastély
Aba címere
Aba címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás város
Polgármester Kossa Lajos (független)[1]
Jegyző Nagy András Botond
Irányítószám 8127 / 8128 (Belsőbáránd)
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 4426 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 50,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123[3] m
Terület 88,05 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aba (Magyarország)
Aba
Aba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″
Aba (Fejér megye)
Aba
Aba
Pozíció Fejér megye térképén
Aba weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aba témájú médiaállományokat.

Aba város[6] a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Településrészei[szerkesztés]

  • Belsőbáránd
  • Bodakajtor Aba centrumtól 5 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint Bodakajtor lakónépessége 371 fő, a lakások száma 82.[8] Bodakajtoron közösségi ház található.[9]

Története[szerkesztés]

A település Sárkeresztúrral közös állomásépülete

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs. 12981300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említik.

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leíratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven, 1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté. 1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak. 1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

1543-ban török hódoltság alá került.

1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.

A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.

A háború után a község újra fejlődésnek indult.

Aba 2013. július 15. napjával városi címet kapott.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik.
  • Református templom: 19481950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.[11]
  • Az 1956-os forradalom emlékműve: 1992-ben emelték.
  • Második világháborús emlékmű: 1992-ben készült.

Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Aba lakónépességének alakulása 1870 és 2010 között
  • Lakói 1840-ben: 406 római katolikus, 18 evangélikus, 1218 református, 105 izraelita, összesen: 1747;
  • 1910-ben 2379 római katolikus, 16 evangélikus, 1688 református, 1 unitárius, 78 izraelita, 2 egyéb vallású, összesen: 4164;
  • 1940-ben 2494 római katolikus, 3 görög katolikus, 3 görögkeleti, 11 evangélikus, 1644 református, 44 izraelita, összesen: 4199;
  • 1948-ban 1797 római katolikus, összesen: 3258 (4 tanerős római katolikus általános iskolában 247 tanuló);
  • 1983-ban 2600 római katolikus, összesen: 4206;
  • 1990-ben összesen 3997 lakos.

Oktatás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Aba, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Tribolt, Lajos: Csákvár és Aba várossá lett! (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  7. A vonalon 2009. decemberben megszűnt a személyforgalom, néhány év múlva átmenetileg újraondult. Jelenleg (2016-ban) vonatpótló autóbuszok közlekednek.
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  9. Miskei Anita: Játszóteret terveznek Abán (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  10. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  11. Leírás Abáról a falu honlapján. (Hozzáférés: 2013. július 9.)

További információk[szerkesztés]