Aba (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aba
Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván, Zichy-kastély
Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván, Zichy-kastély
Aba címere
Aba címere
Aba zászlaja
Aba zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállás város[1]
Polgármester Dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület)[2]
Jegyző Eszterbauer Erzsébet
Irányítószám 8127–8128
Körzethívószám 22
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4426 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség50,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123[4] m
Terület88,05 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aba (Magyarország)
Aba
Aba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″
Aba (Fejér megye)
Aba
Aba
Pozíció Fejér megye térképén
Aba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aba témájú médiaállományokat.

Aba város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Székesfehérvártól 20 kilométerre dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén, a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe 8805 hektár.

Megközelítése[szerkesztés]

Településrészei[szerkesztés]

  • Belsőbáránd
  • Bodakajtor Aba centrumtól 5 kilométerre fekszik északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint Bodakajtor népessége 371 fő, a lakások száma 82.[8] Bodakajtoron közösségi ház található.[9]

Története[szerkesztés]

A Bissingen–Zichy-kúria

Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma a Felsőszentiván-puszta nevet viseli, 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Arra, hogy a település mióta viseli az Aba nevet, nincs pontos adat, de azt tudjuk, hogy 12981300 körül István országbíró egyik embere egy Aba nevű besenyő volt, s 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említették.

Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említették először, Kajtorként, Belső- és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugud néven szerepel. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.

1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta, aki határát leíratta. A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután, északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére (az 1925-ös térképen Felsősárréti-major), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván-pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd-puszta őrizte meg Bögöd várfalu nevét. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.

1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven, 1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztották ketté. 1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögödi birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak. 1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélték a fehérvári káptalannal.

Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.

1543-ban török hódoltság alá került.

1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.

A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is volt. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.

A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltó-egyesülettel is rendelkezett, lakosainak száma 1900-ra elérte a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.

A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom épületében komoly károk keletkeztek.

A háború után Aba újra fejlődésnek indult; az 1950-es években már mintegy 4300 lakosa volt[10], s 2013. július 10-én a köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek.[11]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kossa Lajos (SZDSZ-Fidesz)[12]
  • 1994–1998: Kossa Lajos (független)[13]
  • 1998–2002: Kossa Lajos (független)[14]
  • 2002–2006: Kossa Lajos (Polgármesterek Fejér Megyéért)[15]
  • 2006–2010: Kossa Lajos (Polgármesterek Fejér Megyéért)[16]
  • 2010–2014: Kossa Lajos (független)[17]
  • 2014–2016: Kossa Lajos (független)[18]
  • 2016–2019: Kossa Lajos (független)[19]
  • 2019-től: Dr. Mikula Lajos (Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület)[2]

Kossa Lajos a rendszerváltást követő öt önkormányzati választáson egyedüli jelöltként indult és lett Aba polgármestere. 2010-ben 3 jelölt indult a posztért, de Kossa Lajost ekkor is nagy többséggel (1058 szavazattal, 79,85 %-os szavazati aránnyal) választották újra, a független ifj. Gottloz Tibor (190, 14,34 %) és a jobbikos Rajkó József (77, 5,81 %) ellenében. 2014-ben a választáson két jelölt indult: Gottloz Tibor és Kossa Lajos (mindketten függetlenként), de ebben az évben is Kossa Lajos kapta a több szavazatot (744-et, 325 ellenében).

2016-ban a képviselő-testület feloszlatta magát,[20] így időközi választást kellett kiírni 2016. október 2-ára. A polgármester-választáson öt jelölt indult, de a választók Kossa Lajos számára újra bizalmat szavaztak; 48,75 %-os eredményét (1072 szavazat) csak a független Kasó László tudta megközelíteni (927, 42,16 %), Gottloz Tibor függetlenként 118 (5,37 %), Bakos Iván Gábor a Belsőbárándért Érdekvédelmi Egyesület színeiben 75 (3,41 %), a munkáspárti Berényi Béla pedig 7 (0,32 %) szavazatot szerzett.[19]

A veterán településvezető a 2019-es önkormányzati választáson talált először olyan kihívóra, aki jobb eredményt tudott elérni nála: dr. Mikula Lajos, a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület jelöltjeként 1369 szavazatot szerzett ezen a választáson (64,42 %) Kossa Lajos 523 (24,61 %) szavazatával szemben, így több évtized után új polgármestere lett Abának. Gottloz Tibor ezen a választáson is elindult a polgármesteri székért, de 233 szavazata, 10,96 %-os eredménye csak a harmadik helyre volt elegendő. Mivel Kossa Lajos egyéni listás képviselőnek nem jelöltette magát, búcsút kellett mondania a képviselő-testületi munkának. (Egyébként mind a hat képviselői mandátumot a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület jelöltjei nyerték el.)[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szentháromság-templom
Szentháromság-templom
  • Az abai római katolikus Szentháromság plébániatemplomot 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik. A második világháborúban megrongálódott.[21]
  • A református templom: 19481950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.[22]
  • Az első világháborús hősi emlékművet, Farkas Béla szobrát, 1925-ben avatták fel.
  • A második világháborús emlékmű 1992-ben készült, Janzer Frigyes műve.
  • Az 1956-os forradalom emlékművét, amely szintén Janzer Frigyes alkotása, 2006-ban emelték.
1956-os emlékmű
1956-os emlékmű
Második világháborús emlékmű
Második világháborús emlékmű
Első világháborús emlékmű
Első világháborús emlékmű

Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégek kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklósan záródó hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vette meg a székesfehérvári Szent István Király Múzeum. Lelőhelyeként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.

Minden évben a pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba-napok kulturális rendezvényei.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

Aba népességének alakulása 1870 és 2010 között

:

  • Lakói 1840-ben: 406 római katolikus, 18 evangélikus, 1218 református, 105 izraelita, összesen: 1747;
  • 1910-ben 2379 római katolikus, 16 evangélikus, 1688 református, 1 unitárius, 78 izraelita, 2 egyéb vallású, összesen: 4164;
  • 1940-ben 2494 római katolikus, 3 görögkatolikus, 3 görögkeleti, 11 evangélikus, 1644 református, 44 izraelita, összesen: 4199;
  • 1948-ban 1797 római katolikus, összesen: 3258 (4 tanerős római katolikus általános iskolában 247 tanuló);
  • 1983-ban 2600 római katolikus, összesen: 4206;
  • 1990-ben összesen 3997 lakos.
  • 2017-ben összesen 4635 lakos.[23]
  • 2019-ben összesen 4660 lakos.[1]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,3%, református 20,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,7% (25,4% nem nyilatkozott).[24]

Oktatás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tribolt, Lajos: Csákvár és Aba várossá lett! (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  2. a b c Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Aba, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. A vonalon 2009. decemberben megszűnt a személyforgalom, néhány év múlva átmenetileg újraindult, de 2016-os állapot szerint a járaton csak vonatpótló autóbuszok közlekednek. 2019-es állapot szerint megint 'rendes' vonatok közlekednek, napi két pár.
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  9. Miskei Anita: Játszóteret terveznek Abán (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 12.)[halott link]
  10. Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960. 15. o.
  11. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  12. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  14. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  15. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  16. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  17. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 14.)[halott link]
  18. Aba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  19. a b Aba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  20. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  21. Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960. 15. o.
  22. Leírás Abáról a falu honlapján. (Hozzáférés: 2013. július 9.)[halott link]
  23. Aba népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2017. augusztus 17.)
  24. Aba Helységnévtár

További információk[szerkesztés]