Fejér megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 18° 35′

Fejér megye
HUN Fejér COA.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megyeszékhely Székesfehérvár
Kistérségek száma 10
Települések száma 108
megyei jogú városok 2
egyéb városok 15
nagyközségek 12
ISO 3166-2 HU-FE
Népesség
Teljes népesség 426 120 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 98,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4358,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye weboldala

Fejér megye a Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye Székesfehérvár.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Tavai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Fejér megye védett természeti értékeinek listája

Fejér megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a székhely Gorsium volt, de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is.

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék területét is. A megyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A török uralom és a háborúk alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi, Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

1989-ben Székesfehérvár azon három megyeszékhely között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében már hat város volt, közülük egy megyei város.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mór központja a katolikus templommal
Bakonycsernye, falu a keleti Bakonyban a megye legnyugatibb helysége

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bicskei járás Bicske
14
2
34 597
520,10
67
2 Dunaújvárosi járás Dunaújváros
16
4
91 854
650,05
141
3 Enyingi járás Enying
5
1
13 187
278,46
47
4 Gárdonyi járás Gárdony
10
2
29 775
306,79
97
5 Martonvásári járás Martonvásár
8
2
26 531
277,13
96
6 Móri járás Mór
12
2
32 957
395,13
83
7 Polgárdi járás Polgárdi
9
1
19 938
294,94
68
8 Sárbogárdi járás Sárbogárd
12
1
28 509
653,52
44
9 Székesfehérvári járás Székesfehérvár
22
2
143 738
982,33
146

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
3708 Abai kistérség Aba
9
1
23 011
467,16
49
3709 Adonyi kistérség Adony
8
2
24 143
319,96
75
3701 Bicskei kistérség Bicske
16
2
37 888
618,73
61
3702 Dunaújvárosi kistérség Dunaújváros
9
2
69 853
371,73
188
3703 Enyingi kistérség Enying
9
1
20 844
433,11
48
3704 Gárdonyi kistérség Gárdony
9
2
27 633
265,15
104
3710 Martonvásári kistérség Martonvásár
7
2
24 075
236,65
102
3705 Móri kistérség Mór
13
2
34 496
417,55
83
3706 Sárbogárdi kistérség Sárbogárd
10
1
24 626
561,27
44
3707 Székesfehérvári kistérség Székesfehérvár
18
2
134 517
667,14
202

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (11), 2. Alcoa-Köfém Kft. (22), 3. Philips Industries Magyarország Kft. (49).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az készülő M8-as autópálya részét képező dunaújvárosi Pentele híd, amely Kisapostagot köti össze Dunavecsével, valamint a Dunántúl és az Alföld régiókat

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája cikket

Fejér megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelyét is jelentő Székesfehérvár, a középkorban latinul csak Alba Regia település az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye volt. Első bazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint a bazilika volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a Királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A mindössze 1681 lélekszámú Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A megye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd a Velencei-tó legjelentősebb üdülőhelye, élénk horgász- és evezősközpont (vitorlás, kajak, kenu).

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Fejér megye településeinek listája cikket

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Település Népesség[2] Járás
BlasonHU-szekesfehervar.svg Székesfehérvár 99 060 fő Székesfehérvári
Dunaújváros.svg Dunaújváros 46 320 fő Dunaújvárosi
HUN Mór COA.jpg Mór 14 319 fő Móri
HUN Sárbogárd COA.jpg Sárbogárd 12 385 fő Sárbogárdi
HUN Bicske Címer.svg Bicske 12 009 fő Bicskei
HUN Gárdony Címer.svg Gárdony 10 041 fő Gárdonyi
HUN Ercsi Címer.svg Ercsi 8078 fő Martonvásári
HUN Enying Címer.svg Enying 6839 fő Enyingi
HUN Polgárdi COA.jpg Polgárdi 6783 fő Polgárdi
HUN Pusztaszabolcs COA.jpg Pusztaszabolcs 5957 fő Dunaújvárosi
Coa Hungary Town Martonvásár.svg Martonvásár 5616 fő Martonvásári
HUN Velence COA.jpg Velence 5479 fő Gárdonyi
HUN Csákvár COA.jpg Csákvár 5212 fő Bicskei
HUN Rácalmás COA.jpg Rácalmás 4558 fő Dunaújvárosi
Blason ville hu Aba.svg Aba 4471 fő Székesfehérvári
Coa Hungary Town Bodajk.svg Bodajk 4094 fő Móri
HUN Adony Címer.svg Adony 3701 fő Dunaújvárosi

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2011 (Magyar nyelven) (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatok)
  • Czetz Balázs 2010: Fejér megye története a Magyar Dolgozók Pártja dokumentumainak tükrében 1948–1953. PhD értekezés Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
  • Gulyás Antal 1999: Fejér megye népoktatásának története 1944–1948. Székesfehérvár.
  • 1970 Fejér megye Története.
  • Károly János 1896–1904 Fejérvármegye története I-V. Székesfejérvár.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér megye témájú médiaállományokat.