Fejér megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 18° 35′

Fejér megye
Fejér megye pecsétje
Fejér megye pecsétje
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megyeszékhely Székesfehérvár
Kistérségek száma 10
Települések száma 108
megyei jogú városok 2
egyéb városok 15
nagyközségek 12
ISO 3166-2 HU-FE
Népesség
Teljes népesség 426 120 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 98,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4358,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye elhelyezkedése Magyarországon
Fejér megye weboldala
Fejér megye zászlaja

Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúli régióban található. Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Fejér megye területe egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye, Székesfehérvár a középkorban a királyság egyik fővárosa volt. A megyében két megyei jogú város is található: Székesfehérvár és Dunaújváros. Fejér megye területe a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, tavak és folyók egyaránt megtalálhatóak. A megye gazdaságát nagyban meghatározza az ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. A Közép-Dunántúli régió GDP-jének több mint felét Fejér megye adja.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér a legváltozatosabb területű megyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvár belvárosáig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

Jelentősebb tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyóvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Fejér megye védett természeti értékeinek listája

Fejér megye jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a központ Gorsium volt (mely város szerepe tulajdonképpen megfeleltethető a majdani Fehérvárénak), de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is.

A Megyeháza a székesfehérvári Szent István téren

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék területét is. A megyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A török uralom és a háborúk alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt öt járás (Adonyi, Bicskei, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári) tartozott. A megyerendezéskor idecsatolták Veszprém megyétől az Enyingi járást, így 1950. február 1-jétől hat járás volt Fejér megye területén.

Ezt követően 1983-ig, a járások megszűnéséig alig történt változás a megye járási beosztásában. 1957-ben az Adonyi járás székhelyét Sztálinvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Sztálinvárosi járás lett, majd elnevezése 1961-ben az új székhely névváltozását követve Dunaújvárosi járásra változott. Szintén 1961-ben szűnt meg az Enyingi járás: felosztották a Sárbogárdi és a Székesfehérvári járás között. Így tehát 1961-től a járások megszűnéséig, 1983 végéig a megyéhez öt járás tartozott (Bicskei, Dunaújvárosi, Móri, Sárbogárdi és Székesfehérvári).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Székesfehérvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Székesfehérvár attól kezdve a megyéhez tartozott. Rajta kívül 1983-ig csak Dunapentele kapott városi rangot 1951-ben, melynek neve még ugyanabban az évben Sztálinváros lett, majd 1961-től Dunaújváros. 1954-ig mindkét város jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye mindkét városa körül már 1983 előtt alakult városkörnyék: a Dunaújvárosi 1977-ben, a Székesfehérvári pedig 1981 végén. Mindkét város járásszékhely is maradt, csupán a közvetlen szomszédságukba eső néhány községet osztották be hozzájuk.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 elején az országban új közigazgatási rendszert vezettek be, ezért valamennyi járás megszűnt. A Dunaújvárosi járás valamennyi községét Dunaújváros városkörnyékéhez osztották be, a Székesfehérvári járás nyugati felét pedig Székesfehérváréhoz. Mór a megyében harmadikként városi rangot kapott, a másik két járásszékhely (Bicske és Sárbogárd) valamint a Velencei-tó környékének központja, Gárdony városi jogú nagyközség lett. Az előbbi kettő 1986-ban, Gárdony pedig 1989-ben városi rangot kapott.

Székesfehérvár, a megyei város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben Székesfehérvár azon három nagyváros között volt, amelyeket az Elnöki Tanács megyei várossá nyilvánított, így 1990-ben, a tanácsrendszer megszűnésekor Fejér megyében hat város volt, melyek közül egy megyei város.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyei járások
Község Székhely Település/ Népesség
(2012)
Terület Népsűrűség
/ebből város 2013-ban km2 fő/km2
Bicskei Bicske 14/2 35 660 578,25 62
Dunaújvárosi Dunaújváros 16/4 91 854 650,05 141
Enyingi Enying 5/1 13 187 278,46 47
Gárdonyi Gárdony 10/2 29 775 306,79 97
Martonvásári Martonvásár 8/2 26 531 277,13 96
Móri Mór 12/2 34 431 417,55 83
Sárbogárdi Sárbogárd 12/1 28 509 653,52 44
Székesfehérvári Székesfehérvár 22/3 156 935 1032,05 152

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megyei kistérségek
Község Székhely Kód Település/ Népesség
(2012)
Terület Népsűrűség
/ebből város 2013-ban km2 fő/km2
Abai Aba 3708 9/1 23 011 467,16 49
Adonyi Adony 3709 8/2 24 143 319,96 75
Bicskei Bicske 3701 17/1 37 888 618,73 61
Dunaújvárosi Dunaújváros 3702 9/3 69 853 371,73 188
Enyingi Enying 3703 6/1 20 844 433,11 48
Gárdonyi Gárdony 3704 10/1 27 633 265,15 104
Martonvásári Martonvásár 3710 9/3 24 075 236,65 102
Móri Mór 3705 6/1 34 496 417,55 83
Sárbogárdi Sárbogárd 3706 10/1 24 626 561,27 44
Székesfehérvári Székesfehérvár 3707 10/1 134 517 667,14 202
BlasonHU-fejer.svg Fejér megye
426 120 4358,76 98,3
Flag of Hungary.svg Magyarország
9 877 365 93,030 106
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye legnépesebb települései a legkisebb lélekszámú város (Adony) népességéig:

Település Rang Járás Népesség
(fő, 2015)
Terület
(km²)
Székesfehérvár megyeszékhely
megyei jogú város
Székesfehérvári
98 673
170,89
Dunaújváros megyei jogú város Dunaújvárosi
46 052
52,67
Mór város Móri
14 123
108,61
Sárbogárd város Sárbogárdi
12 138
189,34
Bicske város Bicskei
11 891
77,08
Gárdony város Gárdonyi
10 206
63,50
Ercsi város Martonvásári
8 050
65,31
Polgárdi város Székesfehérvári
6 829
72,16
Enying város Enyingi
6 777
82,78
Pusztaszabolcs város Dunaújvárosi
5 904
51,67
Velence város Gárdonyi
5 552
33,37
Martonvásár város Martonvásári
5 540
31,25
Csákvár város Bicskei
5 225
118,76
Mezőfalva nagyközség Dunaújvárosi
4 677
80,42
Rácalmás város Dunaújvárosi
4 572
40,64
Szabadbattyán nagyközség Székesfehérvári
4 518
33,66
Aba város Székesfehérvári
4 426
88,05
Seregélyes nagyközség Székesfehérvári
4 342
78,19
Etyek nagyközség Bicskei
4 112
53,27
Bodajk város Móri
4 066
28,98
Nagyvenyim község Dunaújvárosi
4 024
43,68
Perkáta nagyközség Dunaújvárosi
3 876
74,52
Adony város Dunaújvárosi
3 679
61,05

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér megye az egyik legnagyobb gazdasággal rendelkező megye Magyarországon. A megye Közép-Dunántúli régió GDP-jének több mint felét adja.

Gazdasági központja az ország gazdaságának egyik legmeghatározóbb városa, Székesfehérvár. Továbbá rendkívül fontos a másik nagyváros, Dunaújváros is.

2014-ben a Fejér me­gyei vál­lal­ko­zá­sok ese­té­ben az ér­té­ke­sí­tés net­tó ár­be­vé­te­le meg­ha­lad­ta a 2884 mil­li­árd fo­rin­tot. Ebből 2381 mil­li­árd fo­rin­tot a me­gye leg­ered­mé­nye­sebb há­rom­száz cé­ge re­a­li­zál­t. Az ex­port te­kin­te­té­ben még na­gyobb a top 300 vál­la­lat sú­lya, a me­gyei ex­port­ár­be­vé­tel 97,3 %-át ad­ják együt­te­sen.

A Fejér me­gyei tár­sa­sá­gok 2014-ben el­ért 5,1 %-os net­tó ár­be­vé­tel-nö­ve­ke­dé­se meg­ha­lad­ta a 2,5 %-os ré­gi­ós át­la­got. A top 300 vál­lal­ko­zás vi­szont még en­nél is ma­ga­sabb, 6,2 %-os net­tó ár­be­vé­tel-nö­ve­ke­dést pro­du­kált 2014-ben.

A me­gye al­kal­ma­zot­ta­i­nak 60,5 %-át fog­lal­koz­tat­ja a top 300 vál­lal­ko­zás kö­re.

2014-ben Fejér me­gyé­ben 13 571 tár­sas vál­lal­ko­zás nyúj­tott be adóbe­val­lást, ez 3,4 %-os csök­ke­nés.[3]

Fejér megye legnagyobb nyereségű cége 2014-ben a bicskei székhelyű Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. lett 400,73 milliárd forinttal. A második a székesfehérvári székhelyű Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. 185 milliárdos bevétellel. A harmadik a rácalmási székhelyű Hankook Tire 166 milliárddal. A top 10-ben a székesfehérvári cégek vannak túlsúlyban: az Alcoa-Köfém Kft. a 2. helyén kívül helyet kap itt a Denso Gyártó Magyarország Kft. (negyedik), a Sapa Profiles Kft. (hetedik) és a Halla Visteon (kilencedik) is.[4]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az készülő M8-as autópálya részét képező dunaújvárosi Pentele híd, amely Kisapostagot köti össze Dunavecsével, valamint a Dunántúl és az Alföld régiókat

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája cikket

Fejér megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl régióba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete jelenti. A megye székhelyét is jelentő Székesfehérvár, a középkorban latinul csak Alba Regia település az Árpád-házi királyok egyik fő székhelye volt. Első bazilikájában ötszáz év alatt összesen 37 királyt és 39 királynét koronáztak meg, valamint a bazilika volt számtalan uralkodónk végső nyughelye, innen ered a város egyik beceneve is, a Királyok városa. Székesfehérvár látnivalói közé tartozik még többek között a ferences templom és rendház, a Püspöki palota, a Győri-ház, a Hiemer-ház, a Vörösmarty tér romantikus lakóházai, a Palotanegyed Skanzenje, a vár, a Fehérvári Babaház és a Schaár Erzsébet Gyűjtemény is. Martonvásár leghíresebb látnivalóját a Brunszvik-kastély jelenti, melyben a Beethoven Emlékmúzeum is megtalálható. A birtokot Brunszvik Antal gróf Mária Teréziától kapta, a kastély jelenlegi formája az 1870-es neogótikus stílusú átépítés eredménye. A parkjának közepén egy mesterséges tó terül el, benne egy szigettel és egy szabadtéri színpaddal. A híres zeneszerzőt, Ludwig van Beethovent a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre, több darabját is a családtagoknak ajánlotta. A múzeumban megtekinthető a zeneszerző hajtincse, szoborportréja, arcképe, valamint betekintést nyerhetünk a magyar vonatkozású műveibe és kapcsolataiba. A kastély az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének otthona. A mindössze 1681 lélekszámú Tác község hírnevét az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeumának köszönheti. Gorsium első ásatásakor (1934–1939) háromapszisos épületre leltek. A 200 hektárnyi területen elhelyezkedő római település feltárását 1958-ban kezdték el. Ma Gorsium már a nagy Duna vidéki római feltárások egyikévé vált, értéke "az antik világ zavartalan megjelenítésének lehetősége". Különleges emlékét a Szent István Király Múzeum Régészeti Park mutatja be. A megye üdülő turizmusában a legjelentősebb szerepet a Velencei-tó tölti be. Magyarország második legnagyobb természetes tavakén, kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava, a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. Agárd a Velencei-tó legjelentősebb üdülőhelye, élénk horgász- és evezősközpont (vitorlás, kajak, kenu).

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Fejér megye településeinek listája cikket

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok
Város Népesség Terület Népsűrűség
2014-ben km2 fő/km2
HUN Székesfehérvár Címer.svg Székesfehérvár 99 060 170,89 595,24
Dunaújváros.svg Dunaújváros 46 320 52,67 914,89
HUN Mór Címer.svg Mór 14 319 108,61 131,91
HUN Sárbogárd COA.jpg Sárbogárd 12 385 189,34 65,74
HUN Bicske Címer.svg Bicske 12 009 77,08 150,22
HUN Gárdony Címer.svg Gárdony 10 041 63,50 150,41
HUN Ercsi Címer.svg Ercsi 8078 65,31 126,81
HUN Enying Címer.svg Enying 6839 82,78 83,62
HUN Polgárdi COA.jpg Polgárdi 6783 72,16 96,63
HUN Pusztaszabolcs COA.jpg Pusztaszabolcs 5957 51,67 117,81
Coa Hungary Town Martonvásár.svg Martonvásár 5616 31,25 184,19
HUN Velence COA.jpg Velence 5479 33,37 165,6
HUN Csákvár COA.jpg Csákvár 5212 118,76 44,05
HUN Rácalmás COA.jpg Rácalmás 4558 40,64 109,99
Blason ville hu Aba.svg Aba 4471 88,05 53,23
Coa Hungary Town Bodajk.svg Bodajk 4094 28,98 141,51
HUN Adony Címer.svg Adony 3701 61,05 62,87
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
  • Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
  • http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es KSH adatok)
  • Czetz Balázs 2010: Fejér megye története a Magyar Dolgozók Pártja dokumentumainak tükrében 1948–1953. PhD értekezés Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
  • Gulyás Antal 1999: Fejér megye népoktatásának története 1944–1948. Székesfehérvár.
  • 1970 Fejér megye Története.
  • Károly János 1896–1904 Fejérvármegye története I-V. Székesfejérvár.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér megye témájú médiaállományokat.