Gaja-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaja-patak
A Gaja Bakonynána határában
A Gaja Bakonynána határában
Közigazgatás
Országok Magyarország magyar
Megyék Veszprém, Fejér
Földrajzi adatok
Hossz 96 km
Forrás Nagyesztergár, Veszprém megye
Torkolat Sárvíz, Sárszentmihály, Fejér megye
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaja-patak témájú médiaállományokat.

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém megyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér megyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.

A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.

A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér megye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém megyei Gaja-szurdok, más néven római fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.

Földrajz[szerkesztés]

Átkelő a Gaja-völgyben

Mellékvizek[szerkesztés]

A patakba torkollik a Malmi-patak, a Szápári-ér, a Súri-patak, a Fekete-berki-vízfolyás, a Velegi-vízfolyás és a Móri-víz.

A Gaja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység működési területéhez tartozik.[1]

Élővilág[szerkesztés]

A Gaja-patak jellemző halfajai a következők:

Adatok[szerkesztés]

Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi.

Vízhozama függ a csapadék mennyiségétől, hóolvadáskor, nagyobb esőzések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet. Székesfehérvárnál 2010 májusában a móri halastavi gátszakadások hatására elindult árhullám miatt a vízhozam elérte az addigi legmagasabb, 29 m³/s értéket; ez már a parttal egyező vízszintet jelentett.[2]

Part menti települések[szerkesztés]

Tájékoztató tábla a Gaja-völgyben
A patak a Gaja-völgyben

Történelem[szerkesztés]

A Gaja volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, Székesfehérvár falait védték a támadásokkal szemben.

A pataknak régebben nagy gazdasági szerepe volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 vízimalom.

Turizmus[szerkesztés]

A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-völgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik.

Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  2. A fehérvárcsurgói víztározó mentette meg Székesfehérvárt az árvíztől (magyar nyelven). Székesfehérvár, 2010. május 20. (Hozzáférés: 2017. július 24.)