Ugrás a tartalomhoz

Szélhajtó küsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélhajtó küsz
A kishal közelről
A kishal közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. alburnus
Tudományos név
Alburnus alburnus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Alborella maxima Fatio, 1882
  • Alburnis alborella maxima Fatio, 1882
  • Alburnus acutus Heckel, 1843
  • Alburnus alborella (non de Filippi, 1844)
  • Alburnus alborella lateristriga Canestrini, 1864
  • Alburnus alborellus maximus Fatio, 1882
  • Alburnus alburnus alborella (non De Filippi, 1844)
  • Alburnus alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Alburnus alburnus charusini dagestanicus Petrov, 1926
  • Alburnus alburnus hohenackeri kumbaschensis Petrov, 1926
  • Alburnus alburnus macedonicus (non Karaman, 1928)
  • Alburnus alburnus strumicae Karaman, 1955
  • Alburnus alburnus thessalicus Stephanidis, 1950
  • Alburnus arquatus Fatio, 1882
  • Alburnus ausonii Bonaparte, 1845
  • Alburnus avola Bonaparte, 1846
  • Alburnus breviceps Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus charusini Herzenstein, 1889
  • Alburnus fabraei Blanchard, 1866
  • Alburnus fracchia Bonaparte, 1845
  • Alburnus fracchia Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus gracilis Bonaparte, 1845
  • Alburnus linnei Malm, 1877
  • Alburnus lucidus Heckel, 1843
  • Alburnus lucidus angustior Walecki, 1863
  • Alburnus lucidus colobocephala Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus elata Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus elongata Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus ilmenensis (Warpachowski, 1886)
  • Alburnus lucidus lacustris Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus lucidus latior Walecki, 1863
  • Alburnus lucidus macropterus Kamensky, 1901
  • Alburnus lucidus oxycephala Fatio, 1882
  • Alburnus maxima (Fatio, 1882)
  • Alburnus maximus (Fatio, 1882)
  • Alburnus mirandella Blanchard, 1866
  • Alburnus obtusus Heckel, 1843
  • Alburnus scoranza (non Bonaparte, 1845)
  • Alburnus scoranza (non Heckel & Kner, 1858)
  • Alburnus scoranzoides Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus striatus Petrov, 1926
  • Alburnus strigio Bonaparte, 1845
  • Aspius alborella (non De Filippi, 1844)
  • Aspius alburnoides Selys-longchamps, 1842
  • Aspius arborella (non Bonaparte, 1841)
  • Aspius ochrodon Fitzinger, 1832
  • Cyprinus albor (non Scopoli, 1786)
  • Cyprinus alburnus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus lanceolatus (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Leuciscus alburnellus (non De Filippi, 1844)
  • Leuciscus alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Leuciscus dolabratus Valenciennes, 1844
  • Leuciscus lucidus ilmenensis Warpachowski, 1886
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szélhajtó küsz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélhajtó küsz témájú médiaállományokat és Szélhajtó küsz témájú kategóriát.

A szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Köznyelvi elnevezése: sneci, lamni, mecse, ökle, bökle, fűzfahal, huszárkeszeg.

Az Alburnus halnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában a déli félszigetek kivételével mindenütt honos, folyókban, tavakban egyaránt. Ázsiában az elterjedési területe Dél-Oroszország álló- és lassú folyású vizei, az Urál folyó deltája, a Kuma folyó medencéje és a dagesztáni körzet folyói. Délen a Kaszpi-tenger környékén levő Apseron-félszigeten is megtalálható. Vízfelszíni hal.

Megjelenése

[szerkesztés]

Teste nyúlánk, oldalról lapított, szája felső állású. Háta csillogó kékeszöld, oldala, hasa ezüstösen csillogó, úszói közül a hát- és farokúszó szürke, a többi fehér. Az úszók töve pirosas.

Növekedése

[szerkesztés]

Törpe hal. Az első évben 3-6, a második évben 6-11, a harmadik évben 9-15, a negyedik évben 13-19, az ötödik évben 15–20 centiméter nagyságú. A 25 centiméteres példány már ritka.

Életmódja

[szerkesztés]

Planktont, élőbevonatot, rovarokat, lárvákat fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik. Kövek vagy a parti növényzet közé, csoportokban rakja ikráját a néhány centiméteres vízbe. A 2-3 évig ivarérett nőstény 1000-1500, 1-1,2 milliméter átmérőjű ikrát rak évente.

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

A nemes ragadozók fontos, kárt nem okozó táplálékhala. Pikkelyeiből gyöngyházfesték készíthető (guanidin-kristály szuszpenzió).

Horgászati jelentősége

[szerkesztés]

Tömeges előfordulása miatt fontos, de nem túl ellenálló csalihal. Csontkukaccal, házi léggyel fogják elsősorban. Fogása nem esik korlátozás alá.

Források

[szerkesztés]
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 9.)
  • Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó
  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Jolsvay-Steinmann-Szily: A magyar állatvilág szótára
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 325.